"A Videoton az életem társa, míg a Ferencváros a titkos szerelmem." - Horváth

Horváth Ferenc, a labdarúgóedző, a pályafutása során szerzett tapasztalatai közül a Honvéd volt az, ami a legnagyobb hatással volt rá, és amely a legmélyebben érintette. A saját szavai szerint ez az időszak küldte őt a legnagyobb mélységbe.

"Jelenleg nem vagyok aktívan része a körforgásnak, de amint hazaérek, mindenképpen megemlítem, hogy nyitott vagyok új lehetőségekre" - nyilatkozta a Cipruson utánpótlásedzőként dolgozó 51 éves szakember az M4 Sport online-nak. Hozzátette, hogy saját elképzelései is vannak, és szívesen foglalkozna egyéni képzés keretein belül csatárokkal.

"Amennyiben rátalál valamire, készen állok, és éhségem is van" - mondta, majd hozzátette, hogy rengeteg tapasztalattal rendelkezik, és nem tekinti magát egy sikertelen edzőnek.

A külföldi edzők témáját ironikus megközelítésben emelte ki, miszerint a külföldről érkezők mindig is "elképesztően tehetségesek".

"Ha valaki vonattal átszelte Németországot, az már önmagában is egy jó jel. Vannak tehetséges magyar edzők, akik képesek elérni ezt a színvonalat. Vagy esetleg úgy kellene minket tanítani, hogy mi is elérjük ezt a szintet. Itt készítenek fel minket, de úgy tűnik, nem igazán számítanak ránk" - osztotta meg véleményét.

Az nem tetszik neki, hogy zsigeri szinten utasítják el a magyar edzőket. közben pedig találkozott olyan klubtulajdonossal, aki bele akart szólni a csapat összeállításába, de 14 mezőnyjátékost tett be a kezdőbe.

A Videotonnál eltöltött időszakáról, amely során mind játékosként, mind edzőként tevékenykedett Székesfehérváron – ahol a Magyar Kupát is sikerült megnyernie – így beszélt:

A Videoton a hűséges társ, aki mindig mellettem áll, míg a Ferencváros a titkos szenvedélyem, akivel izgalmas kalandokat élek át.

A Fradi nagyon érdekes dolog, akkor egy életérzés volt, tartoztál valahova, szerettek az emberek. Ez mindenkit megfog, aki volt ott valaha. A feleségem is a Ferencvárosban kézilabdázott, úgyhogy többet is adott ez a klub annál, minthogy csak futballoztam benne" - fogalmazott a 32-szeres válogatott Horváth.

Legnagyobb csalódásnak a Honvédnál töltött időszakát tartja.

"A Honvéd küldött a padlóra a legjobban eddig" - mondta, hozzáfűzve, hogy Kispesten nőtt fel, nagyon szegény családban.

Volt egy időszak, amikor anyukám étolajat öntött a tányérba, és mi a kenyérrel tunkoltuk ki. Ez volt az ebédünk. Csak egy hajszál választott el attól, hogy ne sodródjak a bűn útjára, de a foci megmentett. Ott nőttem fel, ott gyökerezik minden álmom. Nem mondanám, hogy honvédos vagyok, de amikor edzőként csatlakoztam a csapathoz, az egy felejthetetlen élmény volt. Nem követtem el ott súlyos hibákat; sikerült bentartani a Honvédot, ami a legnagyobb eredményem az edzői pályafutásomban. Egyetlen pillanatra sem kerültünk kieső helyre.