Európa vezetői között nem alakult ki konszenzus az ukrajnai békefenntartó erők küldetéséről. A különböző álláspontok és érdekek megnehezítik a közös döntés meghozatalát, ami tovább bonyolítja a konfliktus helyzetét és a béke megteremtésére irányuló erőfes
Emmanuel Macron francia elnök hétfőn rendkívüli ülést szervezett, amelyre a fontosabb EU-tagországok és az uniós intézmények vezetőit invitálta Párizsba. A találkozón jelen volt Mark Rutte, a NATO főtitkára, valamint Keir Starmer brit miniszterelnök is, akik hozzájárultak az esemény jelentőségéhez.
Az amerikai kormány nemrégiben meglepetést okozott a nemzetközi közvéleményben, amikor bejelentette, hogy kedden Szaúd-Arábiában tárgyalásokat indít Oroszországgal a háború lezárásáról, anélkül, hogy Ukrajna és Európa részt venne az egyeztetéseken. Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke, hangsúlyozta, hogy nem voltak tájékoztatva a béketárgyalásokról, és világossá tette, hogy nem fogja elfogadni a megállapodást, ha az az ő részvételük nélkül jön létre.
Az Élysée-palotában lezajlott, 3,5 órás hétfői tanácskozás után a vezetők még mindig nem tudtak közös nevezőre jutni Ukrajna ügyében. A beszélgetések során világossá vált, hogy a különböző álláspontok és érdekek továbbra is megosztják őket, és a helyzet komplexitása miatt nehezen találják meg a megfelelő megoldást.
Nem sikerült konszenzusra jutniuk abban a kérdésben, hogy egy esetleges tűzszünet elérése után küldjenek-e csapatokat Ukrajnába az egyezmény betartásának biztosítása érdekében.
Jean-Noël Barrot külügyminiszter a közelgő találkozó előtt kifejtette, hogy folyamatban vannak a tárgyalások annak érdekében, hogy Franciaország, Nagy-Britannia és Lengyelország potenciálisan Európa három meghatározó haderejeként lépjenek fel, s ezzel biztosítsák a jövőbeli tűzszünetet és a tartós békét Ukrajnában.
Starmer a tanácskozás következtében kifejtette véleményét a szükséges európai stratégiáról. A Guardian tudósítása szerint hangsúlyozta, hogy meg kell őrizni a "béke az erőn keresztül" elvet, és ennek érdekében sürgette Ukrajna támogatásának fokozását. A brit miniszterelnök továbbá kiemelte, hogy Európa számára elengedhetetlen, hogy az Egyesült Államok is részt vegyen minden, Ukrajnának nyújtott garanciában, mivel véleménye szerint ez az egyetlen hatékony módja annak, hogy Oroszországot elriasszák a jövőbeli agresszióktól.
Starmer elmondta, tartós békemegállapodás esetén fontolóra venné brit csapatok telepítését Ukrajnába,
és hozzátette, a jövő héten találkozik Donald Trumppal Washingtonban, ahol biztonsági kérdésekről is tárgyalnak majd.
Olaf Scholz német kancellár az egyeztetés befejezésekor hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államoknak és Európának közösen kell vállalnia a felelősséget Ukrajna biztonságáért. Kiemelte, hogy elkötelezett Ukrajna további támogatása mellett, és hangsúlyozta, hogy az országnak nem lehet diktátumot ráerőltetni.
Donald Tusk, a lengyel miniszterelnök, úgy véli, hogy a transzatlanti kapcsolatok új fejezetéhez érkeztek, és a legutóbbi találkozó megerősítette, hogy elérkezett az idő, amikor Európának hatékonyabban kellene megvédenie saját érdekeit. Tusk korábban már kifejtette, hogy Lengyelország nem fog csapatokat küldeni Ukrajnába, ugyanakkor elkötelezett marad az ország katonai, pénzügyi és humanitárius támogatása mellett.
