A múlt kincseinek őrzői A történelem szövevényes labirintusában, ahol az idő folyamatosan formálja az emlékeket, ott állnak a múlt kincseinek őrzői. Ők azok, akik nem csupán emlékeket idéznek fel, hanem életre keltik a régi történeteket, hagyományokat és

Nemrégiben a MúzeumCafé muzeológiai magazin különleges díját adományozták Máté Tímeának és Barczi Gyulának, akik a Szlovák Nemzeti Múzeum - Betléri Múzeumban végzett kiemelkedő szakmai munkájukkal érdemelték ki az elismerést. Az elismerés különösen a betléri Andrássy-hagyaték példaértékű ápolásáért jár, amely az elmúlt évtizedek során kiemelkedő szerepet játszott a múzeumi örökség megőrzésében. A díjazottakkal folytatott beszélgetésünk során a díj jelentősége, a múzeumi szféra izgalmas kihívásai, valamint Krasznahorka vára felújításának részletei kerültek terítékre.

Barczi Gyula 2014 és 2018 között vezette a betléri múzeumot. Igazgatósága alatt az intézmény jelentősen bővítette szakmai tevékenységét, a látogatószám 130 százalékkal nőtt, új kiállítóterek és raktárak jöttek létre, valamint megszületett a krasznahorkai vár felújításának projektje. Részt vett a leendő krasznahorkai állandó kiállítás tervezésében is. Máté Tímea 2018 és 2024 között irányította a múzeumot. Vezetése alatt indult el a vár felújítása, sikeres hazai és nemzetközi intézményi együttműködéseket valósított meg, valamint a koronavírus-járvány időszakán is átkormányozta a múzeumot. A két díjazott közösen több mint tíz látványos időszaki kiállítást hozott létre Betlérben, amelyeket százezrek tekintettek meg, hazai és külföldi látogatók egyaránt.

Ahogyan azt kifejtették, rendkívüli örömmel vették át ezt a jelentős szakmai elismerést, amely tanúsítja, hogy Magyarországon méltányolják az elmúlt évtizedben Betlérben és Krasznahorkán végzett tevékenységüket. Ugyanakkor van egy keserű mellékzöngéje is ennek a helyzetnek, hiszen rávilágít arra, hogy hazánkban mennyire nem értékelik igazán az ilyen erőfeszítéseket. Bár a nagyközönségtől sok kedvező visszajelzést kapnak, a Szlovák Nemzeti Múzeum és a kulturális tárca vezetősége inkább gátolják a munkájukat, és akadályokat emelnek eléjük.

Jó példa erre a krasznahorkai vár, ahol öt évnyi türelem után végre megkezdődhetett a felújítási folyamat. Nem is annyira a munka fizikális megvalósítása volt az, ami időt igényelt, hanem inkább a felújítás alapos tervezése.

- Emelte ki Barczi Gyula. Megjegyezte, hogy a folyamatos személycserék a kulcsfontosságú pozíciókban tovább súlyosbították a helyzetet, hiszen a döntéshozatal során nem szakmai, hanem politikai és ideológiai megfontolások domináltak.

Az első pozitív változás 2017-ben történt, amikor létrejött a Szlovák Nemzeti Múzeumban egy műemlék-felújításra szakosodott csapat. Erdélyi Róbert vezetésével nekiláttak a krasznahorkai felújítás megtervezésének. Ezzel párhuzamosan a várban folytak az előkészítő munkák, az előző felújítás során az ablakon kiszórt építési hulladék eltávolítása, a nedvesedéssel kapcsolatos problémák elhárítása, a falak kiszárítása, a különféle régészeti feltárások, kutatások és más munkák.

Máté Tímea részletesen kifejti a téma lényegét és mélységeit.

Közben elkészült a felújítás részletes módszertana. Az a cél, hogy a várat a tizenkilencedik század végén és a huszadik század elején jellemző állapotába állítsák vissza, ahogyan azt az Andrássy család saját használatra, családi múzeumként működtette. Ez volt az első múzeum a Felvidék, vagyis a mai Szlovákia területén. A villámcsapás következtében részben leégett épületet Andrássy György (1797-1872) 1857-ben újította fel, és alakította át családi múzeummá, amely végül a nagyközönség számára is megnyílt. Az 1900-as évek elején a vár ismét átesett egy felújításon, ekkor nyerte el azt a megjelenést, amelyet remélhetőleg nemsokára újra láthat a látogatók közönsége.

- magyarázza Barczi Gyula.

A vár felújításával kapcsolatos nehézségekkel már többször foglalkoztunk lapunk oldalain, ezért most nem merülnénk el a részletekben. Viszont érdemes megemlíteni, hogy az alsó és középső vár, valamint a vár alatti terület idénre tervezett befejezése sajnos már nem valósulhat meg. A kivitelező nehézségekkel küzd, így továbbra is bizonytalan, mikor léphetnek be az első látogatók a vár kapuján.

