A bizonyíték A bizonyíték olyan kulcsfontosságú elem, amely megerősíti vagy cáfolja egy állítás hitelességét. Legyen szó tudományos kísérletekről, jogi ügyekről vagy mindennapi vitákról, a bizonyítékok segítenek megalapozni érveinket és döntéseinket. A v
Már nem hiszünk a statisztikákban és a közvélemény-kutatásokban. A drónok filmjeiben sem. Csak a saját táborunkból felbocsátott drónok felvételeit tekintjük valamennyire hitelesnek, legyen szó a felvonuló tömeg nagyságáról vagy arról, hogy legelnek-e zebrák Hatvanpusztán. Így aztán nem tudjuk, hogy pontosan hányan is lehettek a CÖF és hányan a Tisza Párt október 23-ai fiesztáján, s azt sem, hogy éppen mekkora a választói támogatottsága a kormánynak és az ellenzéknek. A jelek szerint azonban a Fidesz egyre inkább bajban érzi magát; erről vall, hogy a párt korán indított kampányában ótvar hazugságokkal fertőz, és már nemcsak Orbán nyilatkozik a sebességmérő kameráknak is, de a miniszterelnök édesanyja is elmondja a "szerinte őszintét" egy véletlenül arra tébláboló, nyeretlen kétéves tartalomgyártónak.
A számháborúban a 2026-os választás mondja ki az igazságot.
A választási szabályok mély ismerete birtokában állítják egyes szakértők, hogy a következő évi választás kimenetele már most, szinte megcáfolhatatlanul előre jelezhető. E vélemények szerint, amennyiben a Fidesz az év végéig módosítja a választási törvényt, akkor a kormánypárt - saját belső felméréseikre támaszkodva - biztos abban, hogy a Tisza fog győzni.
A 2011-ben elfogadott választási törvény ugyanis "a győztes mindent visz" elvre épül, ezért ha a Tisza elérné az 55-56 százalékot, akkor övé lenne a parlamenti mandátumok kétharmada. Ez azt jelentené, hogy az új kormány az összes kétharmados törvényt újraírhatná, és megszabadulhatna azoktól a bíráktól, ügyészektől, számvevőktől és főhatósági hivatalnokoktól, akik nem az országot (közérdeket, népet, hazát), hanem a Fidesz elitjét szolgálják. Ezért, ha a Tisza biztos győzelme fenyegetne, akkor Orbán visszahozná a rendszerváltáskori, a választói akaratot a mostaninál arányosabban leképező választási törvényt.
Amennyiben a Fidesz nem helyezi napirendre a törvénymódosítást decemberig, úgy úgy tűnik, hogy bízik a saját választási esélyeiben. Ha viszont mégis szavazásra bocsátja a kérdést, az arra utal, hogy tart a vereségtől, de ennek ellenére nem hajlandó feladni a harcot.
Sokakra igaz lesz a Zorán-dal imigyen szóló átirata: ne várd a decembert!
