Ez megint fájni fog? Itt van az a várva várt információ, amit már évek óta rettegve kémleltünk.

Készen áll a meglepetésekre, amelyeket az infláció még tartogathat? Mi vár ránk a kamatok terén? Ha ezek a kérdések foglalkoztatják, ne hagyja ki a lehetőséget, hogy csatlakozzon hozzánk október 7-én a Budapest Economic Forumon!

Május hónapban az éves infláció 4,4%-ra nőtt, míg az előző hónapban 4,2%-on állt, így mindössze két hónap elteltével megszakadt a csökkenés tendenciája, ám ezt a jelenséget nem nevezhetjük tartós trendnek. Az év elején tapasztalt 5%-os áremelkedések miatt a kormány márciusban árrésstopot vezetett be az élelmiszerek esetében, továbbá megállapodásokat kötött különböző szolgáltatókkal, mint például a telekommunikációs cégekkel, bankokkal és biztosítókkal, hogy önkéntesen csökkentsék áraikat a 2024-es szintre. A legutóbbi intézkedés a nem támogatott gyógyszerek árára vonatkozott, ahol a kormány május közepén lépett akcióba.

Mindezek az intézkedések nem tudni, meddig lesznek hatályban (jelen állás szerint augusztus végéig, de szinte minden szakértő a meghosszabbításukra számít), viszont az elemzők szerint ezek nélkül

A magyar infláció valószínűleg sokkal inkább a 6%-os szint környékén alakulna.

A Portfolio által megkérdezett elemzők a júniusi adatban sem várnak csökkenést, sőt egy kivétellel tovább fokozódó áremelkedési ütemre számítanak. Az előrejelzések 4,2-4,8 százalék között szóródnak, vagyis nagy ugrástól azért nem tartanak a szakemberek.

A kilátások kapcsán nem túl optimista képet fest a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szakembereinek a Portfolio hasábjain megjelent cikke, mely arra hívja fel a figyelmet, hogy szezonális termékek, elsősorban a gyümölcsök és zöldségek árában a nemzetközi piacon komolyabb emelkedés tapasztalható a kedvezőtlen időjárás miatt, ez pedig a magyar árakban is meg fog jelenni. Vagyis már előre felhívják a figyelmet arra, hogy a nyári hónapokban az élelmiszerinfláció és a teljes infláció is tovább fog emelkedni emiatt. Ennek fényében

Különös lenne, ha a közeljövőben 4 százalék alatti inflációt tapasztalnánk.

A júniusi inflációs adatok kapcsán az élelmiszereknél érdekes ellentmondások figyelhetők meg. Egyrészt a szezonális termékek árai a kedvezőtlen időjárás következtében emelkednek, másrészt azonban a vásárlói kereslet visszafogottsága mérsékli a fogyasztói árak növekedését. Becsey Zsolt szerint sokan hajlamosak lemondani a zöldségekről és gyümölcsökről, amikor a gazdasági helyzet bizonytalansága miatt kétségek merülnek fel a jövővel kapcsolatban.

Virovácz Péter megjegyzése szerint ismét egy figyelemre méltóan megosztó adat érkezik. Az ING Bank legfrissebb előrejelzése alapján a várható hó/hó árváltozás 2025 júniusában mindössze 0,1 százalék lehet. Ez azt jelenti, hogy zsinórban már a negyedik hónapban tapasztalhatunk 0,0-0,2 százalék közötti alacsony havi átárazási ütemet. Azonban az öröm nem lehet teljesen felhőtlen, hiszen az éves index esetében a tavalyi bázis miatt a mutató még emelkedhet, akár 4,5 százalékra is.

Június hónapban mérsékelt gyorsulás tapasztalható az infláció terén Magyarországon. Prognózisaink alapján a jelenlegi oldalazó tendencia a következő hónapokban is valószínűleg megmarad, 2025-re pedig a pénzromlás üteme a 4 és 5 százalék közötti tartományban alakulhat - mondta el Koncz Péter, a Századvég Gazdaságkutató közgazdásza. Kiemelte, hogy a helyzet pozitív aspektusai között említést nyer az Izrael és Irán közötti konfliktus gyors rendeződése, amely lehetőséget teremtett az olajárak korrekciójára.

Az MBH Bank elemzői úgy vélik, hogy a piaci szolgáltatások terén körülbelül 1%-os havi növekedés várható, amelyet főként az üdülési szolgáltatások áremelkedése hajt. Ugyanakkor éves szinten a csökkenő tendencia továbbra is megfigyelhető.

Varga Zoltán, az Equilor elemzője rámutatott, hogy a kozmetikai termékekre bevezetett árrésstop hatása már érezhető volt a júniusi inflációs adatokban. Ezen kívül az üzemanyagárak is csökkentek, ami szintén kedvező jel lehet. Ugyanakkor az élelmiszerek és a szolgáltatások ára továbbra is nyomást gyakorolt az inflációra, hozzájárulva annak emelkedéséhez.

