Putyin egy szovjet hagyományokra épülő stratégiát alkalmaz, amellyel sakkban tartja a Nyugatot, és ennek következményeit Ukrajna szenvedi meg a legjobban.
Már több mint ezer napja zajlik a konfliktus Ukrajnában, és ez idő alatt Vlagyimir Putyin orosz elnök számos alkalommal figyelmeztette Ukrajna nyugati partnereit és a NATO-t, hogy a Kijev támogatása nukleáris következményeket vonhat maga után. A fenyegetések egyre sűrűbbé válnak, aggasztó feszültséget generálva a nemzetközi porondon.
Miután Joe Biden, az Egyesült Államok elnöke novemberben zöld lámpát adott az ukránoknak, hogy a Washingtonból beszerzett hosszú hatótávolságú fegyvereket orosz célpontok ellen vethetik be, Vlagyimir Putyin fenyegetései a Nyugattal szemben egyre fokozódtak. Az orosz elnök elsőként a nukleáris doktrínájának átalakításával reagált, amely újabb témát szolgáltatott nemcsak a szakértők, hanem a világ politikai vezetői számára is. A kérdés, ami mindenkit foglalkoztat, ugyanaz: vajon Putyin valóban készen áll arra, hogy megnyomja a piros gombot?
Amennyiben alaposan megvizsgáljuk a kijevi vezetés háború alatt megfogalmazott igényeit és a Nyugat reakcióit, egy világos minta bontakozik ki. Zelenszkij folyamatosan kéri szövetségesei támogatását, de sok esetben találkozik vonakodással, mivel a nyugati hatalmak aggódnak az eszkaláció következményei miatt. Az idő múlásával azonban azok a kezdetben tabunak számító kérések fokozatosan elfogadottá válnak, és a Nyugat hajlandó segíteni Kijevnek, még a Moszkva által megfogalmazott fenyegetések ellenére is, amelyek végül nem realizálódnak. Elemzők megfigyelése szerint a Kreml részéről érkező fenyegetések száma valóban megnövekedett, de ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy az orosz vezetés ténylegesen cselekedne.
A CNN-nek nyilatkozó szakértők véleménye szerint Moszkva stratégiája abban a szempontból sikeresnek tekinthető, hogy a Nyugat nagy része Ukrajna orosz agresszióval szembeni ellenállását eszkalációnak értékeli. Katerina Sztyepanenko, a washingtoni hadtudományi intézet munkatársa hangsúlyozta, hogy Vlagyimir Putyin taktikája egy jól ismert szovjet módszer, a reflexív kontroll, amely során előre megtervezett információt juttatnak el az ellenfélhez, hogy az a módszert alkalmazó fél által kívánt módon reagáljon.
Egy friss példa erre Moszkva csütörtöki támadása Ukrajna ellen, amelynek során az elektromos infrastruktúrát célozták meg. Az orosz kormány álláspontja szerint ez a lépés egyfajta reakció volt a Washingtonban hozott döntésekre, azonban figyelmen kívül hagyhatatlan, hogy korábban Oroszország nem igényelt ürügyet hasonló akciókhoz. Szakértők véleménye szerint a Kreml provokáció nélküli inváziót indított Ukrajna ellen, és folyamatosan fokozta a konfliktust, hogy megőrizze domináló pozícióját a harctéren. Ezen törekvés részeként érkeztek a háborúba észak-koreai katonák is.
William Alberque, a NATO Stratégiai, Technológiai és Fegyverzetellenőrzési Főosztályának korábbi igazgatója úgy látja, hogy az Egyesült Államok korábbi stratégiája csak biztonságot adott Moszkvának.
Azzal, hogy Ukrajnát elláttuk ATACMS-rendszerekkel, de nem engedtük, hogy orosz területeket támadjon vele, lényegében azt üzentük Oroszországnak, hogy biztonságban van
Alberque kifejtette, hogy ennek következtében az orosz erők szabadon végezhettek bárkivel Ukrajnában, míg az ukránoknak nem volt lehetőségük arra, hogy visszavághassanak az őket támadó katonákra. A szakértő véleménye szerint,
Véleménye szerint ezek a fenyegetések arra elégnek bizonyultak, hogy a Nyugat ne biztosítsa Ukrajnának a védelméhez szükséges forrásokat. A szakember úgy látja, hogy viszonylag kicsi annak a kockázata, hogy Oroszország olyat tegyen, amely az Egyesült Államok vagy a NATO beavatkozását váltja ki.
