Az ősi buddhista szentély, amely évszázadokon át békét és harmóniát sugárzott, valamint egy hibás francia gyarmati térkép, amely félreértésekhez vezetett, egy újabb háború szikráját gyújtotta meg Ázsiában.

A héten a kambodzsai-thai szárazföldi határon kiújult, halálos áldozatokat követelő fegyveres összecsapások nyomán intenzív szakaszba lépett a két ország régóta húzódó területi vitája -- annak ellenére, hogy a felek 2024-ben stratégiai partnerségi megállapodást írtak alá.

A történelmi háttér és a nemrégiben felerősödött feszültségek együttesen azt jelzik, hogy noha a hivatalos együttműködés létezik, a szomszédos országok között továbbra is mélyen gyökerezik a valódi stratégiai bizalom hiánya.

A tegnap eldurvult fegyveres konfliktus nem egy elszigetelt, újonnan kialakult nézeteltérés eredménye, hanem egy több mint száz évre visszanyúló, az államhatárok kijelölésének vitathatóságából eredő tartós szuverenitásvita legújabb fejezete. A konfliktus 2008-től öltött hivatalosan is ellenséges jelleget, az azóta eltelt évek során a feszültségek időről időre megnyilvánultak, és a szórványos határincidensek során katonák és civilek egyaránt életüket vesztették. Ezen incidensek újra és újra a nyilvános közpolitikai térbe helyezik azokat a mély bizalmatlansági rétegeket, amelyeket a gyarmati korból örökölt szárazföldi és tengeri területi viták, a kulturális örökség körüli versengés és a nacionalizmusok táplálnak.

A két ország 2000-ben aláírt szándéknyilatkozata a szárazföldi határ közös felméréséről és kijelöléséről kimondja, hogy a határvonal meghatározása az 1907-es szerződéshez csatolt térképek alapján történik. A közös határ 800 kilométer hosszú. A 73, gyarmati időkből származó határjel eddig mintegy kétharmadát sikerült közösen azonosítani. A fennmaradó vitás határszakaszok részben abból erednek, hogy

A konfliktus másik oka a Prasat Preah Vihear templom, amely szerepel az UNESCO világörökségi listáján, és amelyet mindkét ország magáénak tart. (Bár az ENSZ Nemzetközi Bírósága 1962-ben már egyszer Kambodzsának ítélte a vitatott szentélyt.) Miközben mindkét állam fenntartja területi igényeit, a 2025. május végi, a "Smaragd Háromszög" térségében történt fegyveres összecsapás óta a két ország katonai és diplomáciai patthelyzetbe került: mindkét fél csapatokat vezényelt a határtérségbe, miközben kölcsönös interakciókorlátozó intézkedéseket hoztak. Kambodzsa többek között betiltotta a thaiföldi élelmiszerek importját, valamint leállította az onnan származó energia- és internetszolgáltatások átvételét; Thaiföld pedig lezárta a szárazföldi határátkelők többségét.

A katonai jelenlét növelése, az ellátási láncok tudatos megszakítása és a diplomáciai párbeszéd hiánya világosan értelmezhető mint célzott nyomásgyakorlás. Ezen túlmenően Kambodzsa 2025. június 15-én az ENSZ Nemzetközi Bíróságához (ICJ) fordult, kérve a döntését négy vitatott státuszú terület, nevezetesen a Tamone Thom, Tamone Touch és Ta Krabey templomok, valamint a Mom Bei térség szuverenitásáról.

Thaiföld álláspontja szerint Kambodzsa ICJ-hez benyújtott keresete sérti a "jó szomszédi viszony szellemét", és csupán arra szolgál, hogy kihasználja a thaiföldi belpolitikai feszültségeket. Azonban a "jó szomszédság" eszméje némileg ellentmondásos, hiszen Thaiföld 2025. június 7-én egyoldalúan kezdte meg a határátkelők lezárását, amire Kambodzsa hasonló lépésekkel reagált. E közben a katonai és diplomáciai patthelyzet továbbra is fennáll, ami fokozza a fegyveres összetűzések kockázatát, és csökkenti a békés megoldás lehetőségét.

