Ez csupán a kezdet - Ursula von der Leyen lényegében megnyitotta Kanadának az EU-ba vezető kaput.

Bár időnként felmerül a kanadaiak Európai Unióhoz való csatlakozásának gondolata, a szakértők többsége általában nem tartja reálisnak ezt a lehetőséget. Mégis, Donald Trump második elnöksége alatt a helyzet egyre inkább megváltozni látszik: a döntéshozók egyre inkább olyan nyilatkozatokat tesznek, amelyek egy EU-hoz hasonló, fokozatosan mélyülő együttműködés irányába mutatnak. Az új megállapodás is ezt a tendenciát erősíti, hiszen számos helyen említi a két fél hatóságainak szorosabb együttműködését, valamint a kanadai haderő EU-s struktúrába való integrálásának lehetőségét.

Mark Carney, Kanada miniszterelnöke, hétfőn aláírta azt a megállapodást, amely a biztonsági és védelmi együttműködés megerősítésére irányul az Európai Unióval. Ezen lépés nem csupán a védelmi szféra szempontjából jelentős, hanem gazdasági összefonódások széles spektrumát is előrevetíti. A megállapodás célja, hogy Kanada védelmi és biztonsági kapcsolatait az Egyesült Államoktól a stabilabb és megbízhatóbb Európai Unió irányába terelje.

A két ország árukereskedelme ezelőtt is jelentősen, mintegy 63%-kal nőtt az elmúlt 7-8 évben, miután 2017 óta érvénybe lépett a CETA egyezmény, amely mostanra a két ország közti vámok 99%-át szüntette meg, azonban Magyarország is azon 10 tagállam közé tartozik, amelyek a mai napig nem ratifikálták a megállapodást.

Kanada jelentős fém- és olajnyersanyag-tartalékokkal rendelkezik, fejlett gép- és gyógyszeripara pedig jól kiegészíti az EU igényeit. Ezen kívül a mostani tárgyalások nagy hangsúlyt fektettek a tiszta-energiafejlesztések fontosságára is.

A legújabb együttműködés egyik alapvető pillére, hogy Kanada bekapcsolódhat az Európai Unió új, védelmi költségvetésének növelésére irányuló programjaiba, amelyek a több száz milliárd eurós ReArm Europe projekt keretében valósulnak meg.

A megállapodás keretében Kanada együttműködik az európai NATO-tagállamokkal, és jelentős mértékben megnöveli védelmi kiadásait. Ez a lépés összhangban áll a Hágában zajló csúcstalálkozón felvetett kezdeményezéssel, amely a védelmi költségvetés 5%-ra emelését célozza.

Az egyeztetést követő sajtótájékoztatón António Costa, az Európai Tanács elnöke hangsúlyozta, hogy a NATO továbbra is a kollektív védelem alapköve, ugyanakkor a Kanadával kötött megállapodás jelentős mértékben felgyorsítja a kívánt felkészültségi szint elérését.

Ursula von der Leyen bizottsági elnök üdvözölte a valóban ambiciózus partneri egyezményt, és azt mondta

Ez csupán az első lépés. Előnyös lesz az iparágaink fejlődésének, kedvező hatással lesz az embereinkre, és erősíti a transzatlanti biztonsági képességeinket.

A hétfő este megjelent közös nyilatkozat alapján Ottawa szoros együttműködésben áll Brüsszellel az EU 150 milliárd eurós (60 ezer milliárd forintos) Security Action for Europe (SAFE) programjának keretein belül. Azonban a nyilatkozat nem tér ki arra, hogy pontosan milyen jogosultságokkal fog rendelkezni az ország a terv megvalósítása során.

A múltban arról esett szó, hogy a kanadai beszállítók számára új lehetőségek nyílhatnak meg, ám az ország a közös hitelfelvételből kimaradna. Mindazonáltal az egyezmény széleskörű jellege miatt nem zárható ki, hogy a találkozón még szorosabb együttműködésről is szó esett.

A dokumentum hét kulcsfontosságú területen és öt oldalon át részletesen bemutatja azokat a sürgős és hosszú távú intézkedéseket, amelyeket a két ország közösen elkötelezett magáénak vall, hogy támogassák egymás megerősítését.

A Kanadával kialakított szoros együttműködés, valamint az ország SAFE-hez való csatlakozása egy jelentős esemény volt, amelyet az Egyesült Királysággal májusban megkötött átfogó megállapodás előzött meg.

Carney emellett további előrelépést sürgetett olyan, védelmi szempontból is kulcsfontosságú együttműködési területeken, mint a légi közlekedés és a kettős felhasználású ipari projektek. Az EU és Kanada mindezen felül évente biztonsági és védelmi párbeszédet folytat majd.

Ebből világosan kitűnik, hogy Trump hangzatos külpolitikai kijelentései, valamint Kanada annektálására tett utalásai gyakorlatilag az EU ölelésébe kergették ezt az országot. Kérdéses, hogy vajon nem merül-e fel a jövőben az unióhoz való csatlakozás lehetősége is, hiszen ez a helyzet sokakat elgondolkodtat.

A szakértők általában úgy vélik, hogy bár a javasolt lépés logikusnak tűnik, a megvalósítási folyamat rendkívül hosszadalmas, és sokan kétségesen tekintenek a realitására. Ugyanakkor von der Leyen megnyilvánulásai és Carney függetlenedési politikája az Egyesült Államoktól egyértelműen arra utal, hogy

Hosszú távon nem zárható ki, hogy Kanada valamilyen módon formálisan is csatlakozzon.

Márciusban az Abacus által végzett közvélemény-kutatás világosan rávilágított arra, hogy Kanada lakói egyre nyitottabbak az Európai Unióval való kapcsolatépítésre. A Trump által kirobbantott vámháború után a válaszadók 44%-a inkább az EU-hoz való csatlakozás mellett foglalt állást, míg mindössze 20%-uk volt eltökélten ellenzője ennek a lehetőségnek.

Ebből következően ha megvan a politikai akarat, és Trump második ciklusának lejártával sem változik jelentősen az ország politikája, egy népszavazáson megvolna az esély arra, hogy a kanadai polgárok támogatását is megszerezzék a csatlakozáshoz.