A gyógyító hatású húsleves nem csupán a magyar kultúra találmánya.
A levesfőzés évszázadok óta a sváb kultúra szerves részét képezi Európában, gazdag hagyományokkal és ízekkel ötvözve.
Az ősi magyar konyha gazdag és tápláló ételei, különösen a húsételek, alapvető szerepet játszottak a mindennapi életben, hiszen ezek biztosították a földműveléshez szükséges energiát. Minden magyar család büszkén őrzi a saját húsleves receptjét, ám meglepő módon ennek az ételnek az eredete nem hazánkból származik, hanem német hagyományokra vezethető vissza.
A húsleves alapját adó német "brüeje", ami forró folyadékot jelent, gyorsan elnyerte a Kárpát-medence lakóinak szívét. Már a XVIII. század közepén a franciák is felfedezték, és éttermeikben kínálták ezt az ízletes fogást. Egy párizsi étterem például 1756-ban ezzel a figyelemfelkeltő hirdetéssel invitálta a vendégeit: "Jöjjetek hozzám, ti, akiknek gyomra szenved, és én helyrehozlak benneteket!"
Európában a levesfőzés hagyományosan sváb szokásnak számított, és Magyarországon is csak a XVIII. század elején kezdett elterjedni mint első fogás. Az első magyar nagylexikon, a Pallas Nagy Lexikona is alátámasztja a húsleves kiemelkedő helyét: „A levesek között a húsleves áll az élen, és a legfinomabb marhahúsból készül.”
Bár a klasszikus húsleves alapja marhahúsból készül, a szárnyasokból és sertésből készült levesek sem várattak sokat magukra. A XIX. század második felétől a tyúkhúsleves gyakran került a lakodalmi asztalokra, és vált a vasárnapi ebédek favoritjává. Újházi Ede színész és híres gasztronómus megalkotta az Újházi tyúkhúslevest, amely végleg elfoglalta a marhahúsleves trónját. Az újházi tyúkhúsleves alapja az öreg kakasok húsa, taréja és nemes szervei, valamint a zeller volt és a hosszú ideig tartó főzés volt a kulcsa.
A húsleves a magyar szépirodalomban is helyet kapott. Móricz Zsigmond "Tragédia" című novellájában azt írta: "Lesz húsleves. Jó sárga, zsíros tyúkhúsleves. Az jó lesz. Abból megeszek egy tállal. És már habzsolta is, szopogatta a sűrű, apró, sárgaszínű tésztacsigákat, amiket marokszámra eregetett le a nyeldeklőjén."
