Az év végéhez közeledve Európában még egy utolsó választási eseményre kerül sor, amely izgalmas politikai fordulatokat hozhat. | 24.hu

Valamivel több mint 3,7 millió horvát állampolgárt várnak vasárnap az urnákhoz, hogy a következő öt évre megválasszák az ország elnökét.

A felmérések szerint Zoran Milanovic jelenlegi államfőnek, a Szociáldemokrata Párt (SDP) jelöltjének és Dragan Primoracnak, a jobbközép Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) jelöltjének van a legnagyobb esélye a tisztség elnyerésére. A választói névjegyzékbe csak azok kerülhetnek be, akiknek érvényes bejelentett lakcímük és személyi igazolványuk is van Horvátországban. Ami a diaszpórát és a szomszédos országokban élő, például a nagyszámú, horvát állampolgársággal és szavazati joggal rendelkező boszniai horvátokat illeti, közülük csak azok szavazhatnak, akik regisztrálták magukat a választói névjegyzékbe.

A választáson nyolc jelölt méretteti meg magát, és ha egyikük sem tudja elnyerni a választók túlnyomó többségének támogatását, január 12-én második fordulóra kerül sor. Ekkor a két legjobban teljesítő jelölt, várhatóan Milanovic és Primorac, fog ringbe szállni a szavazók bizalmáért.

A felmérések Milanovicot mutatták ki a legesélyesebbnek, bár nem valószínű, hogy már az első fordulóban győzni fog.

Milanović 2020 óta tölti be a horvát államfői posztot, ezt megelőzően pedig 2011 és 2016 között a kormány élén állt. Az SDP párt vezetését 2007-től 2016-ig gyakorolta, majd 2020-ban hivatalosan is kilépett a pártból. Az elnökválasztáson a második mandátumáért versenyző Kolinda Grabar-Kitarovićot, a HDZ jelöltjét, a második körben magabiztosan maga mögé utasította. Fő riválisa Primorac, aki orvosi pályafutása mellett egyetemi tanárként is tevékenykedik; korábban kétszer is betöltötte az oktatási miniszteri posztot a HDZ irányítása alatt 2003 és 2009 között. Primorac 2009-ben már megmérettette magát az elnökválasztáson, de akkor nem jutott tovább a második fordulóba. Most, 2024-ben ismét ringbe száll, miután a HDZ bejelentette, hogy támogatja a kandidálását.

Az esélyek rangsorában Marija Selak Raspudic, 42 éves független jelölt áll a következő helyen. Politikai pályafutását 2020-ban kezdte, amikor a konzervatív Híd (Most) párt színeiben sikeresen bejutott a parlamentbe. Később, nézeteltérések következtében kilépett a pártból, és azóta független képviselőként folytatja tevékenységét. Közvetlenül mögötte találjuk Ivana Kekint, a 40 éves jelöltet, aki a Képesek Vagyunk Rá! (Mozemo!) baloldali-zöld szövetség színeiben indult. Kekin Zágráb város önkormányzatának alelnöke és a politikai szervezet parlamenti képviselője, így nem meglepő, hogy szoros versenyben áll Selak Raspudic mögött.

A szavazást megelőző kampány során a jelöltek elsősorban egymás támadásaira összpontosítottak, és csupán egyetlen televíziós vitára került sor, ahol mind a nyolcan részt vettek. Ezt a vitát a horvát közszolgálati televízió (HRT) közvetítette december 23-án. A műsorvezetők kilenc kérdést tettek fel, amelyek a honvédelem és a biztonság, az illegális migráció, valamint a közegészségügy és az igazságügy aktuális helyzetét, továbbá a különböző hatásköröket érintették.

Mind a nyolc jelölt kiállt amellett, hogy nem küldene horvát katonákat háborús területekre.

Horvátországban a parlament és a kormány a fő döntéshozó, illetve végrehajtó szerv, de az elnök beleszólhat a külpolitikai irányvonal alakításába és általában nagy erkölcsi tekintéllyel bír. Az államfő egyben a horvát fegyveres erők parancsnoka is, felel az ország függetlenségének védelméért, valamint területi integritásáért. Az elnök nem láthat el semmilyen más szakmai vagy közfeladatot. Megválasztása után le kell mondania esetleges párttagságáról és erről értesítenie kell a parlamentet.

A független Horvátország először 1992-ben választott elnököt Franjo Tudjman személyében, aki akkor 56,73 százalékkal az első körben nyert másik hét indulóval szemben. Tudjman másodszor is mandátumot szerzett 1997-ben, szintén első körben, a voksok 61,41 százalékával választották elnökké.