Az anime különleges varázsa elárasztotta a Nyugatot, ám a fényes külsőség sok titkot rejt magában.

Az idei évben a távol-keleti animációs filmek igazi diadalmenetet járnak be mind az európai, mind az amerikai mozikban. A kategórián belül egy kínai alkotás megdöntötte az összes eddigi globális bevételi rekordot, míg a legfrissebb japán anime is sikeresen debütált a vásznakon, lenyűgöző nyitási számokat produkálva.

Idén a távol-keleti animációs filmek elképesztő sikereket értek el, mint még soha korábban, és már nem csupán a hazai piacokra korlátozódnak. A kínai produkció, a Ne Zha 2, már az év elején debütált a kínai mozikban, majd néhány másik országban, mint Ausztrália, Új-Zéland, az Egyesült Államok, Kanada és számos európai állam is műsorra tűzte, igaz, jóval szűkebb vetítési keretek között. Az eredmény? Az eddigi legnagyobb globális mozis jegybevételek rekordja: 1,7 milliárd dollár, amivel a Ne Zha 2 átvette a vezetést az amerikai Agymanók 2-től. Érdemes megjegyezni, hogy a bevételek jelentős része, közel 95 százaléka, még mindig a kínai jegyeladásokból származik.

Japán ismét lenyűgözte a mozi világát, ezúttal a legújabb Demon Slayer film, a "Demon Slayer: Kimetsu no Yaiba - Infinity Castle" révén. Az anime, amely Magyarországon is óriási népszerűségnek örvend, több piacon is rekordokat döntött a nyitóhétvégéjén. Japánban például körülbelül 50 millió dolláros jegybevételt könyvelhetett el, míg az Egyesült Államokban ez a szám 70 millió dollár fölé emelkedett. Európában is kiemelkedő teljesítményt nyújtott, hiszen Németországban és Franciaországban is a mozikban valaha bemutatott animék között az élen végzett. Ezek az eredmények jól tükrözik, hogy a távol-keleti animációk globális szinten is jelentős hatással bírnak. Ráadásul a japán animék mára már messze túllépték a szubkulturális kereteket, és a nyugati kultúra fősodor részévé váltak, új dimenziókat nyitva ezzel a szórakoztatóiparban.

Az anime műfaja az utóbbi két-három évtizedben kezdett Japánon kívül is látványosan teret nyerni - mondta lapunknak Nagy Angelina, a Magyar Külügyi Intézet kutatója. "Európában és Latin-Amerikában ugyan már a 80-as évektől rendszeressé váltak az animéknek szentelt műsorsávok a gyerekcsatornákon, de igazán a Pokémon 1999-es amerikai berobbanása hívta fel a figyelmet a japán popkultúrára" - nyilatkozta a szakértő.

A Pokémon olyan mérföldkőnek számít a japán animék nemzetközi elterjedése szempontjából, hogy a brand a mai napig a világ legértékesebb médiaterméke. 1996-os debütálása óta az anime elképesztő, közel 150 milliárd dolláros bevételt generált, legfőképpen plüssfigurák, videojátékok és gyűjtögetős kártyák révén. A második helyen a Hello Kitty áll, mely 89 milliárd dolláros bevételt könyvelhet el, míg a Micimackó a harmadik helyet foglalja el 76 milliárd dollárral.

A Pokémon utáni következő jelentős mérföldkő 2020-ra datálható, amikor először lépte át a globális anime fogyasztás a japán szintet. Ezt a trendet 2023-ban ismételten megfigyelhettük - emelte ki Nagy Angelina.

Nemzetközi szinten vitathatatlanul az Egyesült Államok a legfőbb központja az anime iránti keresletnek. Ez a tendencia nem csupán az ország népességének nagysága miatt figyelemre méltó, hanem lakosságarányosan is kiemelkedő, így az amerikai piac jelentős szereplővé vált az animék világában. Ha Európát nézzük, akkor Franciaország, Németország, az Egyesült Királyság, Spanyolország és Olaszország képviselik a legnagyobb külföldi felvevőpiacokat, ahol az anime egyre nagyobb népszerűségnek örvend.

Nagy Angelina a magyar piaci trendekre is kitért. "A digitális platformoknak, online streaming szolgáltathatóknak köszönhetően hazánkban is egyre elérhetőbbé válnak az animék, ezáltal az irántuk való kereslet is növekedést mutat" - fogalmazott. Sok anime alapját a mangák adják, amik gyakorlatilag a japán képregényeknek felelnek meg, speciális rajzolási technikával és a nyugati szemnek szokatlan jobbról balra olvasással.

A mangák népszerűsége jelenleg elmarad az animékétől, ám néhány évvel ezelőtt az anime is csupán gyerekcipőben járt hazánkban. A 2000-es évek elején Magyarországon megpróbálták beindítani a mangakiadást, és az Animax csatorna estéken animéket is műsorra tűzött 2006 és 2014 között. A japán kiadók számára viszont a keresletünk túl alacsonynak bizonyult. Összességében elmondható, hogy ezek a termékek Magyarországon még nem váltak a popkultúra szerves részévé, de egyértelműen megfigyelhető egy felfelé ívelő tendencia.

