Az öregedés folyamata nem feltétlenül elkerülhetetlen - egy szakértő most megosztja velünk azokat a titkokat, amelyek segíthetnek ennek a folyamatnak a lelassításában.

A Bakancslista legfrissebb epizódjában Karácsony Mihály Sárközy Erikával folytatott izgalmas beszélgetést. Sárközy Erika, aki szociológus és újságíró, a CédrusNet társadalmi innovációs programjának fejlesztéséért felelős. Már egy évtizede mélyed bele az idősödő társadalom fenntartható működésének kihívásaiba, és tapasztalatait megosztva új perspektívákat kínál a hallgatóknak.

Sárközy Erika véleménye szerint, amikor az időskori jólét kerül szóba, az első dolog, ami eszünkbe jut, az egészség. Ahogy a mondás tartja: "csak egészség legyen", és a többi majd jön magától. A valóságban azonban sajnos nem ez a helyzet. Az egészségi statisztikák aggasztóak; a nyugdíjkorhatárt elért emberek többsége már 2-3 krónikus betegség terhével küzd, ami azt jelenti, hogy az egészséges öregedés az átlagos emberek számára szinte elérhetetlen célnak tűnik. De van remény: az öregedés folyamata lassítható! Az emberek saját kezeikben tartják a sorsukat, és ezzel maguk tehetik a legtöbbet a jövőjükért.

Eléggé köztudott, hogy a fizikai mozgás a betegségek vagy két tucatját előzheti meg és lassítja az agyunk természetes öregedését. A legtöbb betegség mögött pedig az egészségtelen táplálkozási szokásaink állnak. Tanulságos az is, hogy a nők miért élnek tovább, mint a férfiak/a nyugdíjas társadalom 64 százaléka nő, 36 százaléka férfi/. A biológiai előnyök mellett a magyarázat: a nők többet beszélnek, többet járnak emberek közé, többet tanulnak az egészség fenntartásáról, hamarabb fordulnak orvoshoz és szívesebben próbálnak ki új dolgokat. Azt gondoljuk, fontos szerepet játszhat a sok női sajtótermék, meg a bulvárlapok, amelyek fontos funkciót töltenek be az egészséges életmód propagálásában. Lehet, hogy szükséges ismeretterjesztő sajtó a férfiak számára is.

Mert most már azzal a ténnyel kell szembenéznünk, amit Monspart Sarolta egyszer így fogalmazott meg: özvegyasszonyok földjévé váltunk.

Képzeljük el, hogy a testünk egy összetett gépezet, hasonlóan egy precíziós órához, ahol mi vagyunk a mesterórás. Mi irányítjuk ezt a gépezetet, és felelősek vagyunk a pontos működéséért. Ahhoz, hogy a mechanizmus zökkenőmentesen működjön, alaposan ismernünk kell minden fogaskereket és rugót, vagyis a testünk működését. Figyelnünk kell a jelzésekre, amelyek a helytelen működésre utalnak. Mi felelünk a gépezet karbantartásáért: a megfelelő "energiaforrásról" gondoskodunk, ami a táplálékunk; biztosítjuk, hogy a szerkezet folyamatosan "forgásban" legyen, tehát rendszeresen mozgassuk; és gondoskodunk a szükséges "ellenőrzésekről", például a szűrővizsgálatokról, hogy időben felfedezzük az esetleges problémákat.

Hozzátette, a sikeres, minőségi idősödés azonban nem pusztán az egészségi állapoton múlik, sőt, kisebb szerepet játszik benne, mint gondolnánk. A lényeg az élettel való elégedettség.

Rövid és hosszú távon számos dolog adhat okot az elégedettségre: lehet ez a "fiatalos megjelenés", az "érző szeretet a gyerekeimtől", a "bőséges baráti kör", vagy akár a "számítógépes tudásom". Azonban a másokhoz viszonyított elégedettség mögött mélyebb vágyak húzódnak, amit a kutatások is megerősítenek: az életünkben célokat és értelmet találni, valamint hasznosságélményt keresni.

De vajon a környezetünk felkészült-e arra, hogy hasznosságot, értelmet tulajdonítson az idősebb emberek létének? Ha a káros, hamis sztereotípiákra, gondolunk, ha az idősek általában "haszontalan" korszerűtlen, beteges tömegként jelennek meg a sztereotípiákban, akkor a válasz: nem.

Kifejtette, hogy az emberiségnek hiányzik a közös emlékezete az öregedő társadalom kihívásairól, és arról, miként teremthetünk fenntartható, élhető környezetet minden generáció számára. Ezt a folyamatot közösen kell végigjárnunk, együttműködve és tapasztalatokat megosztva. A CédrusNet innováció egy lehetséges keretet kínál ehhez a közös erőfeszítéshez, lehetőséget teremtve arra, hogy új utakat találjunk a jövőnk építésére.

A CédrusNet három friss és innovatív koncepció köré csoportosította a szemléletváltást az idősödéssel kapcsolatban.

Az első dolog, ami eszembe jut, hogy az életünk különböző szakaszokon átível, és ezeket a szakaszokat tudatosan érdemes megtervezni. A bonyolult társadalmi változások következtében egy új, hosszabb életszakasz alakult ki a felnőtt kor és az öregkor között. Ez a különleges időszak körülbelül 55 és 78-80 éves kor között helyezkedik el. Rengeteg új kérdést vet fel, amelyekkel a CédrusNet foglalkozik.

A második: az idősödés egy horizontális társadalmi ügy, a társadalom minden szektorát és egyedét érint. Nem lehet pusztán idősügyként kezelni. Ez foglalkoztatási, oktatási, egészségügyi városfejlesztési stb. ügy...- is. Semmi nem működhet a megszokott módon.

A harmadik újdonság: a program szíve, a szenior tudásmenedzsment. Ez azt hangsúlyozza, hogy az élet és a munka során szerzett tapasztalatok rendkívül értékesek és hasznosíthatók, ráadásul az idősebb korosztály kompetenciái tovább fejleszthetők. Ez pedig a kihívásunk!

A szenior tudásgazdálkodás megvalósítása kulcsfontosságú tényezővé válhat a településeken, hiszen nem csupán a szemléletformálás, hanem az érintettek közötti együttműködés is serkenthető általa. Ez a megközelítés lehetőséget teremt arra, hogy a helyi közösségek aktívan részt vegyenek a tudásmegosztásban és a közös célok elérésében.

Kiemelte, hogy elengedhetetlen átgondolnunk: az idősödő népesség jelentős része nem egyfajta teher, hanem inkább értékes erőforrás.

A projektjeik alapját a felfedezések és az újonnan megfogalmazott értékek képezik. Ezek közé tartozik a kor kihívásaival való lépéstartás, a folyamatos tanulás iránti elköteleződés, a közösségi aktivitás ösztönzése, a második karrier lehetőségeinek feltérképezése, a szolidaritás erősítése, valamint az egészségtudatos életmód népszerűsítése.

Jó példája ennek például a Szuper Nagyi program, ami nem szokványos szakmai kurzus. Nemcsak arról tanulnak a résztvevők, hogy milyenek a mai gyerekek és a szüleik, mi változott az ő tapasztalataik óta, hanem önmagukról is. Tantárgy a digitális fejlesztés, az egészséges életmód, a kommunikáció, még a vállalkozási ismeretek is. Nemcsak társadalmi vállalkozók lettek, hanem elégedettebb emberek és korszerűbb nagymamák, értőbb szülők a saját családjukban is - mondta Sárközy Erika.