A bíróság véglegesen tisztázta a kérdést, miszerint a paradicsom zöldségnek vagy gyümölcsnek számít-e.

A ma már szuperélelmiszerként ünnepelt paradicsom kalandos története igazán figyelemre méltó. Az európai fogyasztók hosszú időn át szinte félelemmel tekintettek erre a gyümölcsre, és sokak számára a mai napig kérdéses, hogy a zöldségek vagy a gyümölcsök családjába sorolják-e.

A 18. században az európaiak között széles körben elterjedt a félelem a paradicsom iránt. E zöldség (vagy gyümölcs, de erről később még szót ejtünk) beceneve, a "mérgezett alma", sokat elárult a róla alkotott véleményekről, mivel a fogyasztása sok esetben végzetes következményekkel járt. Az igazság azonban az, hogy nem maga a paradicsom volt a bűnös, hanem az étkezési szokások: a gazdagabb rétegek gyakran óntányérokat használtak, amelyek ólomtartalma magas volt. Amikor a savas paradicsommal érintkeztek, könnyen ólommérgezéshez vezethetett a kémiai reakció. Az emberek akkoriban nem ismerték fel ezt a kapcsolatot, így a szegény paradicsomra kenték a hibát, és méltatlanul bűnbakká vált.

A paradicsom megítélése nem éppen kedvező múltra tekint vissza, hiszen kezdetben a nadragulyafélék családjába sorolták, ami már önmagában is árulkodó. Ez a növény jelentős mennyiségű tropán-vázas alkaloidot tartalmaz, így rendkívül mérgezőnek számít. A népi hiedelmek pedig még tovább rontották a helyzetét, hiszen a boszorkánysággal és a fekete mágiával kötötték össze. Az első írásos említés a paradicsomról a 16. században élt olasz gyógynövénykutató, Pietro Andrea Mattioli nevéhez fűződik. Ő az „aranyalma” elnevezéssel illette, és a mandragórafélék közé sorolta, amelyekről úgy vélték, hogy mágikus afrodiziákumként funkcionálnak. Így tehát a paradicsom egyszerre volt halálos méreg és szexuális csábítás jelképe, ami nem éppen a legjobb ajánlólevél a konyhák számára.

A paradicsom rossz hírnevét azonban nem Matthioli, hanem egy angol borbély-sebész, bizonyos John Gerard 1597-ben megjelent, elírásokkal és innen-onnan összegereblyézett hamis információkkal telezsúfolt műve, a Herball alapozta meg igazán. Ebből egyebek mellett megtudhatjuk, hogy a növény romlott, bűzös és rossz ízű, a levelei és a szára pedig mérgezőek.

Manapság a paradicsom megítélése gyökeresen megváltozott: sokan egyfajta szuperélelmiszerként tekintenek rá, hiszen nem csupán ízletes, hanem rengeteg vitamint és tápanyagot is rejt magában. Ezek az anyagok jelentős szerepet játszanak abban, hogy a szervezetünk aktívan működjön. A likopin, amely segíthet bizonyos krónikus betegségek megelőzésében, és a béta-karotin, valamint a C-vitamin mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a paradicsom valóban a tápláló ételek élvonalába tartozzon.

A nagy kérdést viszont azóta sem sikerült eldönteni:

hogy a paradicsom akkor most zöldség vagy gyümölcs?

A válaszunk attól függ, hogy milyen szemszögből közelítünk a kérdéshez. Ahogy a 24.hu cikkében is olvashatjuk, botanikai értelemben a zöldség és gyümölcs megkülönböztetése nem igazán indokolt, hiszen ezek a kifejezések inkább gazdasági és felhasználói fogalmak vagy éppen konyhai terminológiák. Általában a zöldségeket sós, míg a gyümölcsöket édes ízük jellemzi. A növények termésein belül található valódi és áltermések megkülönböztetése is fontos, de a gyümölcs fogalma, mint tudományos kategória, valójában nem egyértelmű.

Mégis használjuk, leginkább azokra a növényekre mondjuk azt, hogy gyümölcs, amelynek húsos termése van. Akkor viszont a paradicsom megint csak gyümölcs. Vagy mégsem, mert a zöldségfélékhez is tartoznak olyan növények, amelyeknek botanikai értelemben nem a levelét, szárát vagy gyökerét, hanem ténylegesen a gyümölcsét fogyasztjuk el, benne a magokkal. Ilyen az uborka, a tök, az avokádó, a paprika és a paradicsom is.

A botanika területén a gyümölcs fogalma a virág megtermékenyített petefészkéből kialakuló struktúrát jelenti. Ezzel szemben a zöldségek olyan ehető növényi részek, amelyek nem tartoznak a gyümölcsök kategóriájába. Így tehát a botanika szerint a paradicsom valóban gyümölcsnek számít.

Ugyanakkor mondjuk a táplálkozástudományi szakemberek a paradicsomot szeretik a zöldségfélék közé sorolni, mivel nincs benne annyi fruktóz (cukor), mint sok gyümölcsben, például a narancsban és az almában.

Az utolsó szót azonban nem mi fogjuk kimondani, hanem maguk az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága fogják megfogalmazni, hiszen már 1893-ban tették le a jogi alapokat, amikor kimondták, hogy...

A paradicsom egy különleges zöldség, amely színes ízeket és frissességet hoz az ételekbe.

De miért is volt szükség arra, hogy ezzel a kérdéssel ilyen mélyrehatóan foglalkozzanak? Meglepetésként érhet minket, de mindez John Nix, egy kereskedő akciójának köszönhető, aki pert indított a New York-i vámhatóság ellen. A vámhatóság ugyanis, a többi zöldséghez hasonlóan, 10%-os importadót szabott ki a paradicsomszállítmányaira. Nix viszont határozottan állította, hogy a paradicsom nem zöldség, hanem gyümölcs, így a magas zöldségadó nem vonatkozhat rá. A per elhúzódása során számos szürreális helyzetet teremtett, hiszen a felek nyelvészeket, botanikusokat és mezőgazdasági szakembereket vonultattak fel tanúként, hogy alátámasszák érveiket.

A bíróság végül arra a következtetésre jutott, hogy bár a paradicsom botanikai szempontból gyümölcsnek számít, a jogi megítélés során gazdasági szempontból zöldségnek kell tekinteni. Az indoklás során egyebek mellett hangsúlyozták, hogy a paradicsomot jellemzően köretként vagy salátákban használják fel, nem pedig édességként - ez pedig arra utal, hogy gyümölcs mivoltát inkább háttérbe szorítja a felhasználási módja.

Persze, az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságának ítélete ránk nem vonatkozik, így aki akarja, továbbra is tekintheti gyümölcsnek a paradicsomot. Meg hát amúgy is teljesen mindegy.