A diploma már a múlt dimenziójába került? Úgy tűnik, hogy ez az, ami most valódi kincset ér a munka világában - Pénzcentrum.

Manapság nem kötelező évekig tanulni a diploma megszerzéséhez ahhoz, hogy értékes tudást szerezzünk és megálljuk a helyünket a munkaerőpiacon. Egyre több felnőtt ismeri fel, hogy a rövidebb, mindössze néhány hónapig tartó képzések is jelentős karrierlehetőségeket kínálnak. Ezek a programok lehetővé teszik, hogy rugalmasabban és gyorsabban reagáljunk a munkaerőpiac folyamatosan változó igényeire.

Az elmúlt két évtized alapjaiban forgatta fel azt, amit korábban a "biztos jövőről" gondoltunk. A globalizáció, a digitalizáció, a pandémiák és a mesterséges intelligencia térnyerése egyaránt átrajzolta a munkaerőpiac térképét. Miközben a felsőoktatás soha nem volt ilyen széles körben elérhető, a diplomák értéke mégis mintha lassan inflálódna.

A fiatal generációk előtt ma egészen más kihívások állnak, mint szüleik idejében. A munkaadók egyre kevésbé a papírt nézik, sokkal inkább a gyakorlati tapasztalatot, a rugalmasságot és a digitális készségeket. Ez pedig rengeteg fiatalt sodor választási kényszerbe: tanuljanak tovább, abban bízva, hogy a diploma mégis kinyit néhány ajtót, vagy inkább lépjenek ki minél hamarabb a munka világába, hogy ne maradjanak le a többiektől?

Közben a technológiai forradalom újraértelmezi, hogy mely tudások bírnak valódi értékkel. Az automatizáció és a mesterséges intelligencia már nem csupán a fizikai munkát fenyegeti, hanem a szellemi területeken is komoly kihívások elé állít. Olyan készségek kerülnek a figyelem középpontjába, amelyek néhány éve még háttérbe szorultak: a kreatív gondolkodás, a problémamegoldás, az empátia és az alkalmazkodó tanulás. Ezek a képességek azonban nem feltétlenül sajátíthatók el a hagyományos egyetemi környezetben.

A helyzet valójában ellentmondásos: miközben a fiatalok sosem voltak ennyire felkészültek és iskolázottak, most mégis egyre nagyobb kétségek gyötrik őket a jövőjük megtervezésével kapcsolatban. Az egyetem korábban a középosztály kapuját jelentette; manapság viszont csupán egy a sok választható lehetőség közül – és egyre inkább kérdőjelet von maga után.

Ez a téma most az egyik legnagyobb dilemma a munkaerőpiac világában, amellyel az Economist is foglalkozott nemrég egy friss videójában.

Mint megjegyzik: kétség sem fér hozzá, hogy néhány évtizeddel ezelőtt a diploma egyet jelentett a társadalmi felemelkedéssel. Aki elvégezte az egyetemet, az jó eséllyel szerzett stabil, jól fizető állást, és biztos jövőt építhetett magának. A felsőoktatás volt a legjobb befektetés.

De mára ez a képlet megbomlott. A nyugati világ fiatal diplomásai közül egyre többen találják magukat kilátástalan álláskeresőként, miközben a fizetések sem tükrözik már azt az előnyt, amit a diploma korábban jelentett. Felmerül a kérdés: megéri-e ma még egyetemre járni?

Az Egyesült Államokban a fiatal diplomások munkanélküliségi rátája mára szinte megegyezik a hasonló korúak átlagával. Míg 2010-ben a diplomások körében körülbelül hat százalékpontos előny volt a nem diplomás fiatalokkal szemben, addig mára ez a különbség csupán egy százalékpontra csökkent. Ez a tendencia jól mutatja, hogy a munkaerőpiac dinamikája jelentősen megváltozott az utóbbi években.

Ez a jelenség nem csupán az Egyesült Államokban figyelhető meg. Ahogy a videóban is hangsúlyozzák, az Európai Unió területén is párhuzamos folyamatok zajlanak: a diplomával rendelkező fiatalok munkanélküliségi aránya szinte azonos a teljes fiatal generáció átlagával. Ennek következtében a diploma már nem garancia arra, hogy valaki könnyedén elhelyezkedik a munkaerőpiacon.

Magyarországon a hirdetett állások csupán ötödénél található meg a követelmények között a felsőfokú végzettség.

Az utóbbi években figyelemre méltó trend figyelhető meg a diplomát igénylő álláshirdetések számának csökkenésében. Míg 2020-ban az álláshirdetések 34%-a követelt meg felsőfokú végzettséget, addig ez az arány 2022-re 26%-ra, majd 2023-ban 25,5%-ra csökkent. A tavalyi évben is megmaradt ez a csökkenő tendencia, hiszen a hirdetések csupán 21,5%-a keresett kizárólag diplomás munkavállalókat.

A Profession.hu platformján közzétett álláshirdetések részletes elemzése világosan megmutatja a munkáltatók elvárásait és azok folyamatos alakulását. A toborzó cégek körében egyre inkább hangsúlyos szerepet kap a jelöltek attitűdje, motiváltsága, valamint a tanulás és fejlődés iránti nyitottság. Fontossá vált a potenciális munkatársak személyiségének vizsgálata is, valamint az, hogy mennyire harmonizálnak a cég kultúrájával és a csapat dinamikájával. A folyamatosan változó munkaerőpiac ezen készségek iránti keresletét tükrözi, így a készségeket felmérő, kompetencia-alapú toborzási módszerek egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek – derült ki nemrég a Pénzcentrum cikkéből.

Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy a KSH adatai szerint a legjobb fizetésre hazánkban még továbbra is a diplomával rendelkezők számítnak. Újdonság ugyanakkor, hogy már diploma nélkül sem álom a milliós fizetés.

Az egyik lehetséges magyarázat arra, hogy az egyetemek manapság sokkal változatosabb hátterű hallgatókat fogadnak, az, hogy a felvételi folyamatok szélesebb spektrumra nyitottak, és ezáltal olyan diákokat is befogadnak, akik talán nem rendelkeznek a hagyományos értelemben vett akadémiai felkészültséggel.

Ezzel egyidejűleg a felsőoktatás színvonala is ingadozóvá vált, mivel a tömegképzés gyakran a minőség rovására megy. Ennek következményeként a munkaadók számára elmosódottá vált a határvonal a diplomás és nem diplomás fiatalok között: sok vállalat szemében a diploma már nem feltétlenül jelent biztosítékot a valódi tudásra vagy készségekre.

Egy másik lehetséges ok a gazdaság szerkezeti átalakulása. Egyszerűen kevesebb olyan állás van, amely ténylegesen megköveteli a diplomát. Régen például, ha valaki számítógépet akart használni, egyetemi képzésre volt szüksége ahhoz, hogy megértse a technológia alapjait.

A mai világban a digitális készségek elengedhetetlen részét képezik a mindennapi életünknek. Manapság már szinte mindenki képes kezelni a technológiát, függetlenül attól, hogy formális oktatás keretében tanulta-e ezt az egyetemen vagy sem. Ez a jelenség radikálisan átalakítja a munkaerőpiacot és a munkaadók igényeit, hiszen új típusú képességekre van szükség a sikerhez.

Ezeket a megfigyeléseket figyelembe véve arra a következtetésre juthatunk, hogy a diplomások arányának növekedése szélesebb körű foglalkoztatási lehetőségeket kínálhat, hiszen jelenleg még mindig többen vannak, akik nem rendelkeznek felsőfokú végzettséggel, mint akik igen. Ugyanakkor a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján Magyarországon 2025-re várhatóan 30 ezer fővel csökken a foglalkoztatottak száma az előző évhez viszonyítva.

Azok a szektorok, amelyek korábban jelentős számú diplomás munkaerőt vonzottak, mostanra szintén csökkenést tapasztalnak.

Sokan hajlamosak arra, hogy azonnal a mesterséges intelligenciát (AI) tegyék felelőssé a fiatal diplomások előtt álló korlátozott lehetőségekért. Azonban érdemes megjegyezni, hogy ez a tendencia már jóval a ChatGPT és hasonló új generációs AI-rendszerek feltűnése előtt megkezdődött. A mögöttes okok sokkal inkább az iparágak, különösen a pénzügyi szektor hosszú távú nehézségeiben keresendők, amelyek már a 2007-2009-es globális pénzügyi válság óta tartanak. Az egykori "aranykor" a befektetési bankok számára már a múlté, a vállalatok óvatosabb költségvetési politikát folytatnak, és jelentősen csökkentették a friss diplomások alkalmazását.

Ugyanakkor az AI hatása nem teljességgel elhanyagolható, és már a topkategóriás munkakörök esetében is érződik némi átalakulás. Nemrég számoltunk be arról, hogy az OpenAI több mint 100 korábbi befektetési bankárt alkalmaz, hogy mesterséges intelligenciáját pénzügyi modellek építésére tanítsák, ezzel kiváltva a korábban junior bankárok által végzett rutinfeladatokat.

Az OECD statisztikái alapján 2013 és 2022 között az Egyesült Államokban 5%-kal csökkent a bachelor programokra beiratkozott hallgatók száma. Ennek hátterében a magas tandíjak, a bizonytalan megtérülés és a stagnáló bérek állnak, amelyek sok fiatal számára vonzóbbá teszik a szakmai képzéseket, online tanfolyamokat vagy akár a közvetlen munkavállalást az iskola helyett.

Más fejlett országokban, ahol az oktatás állami támogatásban részesül és kedvezőbb áron elérhető, továbbra is tömegek jelentkeznek az egyetemekre. Az OECD adatai szerint, ha az Egyesült Államokat kivesszük az egyenletből, a felsőoktatásra jelentkezők száma az évtized végére 28 millióról 31 millióra emelkedett 2012 és 2022 között. Európában a diploma még mindig a presztízs és a jövőbe vetett remény szimbóluma - sokan úgy vélik, hogy ez az egyetlen járható út a jobb élet felé, még akkor is, ha a statisztikák már nem feltétlenül ezt támasztják alá.

Talán nem magában az egyetemi intézményben rejlik a gond, hanem inkább abban, hogy a fiatalok milyen irányokat választanak a tanulmányaik során. A művészetek, a humán tudományok és a társadalomtudományok például továbbra is vonzóak számukra. Ha ez valamit elárul a fiatalok jövőlátásáról, akkor az az, hogy sokan a munkavilág változásaira még mindig a régi, megszokott keretek között próbálnak reagálni. Míg korábban a diploma a biztos jövő zálogát jelentette, ma inkább csak reményt sugall, és egyre gyakrabban kérdőjelet helyez a mondat végére.