Mindössze 400 dollárra van szükség, és Hongkong lehetőséget teremt a magyar vállalkozások számára, hogy belépjenek a kínai piacra.

Hongkong tárt karokkal várja a magyar vállalatokat. Bár Kína része, mégis a világ harmadik legfontosabb pénzügyi központjaként egy rendkívül nyitott gazdasági környezetet kínál. Az itt működő struktúrák lehetőséget biztosítanak a külföldi cégek számára, hogy szabadon költsenek és fektessenek be, így hozzájárulva a helyi gazdaság fejlődéséhez. Alpha Lauval, az Invest Hong Kong (InvestHK) állami befektetésösztönző ügynökség vezetőjével beszélgettünk a magyar vállalatok számára nyújtott lehetőségekről és a hongkongi piacon való elhelyezkedés előnyeiről.

A héten különleges kínai delegáció érkezett Budapestre, ami nem mindennapi esemény a város életében. Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn fogadta a Bank of China vezetőjét, ezt követően pedig tárgyalt a BYD elnökével. Éppen most Ön is itt tartózkodik. Vajon érdemes-e ezt a találkozót egy új irányvonal kezdeteként értelmezni a kétoldalú kereskedelem terén, vagy csupán a megszokott üzleti tevékenység keretein belül zajlanak ezek a megbeszélések?

Kína és Magyarország között amúgy is szorosak a kereskedelmi szálak, arról van szó, hogy a kínai cégek általában egyre inkább keresik a határon, vagy épp tengeren túli bővülési lehetőségeket, újabb beruházási célpontokat. Arról, hogy a BYD is pont most látogat Budapestre, nem tudtam, a magam részéről az utat már hónapokkal ezelőtt megterveztem. Biztosra veszem, hogy élénkebb lesz a kereskedelem Magyarország és Kína között, azon belül is Hongkonggal, de az, hogy ez most egy ilyen sűrű hetet eredményez, a véletlen műve.

Értesülhetett róla, hogy a magyar gazdaság főbb számai idén jócskán elmaradnak a korábban reméltektől, olyannyira, hogy finanszírozási kockázatok is látszanak az államháztartásban. Magyarország büszke arra, hogy sikeresen belépett mind a szárazföldi Panda, mind Hongkong dimsum kötvénypiacára. Látja annak lehetőségét, hogy ide nyúljon a kormány forrásbevonás végett?

Azt mondhatom, hogy Hongkong kétségtelenül a globális pénzügyi színtér egyik központja, amely Kínával együtt jelentős szerepet játszik a nemzetközi gazdaságban. Célunk, hogy a renminbit nem csupán Kínában, hanem világszerte elismert és használt fizetőeszközzé váljon. Az utóbbi időszakban tapasztalható növekvő érdeklődés a kötvénykibocsátás iránt, különösen Hongkongban, azt mutatja, hogy a nemzetközi befektetők egyre inkább keresik a kínai piac lehetőségeit. Hongkong zöld pénzügyi központként különösen fontos szerepet játszik az Európai Unió számára, hiszen itt innovatív megoldások és fenntartható pénzügyi termékek születnek. A fintech szektor számára is vonzó terepet kínál, hiszen lehetőség van tokenizált kötvények és értékpapírok kibocsátására, és hamarosan a digitális valuta is elérhetővé válik. Ha egy ország devizakötvény kibocsátásán gondolkodik, Hongkong és Kína páratlan lehetőségeket kínálnak erre a célra.

Kína lehagyhatja a bejáratott kötvénypiacokat? Ismét Magyarország példájából kiindulva, az eddigi kínai kibocsátások aránylag kis összegről szóltak, a fő cél a piacépítés volt, a tényleges forrásbevonás egy devizakibocsátás esetén rendszerint dollárban történik.

Valószínűleg még hosszú időnek kell eltelnie ahhoz, hogy a renminbi képes legyen megelőzni a dollárt. Ugyanakkor megfigyelhető, hogy az államok és vállalatok egyre gyakrabban folyamodnak a kötvénypiacokhoz forrásbevonás céljából. A devizanem kiválasztásakor fontos szempontok merülnek fel, mint például a pénz felhasználási területe, a kibocsátás költségei, valamint a likviditási körülmények. A renminbi már egyre inkább elterjedt fizetőeszközként jelenik meg a nemzetközi kereskedelem színterén, és ráadásul költséghatékonyabb alternatívát kínál a dollárhoz képest. Jelenlegi információim alapján az amerikai gazdasággal kapcsolatos bizonytalanságok következtében jelentős tőkekiáramlás tapasztalható a dollárpiacon, amely Hongkongban is érzékelhető. A hongkongi dollár például számottevően megerősödött, így a jegybanknak is reagálnia kellett eladásokkal, mivel a hongkongi dollár árfolyama az amerikai dollárhoz van kötve.

A renminbi számos előnnyel bír, például egyre több jelentős kínai vállalat indít nagyszabású infrastrukturális projekteket a világ különböző pontjain, amelyeket renminbi alapú finanszírozással valósítanak meg. A kínai pénzügyi források versenyelőnyt jelenthetnek, mivel az amerikai dollár árfolyama sok esetben kormányzati beavatkozás alatt áll; a hatóságok manipulálják az értékét, hogy az megfeleljen saját gazdasági érdekeiknek, gyakran figyelmen kívül hagyva más országok igényeit. Ezzel szemben a renminbi és az euró komoly alternatívát kínálnak a globális pénzügyi rendszerben.

