Ajándék a természet csodáiból: Így mutatkoztak be a borzok a vadkamera előtt | Sokszín

Videófelvételeken mutatjuk meg a mosolyra fakasztó pillanatokat.

A borzokkal ritkán futunk össze, de azért nem lehetetlen, hogy találkozzunk velük. A jellegzetes fekete-fehér szőrű, mókás mozgású borzok leginkább az éjszakai órákban mutatják meg magukat.

Tankovics Zsolt számára a természet mindig is különleges jelentőséggel bírt, hiszen már hároméves korától kezdve szoros kapcsolatot ápol vele. Az utóbbi öt évben a természetfotózás szenvedélye teljesen magával ragadta, ami nem csupán a fényképezőgép használatát jelenti. Zsolt a vadkamerák segítségével is felfedezi az erdők titokzatos világát, mozgóképeket rögzítve az ott élő állatok mindennapjairól.

Zsolt számára kiemelten fontos, hogy felfedezze az állatok viselkedését, és bepillantást nyerjen a titokzatos világukba. Az éjszakai élet rejtelmei sokszor elkerülik a szabad szemmel történő megfigyelést, hiszen ezek a főleg éjjel aktív lények szinte láthatatlanok maradnak. Amint a sötétség leple lassan ráborul a tájra, a fák között élet kezd kibontakozni, amelyet a kamerái rögzítenek, ezzel gazdagítva Zsolt megfigyeléseit. Vadkameráinak köszönhetően olyan varázslatos pillanatok tanúja lehet, melyekben nem sok embernek van része, mindezt pedig úgy, hogy az állatokat minimálisan zavarja. Így lehetősége nyílik arra, hogy a természetes viselkedésük közben nyomon kövesse titkos életüket.

A természetfotósnak a Somogy vármegyében található Boronka-melléki Tájvédelmi Körzetben több helyre is van kihelyezve vadkamera, amikkel többek között a jellegzetes fekete-fehér bundást, mókás járású borzokat figyeli.

Több várat is figyelek már évek óta. Nem folyamatosan inkább csak időszakosan

Zsolt megosztotta a Sokszínű vidékkel a saját megfigyeléseit.

A természetfotós vadkamerája a tél utolsó hónapjában is a borzok izgalmas életét kapta lencsevégre, olyan különleges pillanatokat megörökítve, melyek valóban ritkaságnak számítanak.

Az alábbi videóban szereplő borz éppen tisztálkodik, és mivel még így a tél végére is igencsak jó húsban van kicsit nehezen megy neki a mosakodás. A felvétel mosolyra csalogatóra sikerült.

A borz, mint Európa egyik elterjedt állatfaja, a hazai erdőkben is megjelenhet, ha a szerencse mellénk szegődik. Ideális élőhelye a fás területek mellett elterülő nyílt mezők, de cserjésekben és mezőgazdasági területeken is sikeresen megél. Napjaik nagy részét üregekben töltik, ahol visszahúzódva pihennek. Alkonyatkor azonban felfedezőútra indulnak, ekkor van a legnagyobb esélyünk arra, hogy szemtanúi legyünk a borz jellegzetes, ügyes mozgásának. Azonban óvatosságuk miatt ez a találkozás ritkán adatik meg, így érdemes csendben és türelemmel várakozni.

Amikor a nap lassan alámerül a horizont mögé, a fekete-fehér bundájú kis jövevény különféle gyümölcsöket, gyökereket, magokat és gombákat keresgél a természet ölén. Mindenevő lévén azonban nem riad vissza a gerinctelenek falatozásától sem, sőt, a kisebb gerinces állatok sem képeznek akadályt az étkezési repertoárjában. Ez a zömök testalkatú, rövid és masszív végtagokkal rendelkező állat akár 16 kilogrammos súlyig is eljuthat, így valóban impozáns látványt nyújt.