A hét második felében a két ország határvidékének legalább hat térségében ismét nyílt fegyveres összecsapások voltak, amelyek halálos áldozatokat is követeltek. A thaiföldi hatóságok közlése szerint legalább tizenkét thai állampolgár - túlnyomó többségük civil - vesztette életét a harcok első napján. A kambodzsai oldalon legalább egy civil esett áldozatul az összetűzéseknek.

A szerdán a határ mentén Chong Bok térségében történt aknarobbanásban öt thaiföldi katona megsérült, és ez volt aztán a csütörtöki összecsapások közvetlen kiváltó oka. A történtek nyomán Thaiföld visszarendelte kambodzsai nagykövetét, egyúttal felszólította Kambodzsa diplomáciai képviselőjét az ország elhagyására. A felek mindazonáltal egymást teszik felelőssé a konfliktus másnapi súlyos eszkalációjáért, és jelentősen eltérő beszámolókkal szolgálnak a csütörtöki határmenti incidensekről.

A legutóbbi események ismételten rámutatnak arra, hogy a térség politikai és katonai feszültségei egy rendkívül törékeny egyensúlyt teremtenek, amelyet még a legapróbb provokációk is könnyedén felboríthatnak. A kölcsönös vádaskodások nem csupán megnehezítik a helyzet tisztázását, hanem jelentősen csökkentik a gyors diplomáciai megoldások lehetőségét is, továbbá erősítik a két ország közötti tartós stratégiai bizalmatlanságot. A 2025 májusi határincidens, valamint az azt követő feszültségek és az eheti eszkaláció mind arra figyelmeztetnek, hogy a helyzet rendkívül instabil, és a jövőbeni fejlemények kiszámíthatatlanok lehetnek.

Bár a jelenlegi helyzet komoly katonai összecsapásokhoz vezetett, a térség gazdag történelme alapján nem példa nélküli a gyors de-eszkaláció. Phumtham Wechayachai, Thaiföld ügyvezető miniszterelnöke, úgy véli, hogy a kambodzsai helyzet "érzékeny", és hangsúlyozta, hogy ezt csak körültekintően és a nemzetközi jog elveinek tiszteletben tartásával lehet kezelni. Ezzel szemben Hun Manet, Kambodzsa miniszterelnöke, kiemelte, hogy országának célja a békés megoldás előmozdítása.

Noha a fegyveres konfliktus elkerülésének lehetősége még nem zárható ki teljesen, a válság jelenlegi súlyossága és elhúzódása jóval komolyabbnak tűnik, mint amilyennek két hónappal ezelőtt látszott. A mostani helyzet egyik legaggasztóbb jellemzője, hogy mindkét országban hiányzik az a határozott, tekintéllyel bíró, beágyazott politikai vezetés, amely képes lenne higgadtan, ám következetesen visszafogni egy belpolitikai célokra mindkét ország politikai erői számára hasznosítható államközi konfliktusspirált.

Ebben a kiszámíthatatlan politikai légkörben kulcskérdés, hogy a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN) tagjai hajlandók-e - akár a háttérben - közvetítő szerepet vállalni. Az ASEAN megalakulásának egyik alapvető célkitűzése éppen az volt, hogy elkerülje a tagállamok közötti fegyveres konfliktusokat. Most különösen nagy szükség lenne arra, hogy a szervezet néhány befolyásos tagállama - például Indonézia, Szingapúr vagy Vietnám - aktív diplomáciai lépéseket tegyen a feszültség enyhítése és a tárgyalásos rendezés irányába.

A fenntartható béke megteremtésének kulcsa abban rejlik, hogy a határvitákat sikeresen elválasszuk az olyan együttműködési területektől, mint a gazdasági partnerség vagy a kulturális csereprogramok. A kambodzsai és thai felek közötti bizalom helyreállítása érdekében hasznosak lehetnek a közös fejlesztési projektek, például a határ menti infrastruktúra fejlesztése vagy az energiapartnerségek létrehozása. Ezek a kezdeményezések lehetőséget biztosítanak arra, hogy a mindennapi életből fakadó, tapasztalati alapú pozitív eredmények érvényre jussanak, így elősegítve a békés együttélést.

A Neumann János Egyetem Eurázsia Központjának kutatójaként dolgozik a szerző, aki elkötelezett a régió gazdasági és kulturális összefonódásainak feltárása iránt.