Aranyútlevél-botrány: Magyarország éppen most merül bele a vitába, amikor az EU Bírósága élesíti a fegyverét.

Miközben az Európai Unió szankciókkal lép fel az Ukrajna ellen indított orosz agressziót támogató személyek ellen, egyes üzletemberek – például Albert Avdoljan – a máltai útlevelük révén továbbra is akadálytalanul utazhatnak a kontinensen. A máltai "aranyútlevél" program keretében számos, szankciókkal sújtott vagy korrupcióval gyanúsított személy jutott uniós állampolgársághoz, ami komoly aggodalmakat váltott ki Brüsszelben. Az Európai Bíróság döntése határozhat a rendszer jövőjéről, miközben a kritikusok figyelmeztetnek, hogy a pénzért árusított útlevelek az egész EU integritását veszélyeztetik. Bár az új program nem biztosít formális állampolgárságot, Magyarország is elindította saját aranyvízum-kezdeményezését, míg más európai államokban már régóta elérhetők hasonló lehetőségek.

Az Európai Unió szankcióival sújtott orosz üzletember, Albert Avdoljan annak ellenére tudja részben megkerülni az uniós utazási tilalmat, hogy nevét összefüggésbe hozták Moszkva ukrajnai háborús tevékenységével. Ezt egy 2015-ben vásárolt máltai útlevélnek köszönheti. A Financial Times számítása szerint Avdoljan egyike annak a hét személynek, akik az úgynevezett "aranyútlevél-program" révén szereztek máltai állampolgárságot, majd később amerikai, európai vagy ukrán szankciók alá estek. A listán sok más, korlátozások alá vont személy is szerepel:

tizenhatan jutottak máltai útlevélhez annak ellenére, hogy politikailag exponált személyek voltak, bűncselekményeket követtek el, vagy később kerültek szankciós listára.

Málta az utolsó EU-tagállamok közé tartozik, amely még mindig árusít állampolgárságot, annak ellenére, hogy az Európai Bizottság jogi lépéseket tett az ország ellen az Európai Bíróságon. A Bizottság érvelése szerint ez a gyakorlat veszélyezteti az uniós állampolgárság alapvető értékeit és integritását. A várható ítéletre kedden kerülhet sor. Hasonló programok nemcsak Európában, hanem a Karib-térségben is évtizedek óta működnek, ám folyamatosan kritikák kereszttüzében állnak a korrupció, pénzmosás és adóelkerülés lehetőségei miatt. Az Egyesült Királyság például már megszüntette "aranyvízum" rendszerét, hivatkozva a kapcsolódó korrupciós kockázatokra.

Magyarországon tavaly nyáron hivatalosan bevezetésre került egy új, fizetős rendszer, amely vendégbefektetői tartózkodási engedély néven ismert. Technikai szempontból azonban ennek a rendszernek az aktív működése csak idén év elején indult el.

Ez a lépés nem jár azzal, hogy automatikusan állampolgárságot nyernek azok, akik ingatlant szereznek, ingatlanalapokba fektetnek, vagy a magyarországi közérdekű vagyonkezelő alapítványok által működtetett kutatóintézeteket és egyetemeket támogatnak.

A hazai vendégbefektetői rendszer kritikája már az Európai Parlamentben is terítékre került, és a nemzeti kártyákról folytatott diskurzus keretében az Európai Tanácsban is megvitatásra került.

A máltai program keretében 600 ezer eurós befektetést, ingatlanvásárlást vagy -bérlést, valamint 10 ezer eurós jótékonysági adományt kell teljesíteni. A hároméves tartózkodási követelmény egy évre csökkenthető magasabb befizetés mellett. Bár Avdoljan és családja az előírt dokumentumokat benyújtotta - például szállodai számlákat és magánrepülő-bérléseket -, a kiszivárgott adatok szerint mindössze két hetet töltöttek Máltán.

A program tervezésében kulcsszerepet játszott a Henley & Partners magánvállalat, amely korábban közvetlen jutalékot kapott a máltai kormánytól minden egyes sikeresen benyújtott kérelem után.

Több más szankcionált személy is hasonló módon jutott máltai útlevélhez. Közéjük tartozik például Evgenyija Vladimirovna Bernova, akit az Egyesült Államok azzal vádol, hogy kettős felhasználású (polgári és katonai célra is alkalmas) eszközöket szerzett be Oroszország számára máltai cége révén. Bernova szerint máltai állampolgárságát szabályosan, valós gazdasági befektetésekkel szerezte meg, például filmgyártási projektek révén. Mások, mint Pavel Melnikov - akinek máltai útlevelét időközben visszavonták -, szintén tagadják, hogy illegális célokra használták volna ki az állampolgárságot.

A rendszer gyengeségeire hívta fel a figyelmet a Daphne Caruana Galizia Foundation is, amely szerint a szigorúbb átvilágítási szabályok sem orvosolhatják az alapproblémát: hogy a program vonzza azokat, akik pénzért szeretnének gyors jogokat szerezni az EU-n belül. Caruana Galizia - a meggyilkolt máltai oknyomozó újságíró, Daphne Caruana Galizia fia - szerint az "aranyútlevél" rendszer magában hordozza a visszaélések lehetőségét, függetlenül a szigorításoktól.

A brüsszeli döntéshozók aggodalmaikat fejezik ki amiatt, hogy ha a Máltát támogató bírósági határozat születne, az más országokat, például Ciprust is arra ösztönözhetne, hogy felélesszék hasonló programjaikat. Ennek következményeként pedig tovább romolhatnak az érvényben lévő normák.

Málta az Ukrajna ellen kirobbanó háború következtében leállította az orosz és belarusz állampolgárok részvételét a letelepedési programjában, de továbbra is nyitva hagyja a lehetőséget más nemzetek számára. Ezzel párhuzamosan az Egyesült Államok is elképzelte saját "aranykártya" programját, amelynek ára 5 millió dollár. Európai színtéren, Magyarország mellett, Portugália és Spanyolország is kínál befektetés ellenében letelepedési engedélyeket, ám állampolgárságot már nem biztosítanak. A jogvédő szervezetek figyelmeztetnek, hogy az állampolgárság gyors értékesítése komoly kihívásokat jelent az uniós normák és a közbizalom szempontjából. Ugyanakkor sokan érvelnek amellett, hogy a befektetők hozzájárulhatnak a gazdasági növekedéshez, és a nemzetbiztonsági kockázatok kezelhetők alapos háttérvizsgálatokkal.