A stressz hozzájárulhat az Alzheimer-kór kialakulásához?

Az amerikai tudósok nem csupán újabb elemeket kutattak, hanem a sejtek működésének összeomlását egy komplex rendszerként próbálták megérteni. A céljuk az volt, hogy feltárják, mi állhat az Alzheimer-kór kialakulásának hátterében.

Az Arizonai Egyetem kutatócsoportja friss megközelítéssel rukkolt elő az Alzheimer-kór kiváltó okait illetően, amely újrafogalmazza a korábbi tudományos megállapításokat. Az új elmélet szerint a betegség hátterében álló genetikai eltérések az idegsejtekben stressz hatására keletkező mikroszkopikus szemcsék következményei. Ez a felfedezés új perspektívát nyithat a betegség megértésében és kezelésében.

Az Alzheimer-kór, amiben a világon több mint ötvenmillió ember szenved, egy agyat érintő gyógyíthatatlan betegség, amely memóriazavarral és demenciával jár. Miközben világos, hogy az agy sejtjeit egyes fehérjék felhalmozódása pusztítja, a kór kutatása az egyik legnehezebb kutatási terep, amit a tudósok körében az álmok temetőjének is neveznek komplikáltsága, zsákutcái és a kétségbeesést mutató hamisítások miatt.

Az arizonai kutatók egészségügyi adatbázisokból és a legutóbbi kutatásokból indultak ki, különösen egy 2022-ben publikált, a kór előrehaladásával kapcsolatos tanulmányból.

Az idegsejtek működésének megváltozása a betegség következtében egy összetett és rejtélyes folyamat, amely során a biokémiai reakciók drámai módon átalakulnak. A normális kommunikáció megszűnésével a sejtek közötti összhang felbomlik, és ebben a zűrzavaros állapotban abnormális fehérjék, mint például a tau és a béta-amiloid, kezdenek felhalmozódni és csomókat képezni. Azonban a kiváltó okok, amelyek ezt az átállást elindítják, továbbra is homályban maradnak.

Az újonnan megfogalmazott elmélet alapján a sejtekre nehezedő stressz váltja ki azokat a folyamatokat, amelyek a sejtek védelmét szolgálják. Amikor a sejtek nehézségekkel szembesülnek, olyan mikroszkopikus szemcséket hoznak létre, amelyek fehérjékből és RNS-ből állnak. Ez a reakció a sejtek természetes védelmi mechanizmusának része, amelynek célja a belső egyensúly megőrzése. Az amerikai tudósok azonban rámutattak arra, hogy a gondok akkor kezdődnek, amikor ezek a szemcsék a stresszes állapot megszűnése után is megmaradnak. Ez a tartós jelenlét zavarokat idézhet elő a sejtmag és a sejt többi részének közötti kommunikációban, ami hosszú távon problémákat okozhat a sejtek működésében.

A javaslatunk középpontjában az a gondolat áll, hogy a sejtplazma és a sejtmag közötti kommunikáció romlása következményeként széleskörű zavarok lépnek fel a génkifejeződésben. Ez a folyamat szoros összefüggésben áll a betegségek kialakulásának mechanizmusával, lehetővé téve a komplex rendszerek mélyebb megértését.

- részletezte Paul Coleman agykutató.

A génkifejeződés egy olyan komplex folyamat, melynek során a DNS által kódolt biológiai információk az RNS közvetítésével elérik a sejtmagot, majd a sejt különböző részein működő fehérjék formájában valósulnak meg. Stresszes helyzetekben azonban a génkifejeződés hatékonysága drámaian csökken, és a sejtek működésének körülbelül 90%-a válságba kerül, ami több ezer gén esetében működésképtelenséget eredményez. Ekkor a sejtek elkezdenek leépülni, és hibás fehérjék halmozódnak fel, amelyek később plakkokba és csomókba rendeződnek, súlyosan befolyásolva a sejtek egészségét.

Az egyelőre nem bizonyított, hogy a gondolatmenet a valóságban is így működik-e. A kutatók hangsúlyozták, hogy nem a betegség kialakulásához tartozó új elemeket keresnek, hanem a kirakó már rendelkezésre álló elemeit igyekeztek rendszerbe illeszteni. A javasolt rendszer alapján az Alzheimer-kór a sejteket érő stresszel kezdődik. Hogy ez mi lehet, ugyancsak kérdés: genetikai mutáció, sérülés, fertőzés, rovarirtó szerek, fémek, légszennyezés, esetleg ezek mindegyike, valamely kombinációja, vagy esetleg a stressz következményeként megjelenő mérgező fehérjék további stresszt okoznak az egészséges sejteknek.

Coleman szerint tanulmányuk ahhoz a kurrens vitához kapcsolódik, hogy mikor kezdődik el az Alzheimer-kór, hol keresendő az események láncolatának első eleme, és hol a pont, ahol a betegség megelőzhető.