A Z generáció életében a veszély már a mindennapi rutin szerves részét képezi.

A közösségi média szerepe a mindennapi életünkben megkerülhetetlen, hiszen szinte mindenki aktívan használja, hogy fenntartsa a kapcsolatokat és naprakész információkhoz jusson. Különösen igaz ez a Z generációra, akik számára ezek a platformok nem csupán szórakozási lehetőségek, hanem hírek forrásai is. A közösségi média világának hatásairól, a vele járó veszélyekről, valamint a generációs eltérésekről beszélgettünk Forgács Mariannal, aki mélyrehatóan ismeri a témát.

Negyedik alkalommal látta el feladatát a Be Social közösségimédia-ügynökség, amely 2019 óta kétévente készít felmérést a tinédzserek online szokásairól. A kutatás célja nem csupán a fiatalok által kedvelt platformok azonosítása, valamint az influenszerekről alkotott vélemények feltérképezése, hanem a legfrissebb trendekhez igazodó kérdések megfogalmazása is. Ennek keretében a 2025-ös verzióba már a mesterséges intelligencia, különösen a ChatGPT használatának hatásait is beemelték. Az anonim módon végzett felmérés a 14 és 25 év közötti fiatalok körében zajlott, és világosan megmutatta, hogy a hírek legfőbb forrása a közösségi média, miközben a posztolási kedvük folyamatosan csökken.

Hat éve készült az első nem reprezentatív, de a demográfiai arányok egyensúlyára törekvő felmérés, azóta túlestünk egy pandémián, a közélet sokkal feszültebbé vált, és mindezzel arányosan változott az is, hogyan neteznek a Z generációsok.

Forgács Mariann, a Be Social közösségi média ügynökség alapítója és ügyvezetője, valamint a Z generáció internetezési szokásait feltérképező felmérés ötletgazdája, arra törekszik, hogy mélyebb megértést nyerjen a fiatalok digitális viselkedéséről. Már 2019-ben észlelték, hogy sokan próbálnak kapcsolatba lépni a Z generációval, de a digitális térben való aktivitásukról keveset tudtak. Ebből a felismerésből született meg a rövid, anonim kérdőív ötlete, amely segít jobban átlátni a helyzetet. Mariann hangsúlyozta, hogy különösen érdekes volt megfigyelni, hogyan változott a fiatalok online időtöltése a koronavírus-járvány hatására, valamint hogy a választási év során mennyire élénk érdeklődést mutattak a közélet iránt. Az idei, már negyedik alkalommal megrendezett felmérésbe pedig új elemek, mint a mesterséges intelligencia és a digitális detox, is bekerültek. A kérdőív összeállítása során Mariann kiemelte, hogy bár vannak állandó kérdések, folyamatosan próbálják figyelembe venni az adott év sajátos jellemzőit is.

Felmerül a kérdés, milyen alapvető szempontok szerint érdemes megvizsgálni ezt a témát. Forgács Mariann megjegyezte, hogy az egyik legfontosabb tényező az, hogy a fiatalok mennyire érzik magukat biztonságban a digitális világban, illetve hogy milyen mértékben zaklatják őket. Emellett érdekes megfigyelni, hogy vannak-e olyan témák, amelyeket online vagy chat formájában szívesebben tárgyalnak, mint személyesen. Minden alkalommal megkérdezzük, honnan szerzik információikat, bár a válaszok nem sokat változnak, inkább csak az arányok módosulnak. Ezen kívül, az elején feltettünk egy kérdést, amelyet merésznek gondoltunk, de az idő minket igazolt: mennyire kérnek egymástól erotikus képeket, vagy mennyire osztanak meg ilyesmit a korosztály tagjai egymással. Legutóbb ezt a kérdést különösen hangsúlyozta,

Megdöbbentő, hogy a válaszadók felének már kértek erotikus képet, és ez a jelenség a mindennapjaik szerves részévé vált. Az emberek közötti interakciók átalakulása és a digitális kultúra hatása egyre inkább érzékelhetővé válik.

