Európa egy komoly kihívással nézett szembe, amely figyelmeztető jelként szolgál Magyarország számára is.

Az Ibériai-félszigeten bekövetkezett teljes áramkimaradás figyelmeztető jelként szolgál egész Európa számára: a doktriner zöld energiapolitika átgondolatlansága súlyos következményekkel járhat - hívta fel a figyelmet Tatár Mihály. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője szerint a spanyol és portugál esetek tanulságai alapján az európai energiapolitikusoknak sürgősen választ kell találniuk az égető kérdésekre.

Hétfőn kiterjedt áramszünet sújtotta Spanyolországot és Portugália egyes részeit, beleértve a két fővárost, Madridot és Lisszabont, amely miatt több ezer utast kellett evakuálni a metrókból, de leálltak a telefonvonalak, nem működtek a közlekedési lámpák, sőt

Hétfőn kora délután Spanyolországban áramkimaradás történt, ami súlyosan érintette az ország közlekedési rendszereit. A legfrissebb kedd reggeli hírek szerint a madridi metró továbbra is leállt, így a közlekedési hatóságok több buszjáratot indítottak a helyzet enyhítése érdekében. A vasúti közlekedés részben már helyreállt, de az áramszünet okainak felderítése még folyamatban van.

Tatár Mihály, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője úgy véli, hogy a hatósági vizsgálatok lefolyása hetekig eltarthat. Csak ezt követően kaphatunk pontos és tényszerű információkat arról, mi okozta a Spanyolországot és Portugáliát sújtó áramszolgáltatás teljes összeomlását.

Az elemző hangsúlyozta, hogy a spanyol kormány eddigi nyilatkozatai alapján egy "tényezők összessége", beleértve egy különleges légköri jelenséget, váltotta ki azt a láncreakciószerű teljes leállást az elektromos hálózatban, amely manapság még a legszegényebb fejlődő országokban is egyre inkább ritkaságnak számít.

A katasztrófák mindig több tényező összjátékából születnek. Könnyű elterelni a figyelmet, és gyakran az időjárásra mutogatunk, hiszen így senki sem vonható felelősségre. Különösen nem a politikai vezetők.

- nyilatkozta a szakértő. Tatár rámutatott, hogy az áramszolgáltatás összeomlása nem véletlenül történt: "Évek óta tart a spanyol kormányok - a német Zöldek által képviseltnél is intenzívebb - doktriner, kényszerített megújuló energia politika."

Az elemző részletesen kifejtette, hogy a spanyol energiapolitika keretein belül folyamatosan megszüntették a fosszilis tüzelőanyaggal működő erőműveket – az idei év különösen jelentős lett volna, mivel akkorra tervezték az utolsó szénerőmű leállítását. Emellett a német példát követve az atomerőművek bezárásának lehetősége is a napirenden volt.

Eközben szédítő sebességgel folyt a megawattok termelése: a nap- és szélerőművek olyan mértékben ontották az energiát, hogy az már jóval meghaladta a valós piaci igényeket. Ez a helyzet leginkább a tervek túlteljesítésére és a finanszírozási lehetőségek kihasználására irányuló érdekek fűtötték. Mindeközben a hálózati infrastruktúra felkészítetlensége miatt a tömeges telepítések teljesen összeegyeztethetetlenek voltak a valós szükségletekkel.

- Emelte ki. Tatár Mihály felhívta a figyelmet arra, hogy német energetikai szakértők már jó ideje figyelmeztetnek a hasonló következményekre a német villamosenergia-hálózat kapcsán: míg sötét és szélcsendes időjárási körülmények között az ország kénytelen drágán importálni, addig kedvező időjárás esetén olyan mértékű túltermelés léphet fel, ami már az elektromos hálózat működését is veszélyezteti.

Az elemző véleménye alapján szinte elkerülhetetlen volt, hogy április 22-én az európai média lelkesen ünnepelje azt a mérföldkövet, amikor a spanyol áramtermelés megújuló forrásokból származó aránya először érte el a 100 százalékot. Ám mindössze négy nappal később bekövetkezett a váratlan összeomlás.

Tatár hangsúlyozta: "Az ibériai áramkimaradások következményei – mint az internet, a telekommunikáció, a közlekedés és a termelés szétesése – rendkívül kellemetlenek, ám valójában hálásak lehetünk érte. Ez egy figyelmeztetés egész Európa számára. Végre elérkezett az idő, hogy ne lehessen tovább a szőnyeg alá söpörni a doktríner európai zöld politika felelőtlen megközelítését."

Az Oeconomus szakértője több kritikus kérdést is felvetett:

"Ne legyenek kétségeink, ezek a kérdések most számos európai fővárosban komoly átgondolás tárgyát képezik" - fogalmazott a szakértő.

Tatár Mihály újabb aggodalmakat vetett fel a digitális fizetési rendszerek sebezhetőségével kapcsolatban. "Ha megnézzük, mi történt a spanyol pénzügyi rendszerrel - az internet leállt, és sok helyen a POS terminálok is kifogytak az energiából - vajon valóban helyénvaló-e az európai vezetők iránya, miszerint a készpénzes tranzakciókat végleg el kell felejtenünk?" - tette fel a provokatív kérdést. Az elemző iróniával fűszerezve megjegyezte:

Szerinte ez a szituáció arra is rávilágít, hogy mi történne egy háborús konfliktus során, ha ezek a láthatóan maximális optimizmussal üzemelő villamos hálózatok kinetikus vagy kibertámadás célpontjává válnának.

"Lesz min elgondolkodniuk az európai energiapolitikusoknak. Addig is: nem nehéz megjósolni, hogy az európai lakosság ezek után lázas generátor- és energiatároló vásárlásba kezd, látva az eddig elért "sikereket"" - zárta ironikusan gondolatait az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője.

Magyarországra nem jellemző a "doktríner", azaz a politikai motiváltságú erőltetett zöldátállás, azonban az Ibériai-félszigeten történt energetikai katasztrófa a magyar energiapolitikának is tanulságokkal szolgálhat. Kulcsfontosságú a kiegyensúlyozott és biztonságos energiamix fenntartása. Az elhamarkodott döntések elkerülése és a kritikus infrastruktúra megerősítése lehet a követendő út a jövőben is.