Bajba kerülhetnek az orosz erők: egy újabb területen is veszélybe kerülhet a dominanciájuk, mivel Kijev eddig sikeres stratégiája továbbra is hatékonyan működik.

Az ukrán légierő innovatív megközelítést alkalmaz a háborús helyzet kezelésében: az eltérő típusú vadászgépek szoros együttműködésben semlegesítik az orosz légvédelmi rendszereket, ezzel biztosítva a hatékonyabb csapásmérést. Ezt az új taktikát az Euromaidan Press jelentette be.
A lap arról számol be, hogy megváltozott a helyzet az ukrán légtérben, az egykor domináns orosz légvédelmi rendszereket most egyre másra iktatják ki, méghozzá nem magányos pilóták, hanem összehangolt csapatok. Egy hétfőn közzétett látványos videón az ukrán légierő 39. Harcászati Repülődandárjának Szuhoj Szu-27-es vadászgépe semmisít meg egy orosz légvédelmi járművet. A szovjet gyártmányú szuperszonikus vadászgép pilótája nem véletlenszerűen választotta ki célpontját - ahogy egy ukrán pilóta fogalmazott, "szikével" nyitott utat más ukrán harci gépek bevetéseihez.
Az ukrán légierő flottája folyamatosan gazdagodik, ahogy megérkeznek a dán-holland-norvég konzorcium által szállított Lockheed Martin F-16-osok, összesen 85 darab, valamint a francia Dassault Mirage 2000-es vadászgépek, amelyekből legalább 12 darabot várnak. Ezek az új nyugati típusú repülőgépek jelentős kiegészítést jelentenek a háború előtt meglévő, körülbelül 125 gépből álló flotta számára, amely Szuhoj Szu-24-es bombázókból, Szu-25-ös csatarepülőkből, Szu-27-esekből és Mikojan MiG-29-es vadászgépekből állt. Bár a légierő mintegy 100 szovjet gyártmányú gépet veszített el az orosz támadások következtében, ezeket részben pótolták a NATO-szövetségesektől kapott új repülőgépekkel, illetve régebbi, Ukrajnában tárolt gépek felújításával. Az elmúlt időszakban három F-16-os is megsemmisült, de a helyzet összességében kedvezőbbnek tűnik. A cikk megállapítja, hogy az ukrán légierő valószínűleg nagyobb létszámú, mint 2022 februárjában volt, és mindenképpen jelentősen modernebb, mint akkor.
A specializáció és a csapatmunka új dimenziója bontakozott ki, amikor amerikai vállalkozók támogatásával az ukrán légierő sikeresen átalakította Szu-27-es és MiG-29-es vadászgépeit. Az átalakítás célja az volt, hogy ezek a repülőgépek képesek legyenek indítani amerikai fejlesztésű AGM-88 HARM rakétákat, melyek rendkívül hatékonyak a radarelhárítás terén, hiszen akár 148 km távolságból is képesek bemérni és követni az ellenséges radarjeleket. Mivel az ukrán szovjet gyártmányú gépek nem rendelkeznek belső radarblokkoló rendszerekkel, szükségük van külső támogatásra, hogy áttörhessenek a sűrű orosz légvédelmi vonalakon. A HARM rakétákkal felszerelt Szuhojok és MiG-ek tehát nem csupán önálló harci eszközökként funkcionálnak, hanem bombákkal megrakott társaik védelmével is hozzájárulnak a sikeres bevetésekhez.
Az első F-16-os repülőgépek augusztusi, míg az első Mirage 2000-esek februári megérkezése új dimenziókat nyitott a csapásmérő egységek fejlesztésében. A Szuhojok és MiG-ek által képviselt hagyományos harci technológia mellett az F-16-osok és Mirage 2000-esek beépített radarblokkoló rendszerekkel vannak felszerelve, ami jelentős előnyt biztosít a modern légi hadviselésben.
Néha, amikor megérkezünk, már ott várnak ránk az F-16-osok, vagy éppen a Mirage-ok lebegnek a levegőben.
„Egyedivé kell tenni a megközelítést!” – mondta egy ukrán vadászpilóta egy márciusi hivatalos videóban. Kiemelte, hogy ezek a stratégiák „vagy teljes mértékben támogatják azt a köteléket, amelyet az ellenség ellen indítanak, vagy maguk is aktívan részt vesznek a támadásban.”
Így miközben egyes F-16-osok amerikai gyártmányú precíziós siklóbombákkal támadó bevetéseket repülnek Szumi felett, mások zavarási küldetéseket hajthatnak végre a támadók védelmére, miközben más ukrán vadászgépek, talán Szu-27-esek, azokat az orosz légvédelmi eszközöket veszik célba, amelyeket az F-16-osok és a Mirage-ok nem tudnak zavarni. Ezek az összetett vadászkötelékek még mindig nem kockáztatják meg, hogy nagyon mélyen behatoljanak Oroszország területére, ahol a légvédelem esetleg túlságosan sűrű lehet.
Jelenleg csak taktikai mélységben tudunk csapást mérni
- ismerte el a pilóta a márciusi interjúban. Ez inkább tíz, mint több száz kilométeres mélységet jelent.