Donald Trump már korábban is megmutatta, hogy képes a kisebb léptékű megoldásokra, és most lehetősége nyílik egy régóta tartó konfliktus lezárására.
Pénteken a Fehér Ház falai között történelmi eseményre kerül sor, melynek keretében Örményország és Azerbajdzsán képviselői békét kötnek. A két dél-kaukázusi ország évtizedek óta, már a szovjet időszak óta küzd egymással egy vitatott terület birtoklásáért. Donald Trump amerikai elnök most lehetőséget kap arra, hogy véglegesen lezárja ezt a régóta húzódó konfliktust.
A héten már pletykáltak róla, de péntek reggelre több külföldi sajtóorgánum is megerősítette, hogy Örményország és Azerbajdzsán vezetői pénteken ünnepélyes keretek között aláírnak egy békeszerződést, amit Donald Trump amerikai elnök hozott tető alá.
Már alig várom, hogy holnap a Fehér Ház falai között üdvözölhessem Ilham Alijev azerbajdzsáni elnököt és Nikol Pasinján örmény miniszterelnököt egy olyan történelmi béke-csúcstalálkozón, amely reményeink szerint új irányt szabhat a két ország kapcsolatainak.
- fogalmazta meg az elnök péntek hajnali órákban, magyar idő szerint, a Truth Social platformon.
Az örmény-azeri konfliktus gyökerei az 1980-as évek végére nyúlnak vissza, amikor is a vitatott hovatartozású Hegyi-Karabah területe körüli feszültségek felszínre törtek. Ez a terület egy örmény enklávé, ám a nemzetközi jog értelmében azeri fennhatóság alatt áll. A két ország közötti feszültség évtizedeken át tartott, és három különböző alkalommal háborúvá eszkalálódott. A legutóbbi, 2020-as konfliktus során Azerbajdzsán sikeresen elfoglalta a szakadár örmény köztársaság egy jelentős részét, majd 2023-ban újabb katonai offenzívát indítva teljesen megszerezte a területet. Azóta a helyzet viszonylag csendesebbé vált, de a határon továbbra is előfordulnak kisebb összecsapások, amelyek alacsony intenzitású konfliktusokként jellemezhetők.
Az azeri és örmény külügyminiszterek már márciusban eljutottak a békeszerződés tervezetének kidolgozásáig, azonban a folyamatosan kiújuló konfliktusok következtében Pasinján örmény miniszterelnök és Alijev azeri elnök még nem tudta véglegesen aláírni azt. Ezt a stagnáló helyzetet Donald Trump igyekszik fellendíteni, aki az Axios hírei szerint nemcsak a békeszerződés, hanem egy jelentős kereskedelmi megállapodás létrehozását is tervezi mindkét ország részvételével. Jereván valószínűleg hajlandó lesz lemondani Hegyi-Karabahról, ami új perspektívákat nyithat a régió stabilizálása felé.
A folyosó Azerbajdzsán területének jelentős részét köti össze a török határ mellett elhelyezkedő kis azeri enklávéval, amelyet fontos megkülönböztetni Hegyi-Karabah-tól.
Washington ezzel a lépéssel borsot törhet a Kaukázust befolyásának tekintő két riválisa, Oroszország és Irán orra alá. Hegyi-Karabahban például orosz békefenntartók állomásoztak, de nem avatkoztak be a konfliktusba, ami Örményország haragját kiváltotta történelmi szövetségese, Moszkva iránt. Ennek következtében Örményország egyre inkább távolodik a CSTO (gyakran emlegetett nevén a keleti NATO) műveleteitől, miközben egyre inkább a NATO és az Európai Unió irányába orientálódik. (Ennek ellenére az azeri-örmény határon továbbra is orosz békefenntartók teljesítenek szolgálatot.) Azerbajdzsán ezzel párhuzamosan opportunista külpolitikát folytat, amelyet főként a gazdasági érdekek és nyersanyagaik értékesítése határoz meg.
A kaukázusi térség hagyományosan Moszkva befolyása alatt állt, így Baku és Jereván döntése, hogy az Egyesült Államokat választják közvetítőként a konfliktusukban, komoly presztízsvesztést okoz Vlagyimir Putyin számára. A Kreml hivatalos tájékoztatása szerint az orosz elnök a közeljövőben találkozik Donald Trumppal, hogy egy másik békemegállapodás, konkrétan az orosz-ukrán háború lezárásának lehetőségeit vitassák meg.
