Az Európai Unió vezetői éppen Ukrajna jövőjéről folytatnak megbeszéléseket, míg Trump egy sajátos megállapodás kidolgozására törekszik.

A csütörtöki rendkívüli csúcstalálkozó a Donald Trump által hozott egyoldalú döntés következményeként jött létre, hogy megkezdjék a tárgyalásokat Vlagyimir Putyinnal.

Az Európai Unió 27 vezetője Brüsszelben gyűlt össze, hogy megvitassák a tagjelölt Ukrajna jövőjét, miközben Donald Trump amerikai elnök azt követeli, hogy minél hamarabb kössenek Ukrajnának és Európának is kedvezőtlen békét Oroszországgal, amely területszerző háborút indított a szomszédja ellen.

Ez az első alkalom, hogy az állam- és kormányfők egy teremben találkoznak azóta, hogy az amerikai elnök 90 perces telefonbeszélgetést folytatott Vlagyimir Putyinnal, és úgy döntött, hogy tárgyalásokat kezdeményez a három éve tartó invázió befejezéséről.

Trump egyre inkább a Kreml narratíváját öleli magához, és vonakodik elítélni Oroszországot agresszorként. Az Ovális Irodában Volodimir Zelenszkijjel folytatott rendkívüli konfrontációja mély aggodalmat keltett az Európai Unió vezető tagállamainak vezetésében.

A héten a feszültségek kicsit csillapodtak, miután Zelenszkij kifejezte sajnálatát az Ovális Irodában zajló összecsapás kapcsán, és méltatta Trump "kivételes vezetői tehetségét". A republikánus elnök erre kedvezően reagált, hangsúlyozva, hogy "nagyon értékeli" Zelenszkij szavait.

"Itt az ideje, hogy véget vessünk ennek az értelmetlen háborúnak. Ha véget akarunk vetni a háborúknak, mindkét féllel beszélni kell" - mondta Trump a kongresszusban.

Bár a helyzet látszólag enyhülni látszik, a Fehér Ház továbbra is fenntartja Kijev felé irányuló katonai segélyek és hírszerzési adatok megosztásának ideiglenes felfüggesztését. Ez a két lépés rendkívül súlyos következményekkel járhat Ukrajna számára.

"Az Amerikai Egyesült Államok, szövetségesünk, megváltoztatta álláspontját ebben a háborúban, kevésbé támogatja Ukrajnát, és kétséget hagy afelől, hogy mi következik" - mondta Emmanuel Macron francia elnök egy televíziós beszédében. "Szeretném hinni, hogy az Egyesült Államok mellettünk áll, de készen kell állnunk arra, hogy ez nem így lesz" - mondta Macron.

Amikor csütörtökön a rendkívüli csúcstalálkozóra készülnek az amerikai-orosz tárgyalások kapcsán, a 27 vezető célja, hogy egységes és határozott képet mutassanak az Ukrajnának nyújtott közös támogatásukkal kapcsolatban. Az esemény során arra keresnek választ, hogy milyen biztonsági garanciákra számíthat az EU, mennyi további pénzügyi forrást tudnak mozgósítani, és hogyan tudják kompenzálni Amerika távollétét. Lehetséges, hogy felmerül egy különmegbízott kinevezése is a tárgyalások lebonyolítására.

Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke, szintén Brüsszelbe látogat, hogy közvetlenül oszthassa meg gondolatait az állam- és kormányfőkkel.

A sorok összezárására irányuló erőfeszítést azonban megakaszthatja Orbán Viktor magyar miniszterelnök, aki teljes mértékben az új amerikai kormányzat mellé állt, és azzal fenyegetőzik, hogy kisiklat minden olyan új kezdeményezést, amely szerinte alááshatja Trump alkudozási törekvéseit. Orbán különösen ellenzi, hogy Európa további katonai segítséget nyújtson Kijevnek.

"Jelenleg egy stratégiai szakadék és transzatlanti eltávolodás figyelhető meg Európa nagy része és az Egyesült Államok között, különösen Trump elnöksége alatt" – fogalmazott Orbán a csúcstalálkozó előtt, ezzel megteremtve a beszélgetés kereteit.

