Áprilisban az akkumulátorgyárak ismét az ipari termelés akadályozó tényezői voltak.
Ugyan sorban második hónapja tudott havi alapon növekedést összehozni a magyar ipar, 1,5 százalékosat, aminél nagyobbra legutóbb tavaly októberben volt példa, az összkép még mindig meglehetősen gyászos. Említésre méltó pozitív fejlemény még, hogy második egymást követő havi bővülésre legutóbb 2022 nyarán volt példa.
Az összkép azonban nem túl kedvező, mivel éves összevetésben 2,3 százalékos termeléscsökkenést regisztráltunk. A KSH legfrissebb, részletes adatai alapján a magyar gazdaság kulcsszektorai, illetve azok gyengélkedő részei továbbra is gyenge teljesítménnyel bírnak, ami különösen aggasztó, figyelembe véve a szektorok jelentős súlyát. A járműgyártás terén 4,1 százalékos visszaesést tapasztaltunk az előző év hasonló időszakához viszonyítva, míg az akkugyártás még ennél is drámaibb, 16,7 százalékos csökkenést mutatott. Érdemes megjegyezni, hogy az akkugyártás már tavaly áprilisban is 23 százalékos visszaesést könyvelhetett el. Az akkugyárak tavalyi pénzügyi jelentései is megerősítik ezt a kedvezőtlen helyzetet, mivel a három működő üzem összesen közel 45 milliárd forint veszteséggel zárta az évet.
Az élelmiszerek, italok és dohánytermékek előállítása 4%-kal csökkent az előző év azonos hónapjához képest, ami a külpiaci értékesítések visszaesésének következménye, míg a hazai kereslet viszont növekedett. A legjelentősebb ágazat, amely a teljes termelés 23%-át képviseli, a húsfeldolgozás és -tartósítás, itt 1,9%-os csökkenés történt az előző év áprilisi adataihoz képest. A közepes súlyú alágak közül a gumi- és műanyag termékek gyártása 5,5%-kal, míg a fémalapanyagok és fémfeldolgozó termékek előállítása 11,1%-kal zsugorodott az előző év azonos hónapjához képest. Ezzel szemben a három növekvő alág közül a kokszgyártás és kőolaj-feldolgozás, amely a feldolgozóipar 3,7%-át képviseli, 13,7%-kal bővült, mind a belföldi, mind a külpiaci eladások terén.
A feldolgozóipari szektor új rendeléseinek volumene 2024 áprilisi helyzethez képest 12,2%-kal csökkent. Miközben a belföldi új rendelések 2,4%-os növekedést mutattak, az exportrendelések drámai módon, 14,4%-kal zsugorodtak. Az április végén mért összes rendelésállomány pedig 16,2%-kal maradt el a tavalyi adatokról.
Az ipari termelés az év első négy hónapjában 4,5 százalékkal csökkent. Vagyis sokkal rosszabb állapotban van az ágazat a tavalyihoz képest, akkor ugyanis az első négy hónapban mindössze 1,7 százalékos csökkenésről számolt be a KSH.
