Két évszázados levél tárja fel a Balaton mélyének rejtélyes titkát, amely már akkor is ismert volt. A víz alatti világ titkai, amelyeket évszázadok óta rejtegetett a tó, most végre napvilágra kerülnek.
Felfedezésre váró titok bontakozik ki egy 1798-ból származó poros levél révén, amely új fénybe állítja a magyar tenger legendáját. A Balaton mélyén ugyanis olyan lenyűgöző titkok lapulhatnak, amelyekről eddig csak álmodni mertünk.
1798-ban a tihanyi apát olyan dolgot írt le egy levelében, ami még ma is borzongatóan hangzik: arany szemcséket, sőt drágaköveket találtak a Balaton iszapjában. A történet nem mendemonda, hanem írásos nyomokon alapul, sőt, maga az apát római kori forrásokra és saját tapasztalataira hivatkozott. Az aranymosók akkoriban rendszeresen dolgoztak a tóparton - és nem is eredménytelenül.
A levél azonban nem csupán egy egyszerű anekdotává vált: későbbiekben kutatók, bányamérnökök és akár geológusok is mélyebben beleásták magukat az állítások valódiságába. Az eredmények pedig minden elképzelést felülmúltak.
A 20. század hajnalán Hollósvári Imre, bányamérnök, izgalmas kutatásokba fogott. Két tapasztalt aranymosó társaságában 61 különböző balatoni helyszínről gyűjtött homokmintákat, és meglepetésére mindegyikben felfedezték az aranyat. Az iszapban rejtőző, apró, pikkelyszerű szemcsék a szakmában "sárarany" néven váltak ismertté. Bár a mennyiség első pillantásra csekélynek tűnhet – hiszen 100 kilogramm homokból csupán két szem arany nyerhető ki –, a számítások mégis lenyűgöző eredményeket tükröznek.
Hollósvári becslése alapján a Balaton iszapjában akár 120 tonna arany is megbújhat. Ha ezt a mennyiséget a jelenlegi árfolyamon számoljuk, az körülbelül 1800 milliárd forintot érne – egy igazi kincs, amely még a legizgalmasabb kalóztörténeteket is háttérbe szorítja.