Az európai borz rejtett, föld alatti kotorékokban találja meg otthonát, amelyeket borzváraknak hívunk. Ezek a bonyolult üregrendszerek gyakran generációkon át öröklődnek, így a nagyobb borzvárak igazi családi örökségeknek számítanak. A kijáratok száma lenyűgöző lehet: néhánytól egészen ötvenig terjedhet, ami lehetővé teszi, hogy a borzok biztonságos módon mozoghassanak. Az elágazó járatokban több borzcsalád is megfér egymás mellett, hiszen minden család saját üregében él, de egyes kijáratokat csak különleges helyzetekben, például veszély esetén vagy játék közben használják. Érdekes módon előfordulhat, hogy a borz a kotorék egy részét foglalja el, míg a másik felét egy róka birtokolja. A borzok területüket a bűzmirigyeikből származó váladékkal jelölik meg, így biztosítva, hogy más állatok tisztában legyenek a határaikkal.

A borzok otthonának karbantartása, ásása és az alom összegyűjtése folyamatosan zajlik, de a legintenzívebb tevékenység általában az őszi és tavaszi hónapokban tapasztalható. A kamrák kényelmét fűvel, levelekkel és mohával alakítják ki, hogy kellemes és tiszta környezetet biztosítsanak. Ezen állatok különösen gondosan ügyelnek a higiéniára: rendszeresen cserélik az almot, és egy éjszaka alatt akár harminc friss adagot is behordanak a borzvárba. A kölykök érkezése előtt is alaposan kitakarítanak, és a nyár során is többször frissítik az almot, hogy megelőzzék a paraziták megjelenését és biztosítsák a kicsik egészségét.

A kölykök január közepétől március közepéig érkeznek a világra, egy speciálisan kijelölt földalatti kamrában. Ilyenkor jellemzően csupán a domináns nőstények reprodukálnak, míg az alacsonyabb rangú nőstények szaporodási lehetőségeit gyakran elnyomják, vagy akár meg is ölik a kölykeiket.

A kölykök szeme 4-5 hetes korukban kezd el kinyílni, és ebben az időszakban kezdenek el hullani a tejfogaik is. Nyolchetes korukra merészkednek először a külvilág felfedezésére, míg anyjuk tizenkét hetes korukban választja el őket. Néhány esetben azonban akár 4-5 hónapos korukig is szopnak. Az alacsonyabb rangú nőstények segítik az anyát a kölykök védelmében, etetésében és felfedezésében. A fiatal borzok 6-9 hetes korukban kezdik el felvenni a felnőttekre jellemző színezetet. Azokon a területeken, ahol sok borz él, a kölykök általában az anyakolóniájukban maradnak, de időnként ellátogatnak a közeli borzvárakhoz is. A borzok a vadonban átlagosan 15 évig élnek, ami meglehetősen hosszú időnek számít számukra.

Zsolt egy különleges videót készített tavaly február végén, amelyben érdeklődő, kíváncsi fiatalok láthatók.

Sokan tévesen hiszik, hogy a borz téli álmot alszik, ám a hó borította tájban gyakran találkozhatunk a nyomával. A hideg hónapokban csupán lelassul az anyagcseréje, és bár keveset mozog, akár napokig is pihenhet. Az ősszel felhalmozott bőr alatti és hasűri zsírrétegéből táplálkozik. Az enyhébb téli napokon viszont rendszeresen kijár a kotorékából, felfedezve a környezetét.

A nyomát igen könnyű felismerni. Az erőteljes, ásásra kialakult, vaskos karmai túlérnek a talppárnákon, azokat nem tudja visszahúzni, így a lenyomatuk jellegzetes.

A borzok rendkívül sokféle hangot használnak a kommunikációjuk során. Amikor veszélyt észlelnek, mély, fenyegető morogásban törnek ki, míg verekedés közben éles, nyekergő zajok töltik be a levegőt. A váratlan helyzetekre reagálva vakkantanak, míg játék közben vidám nyihogásuk hallatszik. Ha megijednek, egy éles visítás hagyja el a szájukat, amely figyelmeztet a riadalomra.

A közelmúltban lenyűgöző fényképek és videók révén mutattuk be egy különleges érzékszervekkel megáldott titokzatos ragadozót, akinek hallása és látása igazán figyelemre méltó. Semmiféle nesz vagy idegen illat nem kerülheti el a figyelmét, így rendkívül nehéz a közelébe férkőzni a nyílt terepen. Amennyiben mégis sikerül, az egy igazi kincs minden természetfotós számára. Az ország legkiválóbb természetfotósának egy különleges pillanatban volt része, hiszen olyan látványt örökített meg kameracsapdájával, amiről még ő maga sem tudta, micsoda.