A G7 szakértői felfedték, miért tűnhet el olyan gyorsan a bolti olcsó tejkészlet.

Az árrésstop kötelező készletezési előírásai zűrzavart okoznak.

A G7 elemzése azt a kérdést feszegeti, hogy miért tűnik el olyan gyorsan a boltok polcairól az olcsóbb, saját márkás tej és tejtermék. A szakértők arra a következtetésre jutottak, hogy ennek mögött állhat az a friss árrésstop, amely március közepétől lépett életbe. Ez a szabályozás megnehezíti a boltok számára, hogy elegendő készletet tartsanak, még akkor is, ha előre látható, hogy egy adott napon megnövekedett keresletre számíthatnak. Ugyanakkor más napokon a kereskedők kénytelenek túlrendelni, még akkor is, ha tisztában vannak vele, hogy a felesleges tejtermékek eladása problémás lesz, hiszen azok gyorsan megromlanak, és végül ki kell őket dobni.

Emlékeztetnek rá, hogy az árrésstop nemcsak azt írja elő, hogy a kijelölt termékek árrése nem lehet magasabb, mint 2025 januárjában, de legfeljebb 10 százalék, hanem van még két fontos eleme is:

A kormány tehát nemcsak az árképzési mechanizmusokba avatkozott be, hanem a szabad készletezési gyakorlatot is jelentős mértékben korlátozta. Érdemes megjegyezni, hogy e két tényező kölcsönhatásban áll egymással. Ahogy a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) is rámutatott, az árrésstop következtében csökkent a különbség a sajátmárkás és a többi márkás tej között. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy bár a sajátmárkás termékek továbbra is olcsóbbak, a márkás tej árának emelkedése már nem olyan drasztikus, mint korábban. A boltoknak ezt a különbséget saját zsebből kell fedezniük, ami a nyereségük csökkenését vonja maga után.

Az árak egymáshoz viszonyított változása természetesen hatással van a kereslet alakulására is. Amikor a fogyasztók számára kedvezőbb áron elérhetők a márkás termékek, akkor a kereslet irántuk általában növekszik. Ugyanakkor a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) figyelmeztet arra, hogy érdemes átgondolni a szabály eltörlését, amely előírja, hogy a kereskedők nem kínálhatnak arányaiban többet saját márkás termékekből, mint az árrésstop bevezetése előtt. Előfordulhatnak olyan időszakok, amikor bizonyos üzletekben mégis jelentős kereslet mutatkozik az olcsóbb sajátmárkás termékek iránt, de a szegényebb vásárlók gyakran nem tudják kihasználni ezt a lehetőséget, mivel a készletezés mértéke üzletenként korlátozott. Hiába van tehát meg a kereslet, és hiába állna rendelkezésre a sajátmárkás tej a raktárakban, azt nem lehet értékesíteni a meglévő korlátok miatt.

A mesterséges árváltoztatások következtében előfordulhat, hogy egy termék iránti kereslet csökken, ugyanakkor a szigorú szabályozások miatt a tavalyi átlagos mennyiséget továbbra is be kell tartani. Ez azt jelenti, hogy a termékek olyan szinten maradnak raktáron, amikor még nagyobb népszerűségnek örvendtek. A gyorsan romló tejtermékek esetében ez különösen problémás, mivel a boltok kénytelenek lehetnek feleslegesen rendelni és szállítani, majd végül kidobni a termékeket. Ráadásul a szabályok megszegése akár ötmillió forintos bírságot vonhat maga után, míg a sajátmárkás termékek esetében a büntetések 500 ezer és kétmillió forint között mozognak. Így a kötelező készletezési arányokkal való variálás nem kifizetődő a boltok számára.

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) hétfőn közzétett ágazati vizsgálata rávilágít arra, hogy a kormány szabályozói intézkedései nemcsak az élelmiszerpiaci versenyt torzítják el, hanem széleskörű mellékhatásokat is generálnak. Ezek a hatások a termelőktől kezdve a boltokon át a vásárlókig minden érintettet károsan befolyásolnak. A vizsgálat megállapításai világosan mutatják, hogy a jelenlegi helyzet minden szereplő számára hátrányos következményekkel jár.

Ha szeretné felfedezni, mi történik a túrók és tejszínek piacán, valamint hogy milyen következtetésekre jutott a Gazdasági Versenyhivatal a tej- és tejtermék árak drasztikus emelkedésével kapcsolatban, ne habozzon, kattintson ide!

Az árrésstop hosszú távú hatásait az árakra alaposan elemeztük.