A szakértő említette a biztonságérzet témáját is, ami elmondása szerint stagnál 2019 óta. Hat évvel ezelőtt sem tartották sokkal biztonságosabbnak az internetet a Z generációsok, viszont talán az pozitívumként könyvelhető el, hogy ez a helyzet nem romlott. Forgács úgy tapasztalja, sajátos módszerekkel veszik fel a harcot a különböző internetes veszélyek ellen, például ma már alig adnak meg magukról valós adatokat, illetve több különböző profiljuk is van, álnéven. Mindezt talán azért teszik, mert már minden tizedik válaszadó azt mondta, volt már része online zaklatásban, így az álprofilok mögött könnyebben el tudnak bújni. A szakember kiemelte: "Sajnos nem jó a helyzet, és szerintem az üzenetértékű, hogy hat évvel ezelőtt kezdtük el a felméréseket, és már akkor is hasonló eredményeket kaptunk,

Így hát nem sikerült a digitális környezetet biztonságosabbá alakítanunk számukra.

Természetesen! Íme egy egyedi változat a szövegedről: "Természetesen a platformok üzemeltetőitől is elvárjuk, hogy tegyenek lépéseket a biztonság érdekében. Ugyanakkor fontosnak tartom, hogy a szülők, pedagógusok és az iparágban jártas szakemberek, akikkel együtt dolgozom, mind hozzájáruljanak ahhoz, hogy a fiatalok magabiztosabban és biztonságosabban navigáljanak a digitális világban."

A legfrissebb trendek alapján a Z generáció tagjainak körülbelül nyolcvan százaléka már nem fordít figyelmet a hagyományos hírportálokra, és a híreket inkább a közösségi médián keresztül fogyasztja. Egy újabb felmérés azt mutatja, hogy a 14-25 éves fiatalok mindössze harminc százaléka olvas rendszeresen internetes újságokat, amelyek közül a legkedveltebbek az Index, a 24.hu, a Blikk és a Telex. A híroldalak háttérbe szorulásának egyik oka, hogy a fiatalok sokkal könnyebben és gyorsabban tudják feldolgozni az információkat vizuális tartalmak formájában; például egy 10 perces YouTube videó sokkal inkább felkelti a figyelmüket, mint egy hosszabb újságcikk. Forgács Mariann hangsúlyozta, hogy a kutatások alapján a fiatalok elsősorban az Instagram és a TikTok platformjain tájékozódnak a világ eseményeiről, és nem zavarja őket, ha nem mindig naprakészek egy-egy témában.

Aggályos lehet, hogy mennyire megbízhatóak az ilyen típusú források a hard news szintjén, de a szakember észrevette, hogy a fiatal generáció nyitott a tényekre – csupán más módon kívánják megismerni őket. Megemlítette, hogy a klímaszorongás, a túlfogyasztás és a megélhetési problémák már széles körben elterjedt aggodalmak, ami miatt sokan már nem szívesen olvasnak hosszú cikkeket ezekről a témákról. Helyette inkább egy félperces videót néznek meg, majd tovább is állnak. Szavaival élve:

Amit szeretnénk átadni a fiataloknak, azt kreatívan kell tálalnunk, hogy valóban elérje őket. Fontos, hogy a megfelelő csatornákon keresztül, a számukra megszokott és kedvelt formátumban jussunk el hozzájuk. Így biztosíthatjuk, hogy üzenetünk ne csak eljusson hozzájuk, hanem rezonáljon is a világukkal.

Hangsúlyozta, hogy a hírportáloknak is el kell ismerniük ezt a változást a sikeres működés érdekében. Hozzátette, hogy ez a jelenség éppúgy a korosztályok sajátossága, mint ahogy a fiatalok szülei sem a kávézóban lapozgatták a napilapokat, hanem inkább a böngészőjükbe írták be a különböző híroldalakat, hogy naprakészen követhessék a világ eseményeit. Kiemelte, hogy manapság teljesen más módszereket kell alkalmazni a fiatalok elérésére, hiszen számukra az írott formátum már nem elegendő. Felidézte, hogy az ő generációja számára jellemző volt, hogy ha internetet akartunk ellenőrizni, azonnal beírtuk a böngészőbe az Index.hu-t. Ha az oldal betöltődött, az volt a jele, hogy csatlakoztunk a világhoz. Biztos benne, hogy a mai 14 évesek már nem így működnek, hiszen teljesen más digitális környezetben nőttek fel.

