A Fidesz és az AfD viszonya: Orbán szerint "nincs hosszú távú elképzelés" a német szélsőjobboldallal való kapcsolatépítésre.
Az AfD és a Fidesz közeledését sokan "egy csodálatos barátság kezdetének" látják, Orbán azonban, ahogy a múltban, úgy a jövőben sem tervez komolyan a radikális jobboldali német párttal. Az Euronews információja szerint Weidel vizitjét lényegében udvariassági látogatásként kezeli a magyar kormány.
"Meghívná az AfD vezetőjét Budapestre?" - tette fel a kérdést a Bild újságírója Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek 2023 júniusában. "Nincs erre okom. Ugyanakkor ez egy demokratikusan megválasztott párt" - felelte a miniszterelnök, aki hozzátette: "A szorosabb együttműködés hiánya az AfD-vel annak köszönhető, hogy nem világos számunkra, mivel is állunk szemben. Nem egyértelmű, hogy milyen irányvonalat követnek: Európa-pártiak vagy éppen ellenkezőleg?"
Az AfD-vel kapcsolatos diskurzus már rég túllépett azon, hogy a párt Európa iránti elkötelezettsége a középpontban álljon. Amikor az újságíró megemlítette, hogy "sokan fasisztának tartják őket Németországban", Orbán csupán annyit válaszolt: "Ez az Önök ügye. Én sosem fogalmaznék meg véleményt egyetlen demokratikusan megválasztott német pártról sem."
Az AfD megítélése Németországban továbbra is megosztó, bár a politikai tájképe gyökeresen átalakult. A korábban szétesett szociáldemokrata-zöld-liberális koalíció helyét a párt egyre növekvő népszerűsége foglalta el, különösen Kelet-Németországban, ahol a támogatottsága drámaian megugrott. A február 23-i előrehozott választásokra készülve a közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy az AfD a CDU mögött a második legnagyobb pártként szerepel, közel 20 százalékos támogatottsággal. Orbán Viktor most e növekvő népszerűségre hivatkozva hagyta jóvá, hogy a párt társelnöke - aki a legkevésbé szélsőséges politikai arcként ismert - lényegében meghívást kapjon a Karmelitába.
Információnk szerint azonban a találkozóval Orbán nem nyit érdemben az AfD felé. Az Euronews-nak a Fidesz egy neve elhallgatását kérő vezető politikusa elmondta: "nincs hosszú távú terv" Weidelékkel, a magyar kormány számára a mindenkori német kormány a partner, ezért inkább "udvariassági találkozónak" tekinthető Weidel fogadása. A távlati európai célok ügyében megkerestük Alice Weidelt és az AfD EP-delegációjának vezetőjét, René Austot is, amint reagálnak, közöljük.
Orbán Viktor nemrégiben a Neue Zürcher Zeitungnak adott interjújában világossá tette, hogy a két párt közötti viszonyban a közeledés jelei megfigyelhetők, de összefonódásról szó sincs. "Az AfD inkább egy mozgalom, mintsem egy klasszikus párt. Ennek következtében nem meglepő, ha különféle szélsőséges nézetek és személyek bukkannak fel" - emelte ki. "Olvasni tudok. Vannak olyan megnyilatkozások, amelyek teljesen kifogásolhatók a 21. századi politikai kultúrában" - fűzte hozzá, majd hangsúlyozta, hogy "Magyarországon nem létezik tűzfal. Ha egy párt támogatottságot nyer, azt komolyan kell venni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy együttműködnénk velük. De természetesen leülünk, és megbeszéljük a dolgokat."
A Fidesz és az AfD viszonyát leginkább a német párt részéről évek óta, folyamatosan kinyilvánított egyoldalú csodálattal és együttműködési vággyal lehet leírni, a magyar kormánypárt pedig erre - a közös értékrend és identitás érzékeltetésével párhuzamos - óvatos távolságtartással reagált, pontosan érzékelve a pártnak a német politikában elfoglalt helyét.
A Fidesz nem keresett együttműködési lehetőséget az AfD-vel, melyet hazájában "tűzfallal" öveznek, még abban az időszakban sem, amikor 2021-ben, a Néppártból való távozása előtt, ő a politikai izoláltság állapotába került az Európai Parlamentben. Ekkor az AfD még az Identitás és Demokrácia (ID) csoport tagjaként működött.