Egyelőre nem világos, hogy Orbánnak mekkora befolyása lesz a csúcstalálkozó közös következtetéseire, amelyeket konszenzussal kell elfogadni. A magyar miniszterelnök Antonio Costának írt levelében azt írta, hogy a közö következtetésekről szóló tervezetben írtak olyan mértékben elfogadhatatlanok magyarország számára, hogy még azok módosításával sincs esély a közös állásfoglalás kiadására.

A diplomaták és tisztviselők az utóbbi napok során a következtetések részleteit csiszolták, hogy minden véleményt figyelembe vegyenek. Ugyanakkor nem zárják ki annak lehetőségét sem, hogy a 26 vezető – vagy 25, amennyiben Szlovákia Magyarország mellé áll – egy még ambiciózusabb végső szöveget fogadhat el.

Az Euronews által látott legutóbbi következtetéstervezetben szerepel egy rövid utalás a Kaja Kallas főképviselő által javasolt közös alapra, amely az Ukrajnának szánt halálos és nem halálos fegyverekkel történő ellátások gyors növelésére szolgálna, és amelyet Magyarország megvétózna.

A Kallas-terv még nem lett pontosan quantifikálva, ám brüsszeli pletykák alapján a becsült költségek 10 milliárd euróról akár 40 milliárd euróra is emelkedhetnek.

"A kezdeményezés kapcsán világosan fogunk nyilatkozni. Jelenleg azonban még finomítani kell a részleteket" - nyilatkozta egy magas rangú uniós diplomatát. "Örömmel fogadnánk egy konkrét összeget. Ez egy markáns üzenetet küldött volna Ukrajna számára, de más országok számára is, hogy vállaljuk a felelősséget."

Orbán Viktor ellenállása egybeesik a "készségesek koalíciójának" megerősödésével, amely olyan demokratikus országok szövetsége, amelyek határozottan elkötelezték magukat Ukrajna támogatása mellett. E koalíció tagjai biztonsági garanciákat nyújtanak, beleértve a földi és légi védelmet is, hogy biztosítsák Ukrajna helyzetét a tárgyalások során és azokat követően.

Franciaország, Dánia és Svédország mellett olyan nem uniós országok, mint az Egyesült Királyság, Norvégia és Ausztrália is kifejezték szándékukat, hogy csatlakozzanak a formálódó koalícióhoz. Azonban mindannyian hangsúlyozzák, hogy a részvételük feltétele egy amerikai támogatású védelmi intézkedés létrehozása. Trump eddig nem jelezte, hogy hajlandó lenne ilyen típusú védelmet nyújtani; ehelyett inkább egy ásványi nyersanyagokkal kapcsolatos megállapodást javasolt, mint egyfajta gazdasági elrettentő eszközt Oroszországgal szemben.

"Ez a diskurzus még korai szakaszban van. Jelenleg nem áll rendelkezésünkre békeszerződés, és még a tűzszünetről sem folytatunk tárgyalásokat. Korai lenne egyértelműen kijelölni a szükséges lépéseket" - nyilatkozott egy magas rangú uniós tisztviselő.

Fontos, hogy ne hagyjuk figyelmen kívül a megváltozott körülményeket. Több tagállamunk is kifejezte szándékát, hogy csatlakozna a koalícióhoz.

A csütörtöki csúcstalálkozón szó lesz a védelmi kiadásokról is, Ursula von der Leyen közelmúltbeli javaslatára építve, amely szerint akár 800 milliárd eurónyi további beruházást kellene mozgósítani.

Brüsszel szemszögéből nézve Ukrajna jövője és a katonai kiadások szorosan összefonódnak, mintha egy érem két különböző oldala lennének. Ukrajna szuverenitásának és stabil demokratikus berendezkedésének megőrzéséhez elengedhetetlen, hogy a tagállamok megerősítsék saját haderejüket. Csak így tudják hatékonyan megfékezni Oroszország terjeszkedő törekvéseit és biztosítani a tartós békét a térségben.

"Európa közreműködése elengedhetetlen ahhoz, hogy olyan tárgyalások valósuljanak meg, amelyek a kontinens biztonságát érintik" - olvasható a javasolt következtetések között.

"Ukrajna, Európa és a globális biztonság sorsa szoros kapcsolatban áll egymással."