Az OTP harmadik negyedévi adózás előtti nyeresége elérte a lenyűgöző 330 milliárd forintot.

A hazai tevékenység már csak 29 százalékkal járul hozzá a vállalat eredményéhez.

Az OTP Bank a harmadik negyedév során a piaci elemzők előrejelzéseit felülmúlva 330,479 milliárd forint konszolidált, korrigált adózás utáni eredményt ért el. Ez a szám 4 százalékkal haladja meg a tavalyi év hasonló időszakának eredményét. A bank a hírt péntek hajnalban tette közzé a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) hivatalos oldalán.

A bankcsoport harmadik negyedéves konszolidált, adózás utáni korrigált nyeresége mindössze félmilliárd forinttal haladta meg az előző három hónap teljesítményét. Az OTP által készített eredménykonszenzus alapján az elemzők átlagosan 326,090 milliárd forintos eredményre számítottak a július és szeptember közötti időszakra.

A konszolidált adózás utáni eredmény az idei év első három negyedévében 3%-os növekedéssel 849,070 milliárd forintra emelkedett. Ugyanakkor a bankadó, a szektorális különadó, valamint a tranzakciós illetékek együttes hatása 111 milliárd forinttal csökkentette a vállalatok teljesítményét.

A jelentés alapján a bankcsoport összes külföldi leányvállalata nyereségesen zárta a január-szeptemberi időszakot. A külföldi tevékenységek profit-hozzájárulása 71%-ra emelkedett, ami 2 százalékponttal magasabb a tavalyi év azonos időszakához képest. Ezzel szemben a magyarországi tevékenységek részesedése 29%-ra csökkent, ami 2 százalékpontos visszaesést jelent.

Az OTP Bank Magyarország adózás utáni nyeresége az idei év első három negyedévben 6 százalékkal csökkent, így 197,528 milliárd forintra alakult, figyelembe véve, hogy az osztalékbevételek a leányvállalatoktól nem kerültek számításba. Ezzel szemben az orosz leánybank adózás utáni korrigált eredménye 72 százalékkal 156,814 milliárd forintra emelkedett, míg a bolgár DSK csoport nyeresége 5 százalékkal 153,611 milliárd forintra nőtt.

Az első kilenc hónap során a teljes bevétel 13 százalékkal, összesen 2174,406 milliárd forintra nőtt, míg a harmadik negyedévben ez a szám 9 százalékkal 773,668 milliárd forintra emelkedett. A nettó kamatbevétel a január-szeptember időszakban 9 százalékos növekedést mutatott, elérve a 1435,415 milliárd forintot, míg a harmadik negyedévben 10 százalékkal 489,032 milliárd forintra emelkedett.

Az első kilenc hónap során a nettó díjak és jutalékok 12%-os növekedéssel 443,932 milliárd forintra emelkedtek az előző évhez képest. A harmadik negyedévben pedig 11%-kal 152,684 milliárd forintra nőttek.

A kilenchavi kockázati költségek összege elérte a 156 milliárd forintot, ami a bázisidőszaki értékhez viszonyítva közel 2,5-szeres növekedést jelent. Ebből a hitelekhez kapcsolódó értékvesztés az előző év azonos időszakához képest több mint négyszeresére, 132,7 milliárd forintra emelkedett, amelyből 84,4 milliárd forint az orosz piacon keletkezett. Ennek következtében a hitelkockázati költségráta 70 bázisponttal nőtt, elérve a 2024-es 38 bázispontot.

Az OTP bank mérlegfőösszege szeptember hónap végére 45 075 milliárd forintra emelkedett, ami az előző negyedévhez viszonyítva 2%-os, míg az egy évvel korábbi adatokhoz képest 8%-os növekedést mutat. Az ügyfélbetétek (árfolyamszűrt) összértéke szeptember végén 33 384 milliárd forintot tett ki, ami 9%-os bővülést jelent. Ezzel párhuzamosan az ügyfélhitelek (bruttó, árfolyamszűrt) állománya 10%-kal, 25 886 milliárd forintra nőtt az idén.

A sajáttőke-arányos megtérülés (ROE) az első kilenc hónapban 21,8 százalék volt, 3,1 százalékponttal kisebb, mint egy éve. Az eszközarányos megtérülés (ROA) 2,5 százalékra csökkent 2,7 százalékról ugyanebben az időszakban.

A jelentés szerint a menedzsment megerősítette a bankcsoport idei várakozásait. A teljesítő hitelállomány organikus növekedési üteme árfolyamszűrten a tavalyi 9 százalékos ütemet meghaladhatja, a nettó kamatmarzs a 2024-es 4,28 százalék közelében, a működési költség és a bevételi mutató aránya pedig a 2024-es 41,3 százalékos szint közelében alakulhat. Az előrejelzés szerint a hitelkockázati költségráta meghaladhatja a tavalyi 38 bázispontot, a ROE pedig várhatóan a csökkenő tőkeáttétel miatt a tavalyi 23,5 százaléknál alacsonyabb lehet.