"Soha fel sem merült, hogy az Orbán-kormány a német szélsőjobboldali AfD-hez csatlakozzon valamelyik EP-frakcióban" - szögezte le tavaly júniusban Gulyás Gergely.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter néhány napja, a Kormányinfón megerősítette: az AfD-nek "vannak olyan megnyilvánulásai, amelyekkel az Orbán-kormány nem azonosul", de mivel egy népszerű párt kért találkozót, a kormány nyitott a találkozóra. Mint mondta, "rövid távon nem valószínű", hogy az AfD csatlakozik a Fidesz pártcsaládjához, a Patrióták Európáérthoz.
Nem nehéz megfejteni, mit is jelentett Orbán, amikor a német pártban található "őrült emberekre és eszmékre" utalt. A tizenkét évvel ezelőtt konzervatív-liberális, eurókritikus közgazdászok által alapított párt azóta folyamatosan jobbra tolódott. Jelenlegi vezetőinek muszáj volt kompromisszumot kötnie az egyik legfőbb konfliktusforrással, Björn Höckével, a befolyásos türingiai pártvezérrel, akinek szélsőséges Der Flügel (A szárny) nevű egykori frakciója számos botrányt kavart.
Höcke és társai folyamatosan táplálkoznak a náci retorika kifejezéseiből, mint például a "népközösség" és a "túlidegenedés". Höcke már régóta hangoztatja, hogy Németországban "elég volt a holokauszt miatti szégyenkezésből", és "szégyennek" titulálta a berlini holokauszt-emlékművet is. 2018-ban hatalmas felháborodást váltott ki, amikor az AfD akkori frakcióvezetője, Alexander Gauland kijelentette: "Hitler és a nácik csupán egy madárszar a több mint ezer éves sikeres német történelemben."
A német alkotmányvédelmi hivatal 2023-as jelentése szerint körülbelül 10 ezer AfD-tagot minősít szélsőségesnek, ami a párttagok 30-40%-át jelenti. A hivatal 2021 óta nem csupán egyes tartományi szervezeteket, hanem az egész AfD-t is megfigyelés alatt tartja a "szélsőjobboldaliság gyanúja" miatt. Tavaly november óta pedig a Bundestag előtt van egy indítvány, amely az AfD betiltását célozza.
Az AfD jelensége mögött húzódó okok megértéséhez elengedhetetlen, hogy tisztában legyünk azzal: nem csupán a szélsőséges, náci jellegű megnyilvánulások tették népszerűvé ezt a pártot. Sokkal inkább a mainstream politikai erők, különösen a Merkel-korszak, valamint a Scholz által vezetett „közlekedési lámpa” koalíció súlyos politikai tévedései állnak a háttérben. Ezek közé tartozik az illegális migráció kritikátlan támogatása, amely komoly szociális és kulturális feszültségeket szült, a bevándorlói hátterű bűnözés trivializálása, a német gazdaság és ipar zöld ideológiák mentén történő átalakítása, valamint a „fentről” impózált genderkérdések és nyelvezet. E tényezők együttesen hozzájárultak ahhoz, hogy a társadalom egy része a radikálisabb megoldások felé forduljon.
Az AfD számára Orbán Viktor a megmentő figurája Európa számára, egy olyan "szuverén" nacionalista vezető, aki határozottan kiáll az illegális menekültek kizárása mellett. Készen áll arra, hogy szembeszálljon a "globalista" EU intézményeivel és a "mély állam" képviselőivel. Ahogy a párt szóvivője fogalmazott, Orbánnal "politikailag ugyanazt a nyelvet beszéljük", ami még inkább megerősíti a kapcsolatukat és közös céljaikat.
Mindkét párt a Kreml oldalán áll az orosz-ukrán háború kérdésében, Moszkva érveit használja a szankciók ellen. Az AfD, amely egyedüli pártként üdvözölte Orbán Viktor tavalyi kínos "békemisszióját", több politikusa révén még Oroszország általi korrumpálódás gyanújába is keveredett.
