Brad Pitt visszatér a reflektorfénybe: De vajon az F1: A film valóban eléri a célt? - Filmkritika - Életmód Brad Pitt újra a nagy vásznon! Ezúttal azonban nem a szokásos drámai szerepeiben tűnik fel, hanem a Formula 1 világába kalauzol minket egy izgalma
Brad Pitt újra a Forma-1 világában, de ne várjunk tőle forradalmi áttörést a motorsport filmek terén. Inkább egy elegáns, de leheletnyit steril promóciós anyaggal találkozunk, amely a sportág fényűző oldalát hivatott bemutatni. Figyelem, a következő sorok spoileres információkat tartalmazhatnak!
Láttad már azt a pillanatot, amikor valaki 300 km/h-val száguld az egyenesben, majd a kanyarban szó szerint kicsúszik a pályáról? Nos, pontosan ilyen élmény az F1: A film. Az alapötlet bár ígéretesnek tűnt: Brad Pitt egy nyugdíjba vonult Forma-1-es pilótát alakít, aki visszatér a versenyek világába. Igen, már itt is érezhető, hogy ezt a történetet legalább ötször láttuk különböző sportágak keretein belül. De hátha most valami új, valami különleges vár ránk – reméltük. Hát, nem így lett.
Brad Pitt karaktere, Sonny Hayes, egy egykori Forma-1-es pilóta, aki évekkel a visszavonulása után újra volán mögé ül, hogy mentorálja a fiatal tehetséget, Joshua Pierce-t (Damson Idris), miközben maga is rajthoz áll a fictionalistán is túlmutató APX GP nevű csapattal. Visszatér a paddockba, újra versenyez, de közben a saját démonjaival is meg kell küzdenie, vagyis legalábbis elméletben.
A film olyan, mint egy túlságosan felkapott újonc: külsőre lehengerlő, menő dizájn és csúcsmodern felszerelés jellemzi, de amikor elérkezik az első komoly kihívás, máris a kavicságyba csúszik. A látvány valóban lenyűgöző, ez vitathatatlan – igazi versenypályákon készítették, neves F1-es csapatok közreműködésével. Mégis, amikor a moziban ülve nézed, azt érzed, mintha egy motorsportos reklámfilmbe csöppentél volna, ami túlságosan elnyújtott lett.
És akkor ott van Brad Pitt. Angelina Jolie óta mintha már nem is érdekelné a szerepformálás, csak az, hogy a vásznon jól nézzen ki. Ez persze sikerül is neki - de ettől még a film nem lesz jobb. Ahelyett, hogy valódi karaktert formálna, inkább csak menőzik. Napfény, sisak, lassított felvétel, szenvedő arckifejezés. Ennyi. Mintha egy Brad Pitt-rajongói videót néznél YouTube-on, Forma-1-es háttérrel.
A karakterek? Olyannyira vékonykák, hogy a paddock szél könnyedén átsuhog rajtuk. A cselekmény előrehaladása olyan kiszámítható, mint egy Ferrari pitstop-stratégia, míg a párbeszédek annyira mesterségesek, hogy csoda, hogy nem olvadtak el a Hungaroring forró aszfaltján.
A nyers adrenalin, az emberi drámák, a gépek és emberek közötti párharc - ez itt mind csak díszlet. Az egész film olyan, mint egy F1-es sapkát viselő influenszer: kívülről látványos, de nincs mögötte valódi szenvedély.