Ha rangsorolnia kellene, mi lenne a jelenlegi - mondjuk így - küldetésének legfontosabb célja? Az, hogy megerősítse Hongkong hírnevét, mint vonzó befektetési lehetőséget a magyar vállalatok számára, vagy inkább az, hogy alaposabban feltérképezze Magyarországot mint potenciális beruházási célpontot?

Hongkong, bár kicsi területű, mégis hatalmas gazdasági központként funkcionál, amely ideális ugródeszkát jelent a vállalatok számára. Kulcsfontosságú, hogy a magyar üzleti szereplők megismerjék azokat a lehetőségeket, amelyeket Hongkong kínál számukra, különösen azt, hogy rajtunk keresztül sokkal gördülékenyebben léphetnek be a kínai piacra. Célunk, hogy minél több magyar cég kihasználja ezt az esélyt. Emellett arra is fókuszálunk, hogy több kínai vállalat válassza Hongkongot a terjeszkedése színhelyéül. Ezek a cégek gyakran nem állnak meg Hongkongban, hanem innen terjeszkednek tovább. Van, amikor már jól kidolgozott tervekkel érkeznek, de előfordul, hogy nem tudják, merre tovább: Törökország, Franciaország vagy éppen Magyarország? A Hongkongi platform lehetőséget ad arra, hogy ezek a cégek könnyebben navigáljanak a globális piacon, és megtalálják a számukra legmegfelelőbb célpontokat.

Az ország rendkívül izgalmas jellemzőkkel bír. Tagja az Európai Uniónak, ami kulcsszerepet játszik a kontinensen működő kínai vállalatok számára. Emellett stratégiai földrajzi elhelyezkedése is jelentős előnyöket biztosít.

A kontinens szívében elhelyezkedő Magyarország tökéletes alapot kínál a kínai vállalatok számára, hogy új piacokra terjeszkedjenek. Az ország kedvező adórendszere, az alacsony inflációs rátája, valamint a két ország közötti viszonylag kis távolság mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a magyar piac vonzó célpont legyen a nemzetközi üzleti lehetőségek kiaknázásához.

Hongkong és Kína egy ország, de szöges ellentétben működik a jogi, üzleti szabályozás terén. Önök ismerten nagyon nyitottak, ami a Pekingből irányított szárazföldi országról nem mondható el, külföldieknek nehéz is ott üzletelni. Érzékelik azt, hogy a központ irányából nyomás érkezne, hogy változtassanak a gyakorlataikon, vagy épp fordítva, hogy Peking lazítana?

A jelenlegi rendszer stabilan működik, és éppen ezért Kína törekszik ennek megőrzésére. Bár az ország nyitni kíván, a tőke, a pénzmozgás és a különféle szabályozási keretek terén a helyzet nem ennyire kedvező. Hongkong különösen fontos szerepet játszik ebben a folyamatban, hiszen belépési pontként szolgál a szárazföldi Kína felé, anélkül, hogy a saját tőkepiacának és árfolyamrendszerének szabályait fel kellene adnia. Pekingből többször is megerősítették, hogy nem terveznek változtatásokat a jelenlegi állapotokon. Amikor 1997-ben ismét Kína része lettünk, törvényileg is rögzítették, hogy legalább 50 évig minden a régi keretek között marad. Azonban már most is nyilvánvaló, hogy nem mutatkozik szándék a változtatásra. Az én életemben legalábbis nem számítok jelentős átalakulásokra. Kína dönthet úgy, hogy folytatja a nyitást, ami egyértelműen látszik olyan városokban, mint Sanghaj vagy Peking, de ott is számos korlátozás érvényben van.

Hongkongban a tőzsde is nyitott, könnyű a belépés külföldi vállalatoknak is. Nem jelent kockázatot ez a nagy nyitottság?

Nem, távolról sem. A tőzsdénk szabályzata nagyon szigorú. Színes, nemzetközi, a belépés így is fél évet vesz igénybe. Ha nem is kell profitot termelni, számos más elvárásnak meg kell felelni. Kell felügyeleti vizsgálat, ahogy egy értékfelmérésen is át kell esni. Az, hogy nem elvárás a kiinduló profit, leginkább a technológiai és a tudományok terén működő cégeknél értelmezhető, ezeknél mindig megvan a potenciál, hogy unikornissá váljanak, és rövid időn belül jelentősen bővüljenek.

A magyar kormány maximálisan elköteleződött az autóipar iránt, leginkább az elektromobilitási fejlesztések irányába, amiben Kína globálisan vezető szerepet tölt be, és több fejlesztés is folyamatban van Magyarországon. Viszont kritikusok szerint ezek a gyárak könnyen lehet, hogy elavult technológiákat állítanak elő. Rossz lóra tett volna a kormány?

A modernizálás és a fejlődés folyamata folyamatosan zajlik körülöttünk. Nehezen értem meg, miért ne lehetne egy már működő akkugyárat frissíteni, hogy új, korszerűbb technológiákat alkalmazzon. Az iparban kétségtelenül várható előrelépés, hiszen például a BYD éppen egy olyan szupergyors töltési megoldáson dolgozik, amely lehetővé teszi, hogy a járművek "tankolása" gyorsabb legyen, mint egy benzinkúton való megállás. A technológiai fejlődés iránya világos, és biztos vagyok benne, hogy új lehetőségek nyílnak meg előttünk.