2023-ban épp az a Maximilan Krah EP-képviselő közölte a Fideszről, hogy "nem dobnánk ki a őket az ágyunkból", aki egy évre rá arról nyilatkozott egy olasz lapnak: nem gondolja, hogy mindenki, aki az SS egyenruháját hordta a Harmadik Birodalomban, automatikusan bűnöző lenne. E botrány miatt rakták ki aztán a teljes AfD-csoportot az ID-ből.
A német radikális politikai erők 2022 óta egyre határozottabban szólítják fel Orbánt, hogy csatlakozzon az ID frakcióhoz, és együttműködésre hívják, hangoztatva, hogy ők képviselik Európa igazi konzervatív értékeit, nem pedig a Néppárt. E párt Orbánban látja azt a kulcsfigurát, aki képes megakadályozni a "nyugat-európai államok baloldali-zöld irányvonalának" előretörését, amely, véleményük szerint, a nemzettudat eróziójához vezet és egy multikulturális, sokszínű uniós szövetségi állam kialakítását célozza meg. Orbán személyében azt az alakot vélik felfedezni, aki demonstrálni tudja, hogy az érdekvezérelt politika máris megvalósítható a kontinensen.
A Budapester Zeitung nevű, az AfD-hez közel álló lapnak adott interjújában Orbán Viktor 2022 őszén világosan kifejtette, miért tartják távol magukat az AfD-től. Megfogalmazása szerint "az államközi kapcsolatok elsődleges jelentőséggel bírnak a pártok közötti viszonyokkal szemben", ezért "kénytelenek vagyunk feláldozni az AfD-vel való kapcsolatokat a lehető legjobban működő kormányközi viszonyok érdekében". Hozzátette, hogy "a német demokrácia sajátos jellemzője, hogy ha bármilyen lépést tennénk az AfD-val kapcsolatban, az közvetlen hatással lenne a kormányközi kapcsolatokra".
Ez lehet az az érv, amit a német radikálisok 2024-ben valószínűleg nem vettek számításba, amikor az EP-választások után közölték: el tudják képzelni, hogy belépnek az Orbán Viktor és Herbert Kickl FPÖ-vezér által létehozott Patrióták Európáért EP-csoportba, ezzel vetve véget izoláltságuknak.
Tavaly július 2-án, kedden, valamikor a késő délelőtti órákban érkezett egy negatív hír Budapestre, amely Alice Weidel és az AfD körüli eseményeket érintette. Reggel, az esseni kongresszuson Weidel bizakodóan beszélt a párt esetleges csatlakozásáról, amelyet "ideális megoldásnak" nevezett. Azonban a kora délutáni sajtóértekezletén gyorsan lehűtötte a kedélyeket, kijelentve, hogy kizárt, hogy az AfD csatlakozzon az új szélsőjobboldali frakcióhoz.
"A jelenlegi helyzet alapján kijelenthetem, hogy ez az AfD számára nem lehetséges alternatíva" - fogalmazott, sejtelmesen hozzátéve, hogy "a politikai pártoknak számos politikai, külpolitikai és kereskedelmi korlátozással kell szembenézniük, amelyeket figyelembe kell vennünk". Emellett megjegyezte, hogy "az AfD-nek először Brüsszelben kell elvégeznie a szükséges feladatokat", de nem bocsátkozott részletekbe ezzel kapcsolatban.
Egy héttel később, az AfD irányítása alatt, nyolc ország 25 képviselője megalakította a Szuverén Nemzetek Európája (ESN) nevű új EP-frakciót, amely a Patriótáktól is jobbra helyezkedik el. Érdekesség, hogy a frakcióban van magyar képviselő is, de nem a Fidesz, ahogyan sokan várták, hanem a Mi Hazánk.
Orbán Viktor az NZZ-nek adott interjújában kifejtette, hogy nem rendelkezik tapasztalattal az AfD-vel kapcsolatban, és a két fél között nincs közvetlen kapcsolat. A politikai programjuk, amely magában foglalja az adócsökkentést, a Green Deal újragondolását, az atomenergiához való visszatérést és a szigorú migrációs politikát, jól hangzik Magyarország számára. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nem kíván beleszólni Németország belügyeibe. A Weidellel folytatott megbeszélés során pedig kiderülhet, hogy a látogatás csupán "udvariassági gesztus" volt-e.