A japán kormányok folyamatosan érzékelték, hogy a japán kultúra, szórakoztatás és média iránti kereslet egyre inkább növekszik. A 2010-es években indult "Cool Japan Strategy" kezdeményezés, amelyet 2024-ben egy frissített "New Cool Japan Strategy" követett, világosan meghatározta azokat a célokat, amelyek révén a japán médiatartalmakat, mint kiemelkedő exportcikkeket kívánják előtérbe helyezni, ezzel támogatva a gazdasági növekedést és a nemzeti identitás erősítését.

A tavaly közzétett dokumentum konkrét célszámokat tűzött ki: 2033-ig a japán médiatartalmak - beleértve az animék, mangák és videójátékok szegmenseit - nemzetközi értékesítésének el kell érnie a húszezermilliárd jent. Jelenleg az export körülbelül 4,7 ezermilliárd jen körüli szinten áll, így a kitűzött cél megvalósítása még távolinak tűnik. Az állam elsősorban pénzügyi ösztönzők, valamint logisztikai és marketing támogatások révén segíti az iparág fejlődését - nyilatkozta Nagy Angelina.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy Tokió pénzügyi forrásokat biztosít a tartalomgyártó vállalkozásoknak, és a minisztériumok, valamint különböző ügynökségek közreműködésével segíti a termékek más nyelvekre való fordítását. Ezen kívül hozzájárul a külföldi marketingstratégiák kidolgozásához, és támogatást nyújt a japán cégeknek a nemzetközi piacok felfedezésében, valamint a helyi jogszabályok megértésében. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy mindez sok esetben csak a jéghegy csúcsa.

Japánban komoly gondot jelent, hogy az iparág támogatása nem tükröződik a tényleges tartalmakat létrehozó művészek jövedelmében. Ezek a kreatív szakemberek híresen alulfizetettek és túlterheltek, ami súlyosan érinti a szektor egészségét.

- világított rá Nagy Angelina, kiemelve ezzel a téma fontosságát.

Az animeipar helyzete a Japán Animációk Szövetsége legfrissebb kutatása szerint meglehetősen aggasztó. Jelenleg 811 vállalat tevékenykedik a szektorban, mégis csupán hatezer animátor dolgozik aktívan. Ezek a szakemberek döntően az átlagbér alatt keresnek, miközben napi legalább 10 órát töltenek a munkahelyükön – hívta fel a figyelmet egy szakértő. A kedvezőtlen bérezés és a munkaerőhiány éles kontrasztban áll az iparág nemzetközi sikerével és folyamatos növekedésével, amely egyre nagyobb figyelmet kap világszerte.

Ha a japán médiatartalmak exportját alaposabban megvizsgáljuk, kiderül, hogy az anime ágazat a hazai és nemzetközi bevételek szempontjából körülbelül 3,5 ezermilliárd jen értéket képvisel. Ez a szám a japán bruttó hazai termék (GDP) körülbelül fél százalékát teszi ki. Bár az anime iparág folyamatosan növekszik, még mindig jelentéktelenebb a klasszikus iparágak, például az autó- vagy elektronikai gyártás súlyához képest.

"Ugyanakkor a japán tartalmak gazdasági hatása nem lebecsülendő: a már említett 4,7 ezermilliárd jenes exporttal a japán kivitel közel 4,5 százalékát teszi ki és további komoly potenciál van még benne" - tekintett előre Nagy Angelina. Aki szerint nem véletlenül jelölte ki a japán kormány kulcságazatként a tartalomgyártást.

A japán animék, mangák, videójátékok, zenék és más kulturális termékek világszerte terjedése nem csupán a japán országimázs erősödéséhez járul hozzá, hanem a "puha hatalom" fogalmát is gazdagítja, amely a katonai erővel nem rendelkező vonzerőből fakad.

- nyilatkozta a szakértő.

A helyzet most különösen sürgető, hiszen Japán, bár a világ egyik legfejlettebb gazdaságának számít, a koronavírus-járvány következményeként az utóbbi években többször is GDP-csökkenést tapasztalt. Tavaly pedig csupán szerény növekedést tudott felmutatni. Ezen felül a legtöbb termékre kivetett 15 százalékos amerikai védővámok újabb komoly kihívások elé állíthatják a rendkívül exportorientált japán gazdaságot, különösen az autóipar területén.

Nagy Angelina a legfontosabb növekedést akadályozó tényezők között emelte ki a nem hatékony monetáris politikát, a népesség csökkenését, a társadalom elöregedését, valamint a nemzetközi versenytársak, különösen Kína felemelkedését. A szakértő hangsúlyozta, hogy a gazdaság fellendítése jelenleg is kulcsfontosságú téma, de eddig nem sikerült igazán látványos megoldásokat kidolgozni. Csak az elkövetkező évek fogják megmutatni, hogy a japán kulturális termékek és médiatartalmak nyugati térhódítása mennyire járulhat hozzá a stagnálásból való kilábaláshoz a szigetországban.