A felújítás egy komplex művelet, amely során nemcsak magára a várra kell gondolni, hanem annak viszonyára is a tájban. Gondolni kell azokra, akik gyalog jönnek, akik személyautóval vagy autóbusszal, az utóbbi kettő számára külön-külön parkoló áll majd rendelkezésre. Ezektől el lesz különítve a szabadidőzóna, ahol a büfék, a játszótér, az információs központ kap helyet. És akkor magáról a várról még nem is beszéltünk. Az első és a második várudvar, valamint az úgynevezett zwinger, vagy párkány ingyenesen látogatható lesz, itt kap majd helyet egyebek mellett a büfé és az ajándékbolt.

Az alsó és a középső várban, ahol a Franciska-emlékmúzeum, a kápolna és a kripta található, megmaradna az eredeti, tizenkilencedik századi hangulat, amely az Andrássyak fénykorát idézi. Ezzel szemben a felső várban egy lenyűgöző kincseskamra, vagyis Schatzkammer kerül kialakításra, amely a legértékesebb műtárgyakat vonultatja fel. Ezek a különleges darabok, köztük a Franciska-múzeum kiemelkedő alkotásai, új vitrinekkel és modern technológiai megoldásokkal fognak ragyogni. Az itt bemutatott tárgyak nem csupán ritkaságnak számítanak hazánkban, hanem Európa és a világ más tájain is nehezen hasonlíthatók. A múzeum textilgyűjteményének legérdekesebb darabjait is itt helyeznék el, amelyek a híres Metropolitan Múzeum gyűjteményével vetekednek. A válogatásban ruhák, lábbelik, kesztyűk, legyezők és egyéb használati tárgyak szerepelnek, mindezek egyedülálló történeteket mesélnek el.

Rámutatnak, a kritikusok azzal vádaskodnak, hogy drága, túl van árazva a felújítás.

- teszi fel a kérdést Barczi.

A jelenlegi körülmények között talán célszerű lenne felfüggeszteni a teljes felújítási folyamatot, amely már így is megakadt. Újraélesztésére akkor kerülhetne sor, amikor ismét szakképzett szakemberek vezetik a szaktárcát és az érintett intézményeket.

"Nem kell, hogy mi legyünk azok. De jöjjön szakember, aki tényleg ismeri, szereti és tiszteli ezeket a dolgokat. Aki nem hoz káros döntéseket, aki nem ront a helyzeten. Mi hajlandók vagyunk együttműködni. Üljünk asztalhoz, beszélgessünk. Párbeszéd nélkül nem fogunk előre mozdulni."

Azt látják az egyik legnagyobb problémának, hogy nem a megfelelő emberek, nem szakemberek kerültek döntéshozó pozícióba. Pontosabban lassan már nincs, aki döntsön. A betléri múzeum megbízott igazgatója visszaadta a felhatalmazást, ami erre feljogosította volna, a hozzáértő embereket is elüldözték az intézményből.

- mondja Máté Tímea hozzátéve, nem hagyja annyiban a dolgot, nem engedi, hogy a sárba tiporják a kollégái és az ő nevét.

Egyúttal hangsúlyozni kell, hogy a betléri eset nem egyedülálló jelenség; más, a nemzeti múzeumhoz tartozó intézményekben is hasonló módszereket alkalmaznak. Koholt vádakkal igyekeznek besározni az ott dolgozó szakembereket. Míg a betléri közösség bátran kiállt a jogtalan vádak ellen, más helyszíneken sajnos egyelőre csend honol.

A problémák forrása gyakran abban rejlik, hogy az illetékes hatóságok, valamint a döntéshozók nem megfelelően kezelik az általuk felelősségteljesen kezelt emlékeket, és nem értik meg azok mélyebb jelentőségét.

Barczi Gyula szerint a második világháború, valamint a szocializmus időszaka és annak öröksége rendkívüli mértékben károsította a kastély- és vármúzeumokat. Úgy látja, hogy óriási szakadék tátong a huszadik század eseményei és valóságos történései között, valamint aközött, ahogyan a mai társadalom ezekre reflektál.

„Tedd egyedivé a szövegedet!” – javasolja Barczi Gyula.

Máté Tímea hangsúlyozza, hogy a nemzeti identitás szempontjából is kiemelkedő jelentősége van ezeknek az épületeknek. Az olyan helyszínek, mint a betléri kastély vagy a krasznahorkai vár, nem csupán látnivalók, hanem olyan tárgyak otthonai is, amelyek különböző személyiségekhez és történetekhez kapcsolódnak. Ezen történetek ismerete elengedhetetlen ahhoz, hogy valaki igazán elmélyedjen a szakmában.

A Magyar7 legfrissebb, 2025/28. számának megjelenése megtörtént.