A partnerünk iránt érzett heves érzelmek akár szakításhoz is vezethetnek, hiszen a szenvedély néha túlzásba viheti a dolgokat.

Hiába szeretjük a másikat, hamar elijeszthetjük magunk mellől a partnerünket, ha megfojtjuk a kapcsolatban. De vajon mit tehetünk, ha már észleltük az első jeleket?

Amikor odaadóan szeretjük a párunkat, gyakran tapasztalunk egyfajta belső késztetést, hogy folyamatosan a közelében legyünk – különösen a kapcsolatunk korai szakaszában. Azonban a túlzott szeretet, amelyet kifejezünk, paradox módon éppen az ellenkező hatást válthatja ki, mint amit szeretnénk elérni. Partnerünk ilyenkor azt érzékelheti, hogy a szenvedélyünkkel és figyelmünkkel szinte megfojtjuk őt, ami távolságot és frusztrációt eredményezhet.

Szeretni valakit azt jelenti, hogy tiszteletben tartjuk egymás határait. Túl sokat szeretni pedig azt jelenti, hogy lebontjuk a kettőnk közötti határokat és már semennyit sem törődünk magunkkal, csak a partnerünkkel. Ha ez az állapot sokáig fennáll, egy idő után azt vehetjük észre, hogy valahol elvesztünk a párkapcsolatunkban és nem is tudjuk, kik is vagyunk már valójában.

Ha a figyelmünk csakis a partnerünkre irányul, akkor bármennyire is szeret minket a másik, egy idő után túl soknak fog gondolni minket. Gondoljunk csak bele: ha állandóan kisregény hosszúságú üzenetekkel bombázzuk a másikat vagy minden pillanatban tudni akarunk a másik hol és hogylétéről, akkor az hamar nyomasztóvá válhat a párunk számára. Bár jók a közös programok, ha állandóan csak a partnerükkel mozdulunk ki, akkor szintúgy megmérgezhetjük vele a románcot - közölte a eHarmony értekezése.

Az online társkereső platformok párkapcsolati tanácsai között hangsúlyozzák, hogy kezdetben kedvező lehet, ha segítünk a partnerünknek a döntések meghozatalában. Azonban, ha folyamatosan mi vállaljuk magunkra a problémák és kérdések megoldását, akkor ez idővel terhesnek és irányítónak érződhet a másik számára. Ez a dinamika pedig könnyen a kapcsolatok megszakadásához vezethet.

Azt is jelezheti, hogy rossz irányba haladunk, ha a kapcsolatunk során elveszítettük a saját identitásunkat. Egy kiegyensúlyozott kapcsolat alapfeltétele, hogy megőrizzük azokat a baráti kötelékeket és hobbikat, amelyekkel a kapcsolat elején rendelkezett. Ha azt tapasztaljuk, hogy a barátaink fokozatosan eltávolodtak tőlünk, és már nem érezzük annyira vonzónak az önfejlesztés lehetőségeit, akkor sürgősen tennünk kell valamit. Ezek a jelek ugyanis egy egészségtelen párkapcsolat jelenlétére utalnak.

Amikor elkezdünk ismerkedni valakivel, gyakran hallunk olyan tanácsokat, hogy ne mutassuk meg azonnal a mély érzelmeinket a randipartnerünk iránt. Igaz, hogy egy egészséges kapcsolat kiépítéséhez elengedhetetlen, hogy idővel kifejezzük az érzéseinket, de ha mindig csak a partnerünk vágyait figyeljük, és nem tartjuk meg egy kicsit a misztikumot, akkor könnyen elérhetjük, hogy természetesnek vegyen bennünket. Ennek következtében a partnerünk egy idő után olyan módon kezdhet beszélni velünk, és olyan stílusban vitatkozhat, ami könnyen megsebezheti a lelkünket.

A túlzott szeretet néha olyan függőségekhez vezethet, amelyek meglepő következményekkel járnak. Képzeljük el, hogy mi vagyunk a fél, akit a párunk dominál. Ha minden feladatot, a csekkek befizetésétől kezdve a házimunkák elvégzéséig, ráhárítunk, akkor egy esetleges szakítás esetén komoly kihívások elé nézhetünk az életünk irányításában. Ennek következtében könnyen elveszíthetjük a függetlenségünket, és nehezen találhatjuk meg a saját utunkat.

A majomszeretet, bár sokszor szívből fakadó érzés, sajnos nem mentes a hátrányos következményektől sem. Az egyik legnagyobb kockázat, hogy a partnerünk igényeire és vágyaira annyira összpontosítunk, hogy közben figyelmen kívül hagyjuk a saját céljainkat és álmainkat. Ennek következményeként könnyen lemaradhatunk olyan lehetőségekről, mint például izgalmas állások, felemelő utazások vagy értékes képzések, amelyek nem csupán a személyiségfejlődésünket segítenék, hanem a pénzügyi helyzetünket is javítanák. Érdemes tehát megtalálni az egyensúlyt a szeretet és a saját aspirációink között, hogy mindkét fél egyaránt boldog és sikeres lehessen.

Természetesen nem állítjuk, hogy a jövőben elhanyagolnánk partnerünket, vagy hogy ő ne lenne a középpontban az életünkben. Csupán arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy elengedhetetlen megtanulnunk, miként tudjuk úgy szeretni a másikat, hogy közben necsupán különálló felek maradjunk, hanem teljes egészként, harmonikus kapcsolatban létezzünk.