Az élelmiszerárak terén, függetlenül az árréstop bevezetésétől, még az ármaximalizált termékek esetében is tapasztalható áremelkedés. Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója rámutatott, hogy a sertéshús, tejtermékek és malomipari termékek termelői árai a belföldi piacon májusban hónapról hónapra jelentős növekedésen mentek keresztül. Véleménye szerint az üzletek részéről már elkezdődhetett a keresztárazás folyamata is, ami tovább bonyolítja a helyzetet.

Regős Gábor megállapítása szerint júniusban is komoly kihívást jelenthetett az élelmiszerárak emelkedése, még az árrésstop ellenére is. A Gránit Alapkezelő elemzője figyelmeztetett arra, hogy fennáll a veszélye annak, hogy a nagyobb kiskereskedelmi láncok a tervezett éves eredmény elérése érdekében a többi termék árrését megemelik.

Az elemzők előrejelzései szerint az év végére a várható inflációs ráta 3-4,5 százalék között mozoghat, ami azt jelenti, hogy a kedvező változásokra nem igazán számíthatunk. Becsey Zsolt véleménye szerint a kereslet csökkenése, valamint a lakosság gazdaságról alkotott képének romlása lehet a legfőbb oka annak, hogy a második félévben mérsékeltebb árfolyamok várhatóak.

A másik dezinflációt támogató elem a forint, amely mostanában számos tényező következményeként golyóállónak bizonyul

- hangsúlyozta az UniCredit szakértője.

A véleménye szerint a magyar deviza ereje eddig nem tükröződött az árakban. Ennek hátterében az állhat, hogy a kereskedők még nem kezdtek el bízni a forint stabilitásában. Ugyanakkor ez a helyzet fokozatosan megváltozhat, amennyiben a forint továbbra is megőrzi jelenlegi állapotát.

Koncz Péter véleménye szerint, ha az árrésszabályozás továbbra is érvényben marad, akkor a következő év első hónapjaiban újra a jegybank által meghatározott célsávon belülre csökkenhet az infláció.

Az MBH Bank szerint fontos lenne látni, hogy a lakosság inflációs várakozása a következő hónapokban tovább csökken, mivel az jelenleg még mindig magas. A munkaerőpiac gyengülése mérsékelheti a vállalatokon a bérköltség irányából érkező nyomást, ami kedvezhet a dezinflációnak, de bizonytalanságot jelent a következő egy-másfél év inflációs kilátásaival kapcsolatban, hogy az árrésstopok kivezetése milyen módon történik meg, mivel annak egyértelműen áremelő hatása lenne.

A következő hónapok során várhatóan újra megjelenik a mérséklődő infláció, elsősorban a magas bázisértékek következtében. Emellett, ha az üzemanyagok ára tovább csökken, akkor lehetséges, hogy július és augusztus környékén – ha csak átmenetileg is – a pénzromlás üteme 4 százalék alá süllyedhet. Jelenleg azonban ez még nem számít az alapforgatókönyvnek – tette hozzá Virovácz Péter.

A második félév során a várakozások szerint a inflációs ütem mérséklődése várható, és az év végére a jegybank által meghatározott 4 százalékos célsáv felső határát is átlépheti a fogyasztói árindex éves növekedésének üteme - osztotta meg prognózisát Kiss Péter, az Amundi befektetési igazgatója.

Regős Gábor véleménye szerint a jelenlegi inflációs szint valószínűleg egy lokális csúcsot jelent. A következő időszakban a drágulás ütemének csökkenésére számít, és előrejelzése szerint az év végére az infláció körülbelül 4 százalékra mérséklődik, feltéve, hogy az árrésstopok az idei év során továbbra is érvényben maradnak.

Virovácz Péter arra figyelmeztet, hogy fennáll a kockázata annak, hogy az infláció tartósan 4 százalék felett stabilizálódik. Az ilyen irányú veszélyek egyértelműen felfelé mutatnak, és számos tényező járul hozzá ehhez. Ilyenek például a vámháború következményei, a forint esetleges újabb gyengülése, a geopolitikai feszültségek miatt emelkedő energiaárak, valamint a bérnyomás és a hosszabb távon érvényben maradó árrésstop átárazási hatásai.

Ez azt is magában foglalja, hogy a közeljövőben nem várható a 6,5%-os alapkamat csökkentése. Kurali Zoltán, az MNB alelnöke a múlt héten világosan megfogalmazta, hogy amíg az infláció a toleranciasávon kívül helyezkedik el, addig a lazítás lehetősége nem áll fenn.

Az ING Bank szakértője úgy véli, hogy ha a júniusi árindex a piaci előrejelzéseknél alacsonyabb értéket mutat, akkor a befektetők körében ismét felerősödhetnek a kamatcsökkentésre számító hangok. Ez a helyzet pedig a várakozások szerint a kamatkülönbözet csökkenéséhez vezethet, ami gyengítheti a forintot, és tartósan visszanyomhatja azt a 400-as pszichológiai határ fölé.