Megfigyelhető, hogy napjainkban alig akad olyan híroldal, amely versenyképes lehetne az influenszerek által dominált közösségi média színtéren. Az influenszerek személyisége és megközelítése tökéletesen illeszkedik ehhez az újfajta digitális környezethez, míg a hírportálok között sokan nem találják meg a megfelelő utat ahhoz, hogy sikeresen érvényesüljenek. Érdemes megemlíteni, hogy a célcsoportok sem feltétlenül fedik egymást: míg az influenszerek általában a szórakoztatásra helyezik a hangsúlyt, addig a híroldalak elsődleges célja az információszolgáltatás. Ráadásul a Z generáció tagjai különösen kedvelik a podcastek világát, hiszen több mint ötven százalékuk rendszeresen, akár naponta is hallgat ilyen tartalmakat, amelyek között bőven akad tájékoztató és ismeretterjesztő anyag is.

A 2025-ös felmérés rávilágít, hogy a fiatalokat semmilyen élethelyzet nem tántorítja el attól, hogy mobiljukat használják: 74,63 százalékuk a vécén ülve, 72,23 százalékuk filmnézés közben, míg 6,55 százalékuk még a moziban is felfedezi az internetet. Ez azt jelenti, hogy a folyamatos platformhasználat következtében akarva-akaratlanul is találkoznak különféle hírekkel, például Románia választási helyzetéről szóló rövid videókkal, így naprakészen követhetik az eseményeket.

Kijelenthetjük, hogy a fiatalabb generáció inkább passzív hírfogyasztó, semmint aktív

- hangsúlyozta Forgács Mariann, ugyanakkor kiemelte, hogy a legtöbben még akkor sem szenvednek álmatlanságtól éjszakánként, ha nem állnak teljesen képben a világ eseményeivel.

Nyilvánvaló, hogy egy 14 éves fiatal és egy 25 éves felnőtt élethelyzete markánsan eltér egymástól, sőt, már egy 18 és egy 23 éves között is jelentős különbségek figyelhetők meg. Ugyanakkor a szakember megfigyelései szerint egyre nehezebb nyomozni, mivel töltik el szabadidejüket az online térben, hiszen nem igazán hajlandóak erről beszámolni. A 2025-ös kutatás során a legnagyobb kihívást az jelentette, hogy nehéz volt megfelelő kitöltőket találni, mivel a kérdőív anonim jellege miatt alig tudták őket motiválni. Csak az segített a helyzeten, hogy hasonló ügynökségek, iskolák, különböző intézmények, valamint néhány influenszer népszerűsítette a kérdőívet, ezzel ösztönözve a válaszadók jelentkezését.

A passzivitás megnyilvánulásai az iskolai életükben is jól megfigyelhetők, hiszen a mesterséges intelligencia már a mindennapjaik részévé vált, és sokan ezt használják házi feladatuk megoldásához. Érdekes módon a Z generáció válaszadói közül egyötöd elgondolkodott azon, hogy az AI elterjedése miatt talán olyan szakmát kell választania a jövőben, amely eltér attól, amiről mindig is álmodott. Ugyanakkor minden tizedik fiatal úgy véli, hogy az AI nem tudja átvenni az emberek munkáját. Ennek ellenére a fiatalok nyolcvan százaléka nap mint nap igénybe veszi a mesterséges intelligencia szolgáltatásait, különösen a ChatGPT-t, tehát valószínű, hogy nem annyira tartanak ettől az új fejleménytől, mint ahogyan azt elsőre gondolnánk.

A digitális detox fogalma manapság egyre inkább elterjedt, különösen a fiatalok körében, akik gyakran érzik úgy, hogy túlterheltek a közösségi média világában. Egyre többen törekednek arra, hogy tudatosan gyakoroljanak önfegyelmet, és egyre gyakrabban döntenek úgy, hogy egy időre eltávolodnak kedvenc platformjaiktól, hogy kicsit visszavonuljanak a digitális zajból. Forgács Mariann szerint a Z generáció tagjai valószínűleg belefáradtak az Instagram szűrőkkel megtöltött, idealizált virtuális valóságba, ami miatt sokan úgy érzik, hogy szükségük van egy kis szünetre az online térben való részvételből.

Összességében megfigyelhető egy erős kettősség a Z generáció online jelenlétében. Ahelyett, hogy teljes mértékben elköteleződnének, inkább egy se veled, se nélküled viszonyt alakítanak ki. Bár a közösségi média folyamatosan frissen tartja őket, képtelenek elengedni ezt a platformot. Ugyanakkor tudatosan érzik, hogy nem feltétlenül szükséges ennyi információval bombázni magukat, mégis a megfelelés és a társadalmi nyomás hatására inkább a megszokott keretek között maradnak.