Ez nem éppen örömteli hír: az infláció továbbra is magas szinten stagnál.
Júliusban 4,3%-os inflációt mért a Központi Statisztikai Hivatal – számolt be róla a hivatal legfrissebb jelentésében.
A szakértők előzetesen azt várták, hogy ennél nagyobb mértékben lassul fog az áremelkedés üteme ebben a hónapban a júniusi 4,6 százalék után, egyrészt a benzinár csökkenése miatt, másrészt pedig azért, mert tavaly ilyenkor szűnt meg a kötelező bolti akciózás, úgyhogy most már magasabb bázishoz viszonyítunk. Kétesélyesnek az tűnt az előzetes várakozások alapján, hogy lemegy-e a mutató 4 százalékra, az MNB 2-4 százalékos toleranciasávjának tetejére, ezt utoljára tavaly novemberben sikerült elérni.
Részletesen így jött ki az adat:
Egy hónap leforgása alatt, június és július között, az árak 0,4 százalékos növekedést mutattak.
A legfőbb kérdés, ami mindenkit foglalkoztat, az élelmiszerek áremelkedése. Már régóta nyilvánvaló, hogy a 2024 elején és közepén tapasztalt stagnálás, amikor az élelmiszerárak növekedése 1-2 százalékra lassult, már a múlté. Tavaly október óta folyamatosan 4-7 százalékos drágulásokról érkeznek hírek hónapról hónapra. A HVG által összeállított bevásárlókosár adatai szerint egy négyfogásos, négy személyre tervezett ebéd júliusban már 14,5 százalékkal kerül többe, mint egy évvel korábban.
A kormány az árrés szabályozásával igyekszik mérsékelni az élelmiszerinflációt, azonban az eredmények vegyesek. A helyzetet tovább nehezíti az aszály, amely a magyar mezőgazdaságot különösen érzékenyen érinti, hiszen az időjárás viszontagságaira rendkívül reagál. Azonban a probléma ennél jóval bonyolultabb: az árrésszabályozás önmagában nem képes csodát tenni, mivel a kereskedők által elszenvedett bevételkiesést könnyen pótolhatják más, nem korlátozott árrésű termékeik áremelkedésével.
Az élelmiszerek között a csokoládé és a kakaó ára 20,4%-kal emelkedett, míg a kávé 19,6%-os dráguláson ment keresztül. Az idényáras élelmiszerek, mint például a burgonya, friss zöldségek, valamint a hazai és déligyümölcsök, átlagosan 18,1%-kal drágultak, és ezen belül a friss hazai és déligyümölcsök ára kiugróan, 32,0%-kal nőtt, különösen az őszibarack esetében, amelynek ára 85,4%-kal ugrott meg. A tojás ára 17,7%-kal emelkedett, míg az édesipari lisztesáruk 13,8%-os drágulásnak voltak kitéve. A gyümölcs- és zöldséglé 13,2%-kal, az étolaj 10,8%-kal, a büféáruk pedig 10,2%-kal drágultak. A vaj és vajkrém ára 8,2%-kal, míg a péksütemények és az alkoholmentes üdítők 7,0%-kal nőttek. A termékcsoporton belül figyelemre méltó, hogy a margarin ára 30,1%-kal csökkent, a liszté 10,4%-kal, a cukoré 9,0%-kal, a párizsi és kolbász ára 8,6%-kal, a tejtermékeké pedig 5,6%-kal mérséklődött. A sertéshús ára 4,2%-kal esett vissza.
2023 decembere és idén május között azonban minden egyes hónapban a szolgáltatásoknál mérte a KSH a legnagyobb áremelkedést. Ezt nagyrészt az okozta, hogy ebben a szektorban volt a legkomolyabb az ár-bér spirál, vagyis muszáj volt magasabb fizetéseket adni, amelyeket áremelésből gazdálkodtak ki a cégek. A kormány ebbe nem nyúlt bele, volt azonban idén nem is egy próbálkozás arra, hogy néhány szolgáltatás árát lejjebb vigyék: a telefon- és internetdíjakra a cégek önkéntesnek nevezett csökkentést vállaltak erős kormányzati nyomás után. És a korábbi hónapokban lejjebb ment a "fel nem sorolt szolgáltatások" sora is az inflációnak, mert a semmitmondó elnevezésű csoportba tartoznak a banki díjak is, márpedig ezekre ugyanúgy önkéntes korlátozást vezettek be az NGM nyomására.
