Ez szédülést idézhet elő 50 év felett: nem mindig a vérnyomás a felelős.

Az asztrológusok szerint léteznek olyan csillagjegyek, amelyek a legmagasabb intelligenciával rendelkeznek. Ezek a jegyek különleges képességeikkel és kreatív gondolkodásukkal tűnnek ki, így nem meglepő, hogy sokan közöttük a legbriliánsabb elmék közé tartoznak. Fedezd fel, mely csillagjegyek érdemlik meg ezt a kiemelkedő címet, és hogyan járulnak hozzá a világunk színesebbé tételéhez!

A szédülés kellemetlen, olykor ijesztő érzés, amit sokan tapasztalhatnak az életkor előrehaladtával. Nem feltétlenül betegség, sokkal inkább egy tünet, ami mögött számos, gyakran ártalmatlan, de olykor komolyabb ok is meghúzódhat. A WebMB szakértői szerint az 50 év felettieknél ráadásul gyakoribbá válik, és nem mindig az okozza, amire elsőként gondolnál.

A szédülés fogalma valójában sokféle érzést magában foglalhat. Előfordulhat, hogy úgy érezzük, mintha a környezetünk forogna körülöttünk, vagy éppen ellenkezőleg, mintha elveszítenénk az egyensúlyunkat. Tapasztalhatunk enyhébb, "lebegésszerű" bizonytalanságot is, de a hirtelen fellépő gyengeség, hányinger vagy akár ájulás közeli állapot sem ritka. Ezek a panaszok gyakran fokozódnak, ha hirtelen mozdulatokat végzünk a fejünkkel vagy a testünkkel, illetve ha változtatunk a járásunkon vagy a testhelyzetünkön.

Amikor a szédülés forgó jellegű, az orvosi szaknyelvben vertigónak hívják. Ennek a jelenségnek a mögött általában a belső fül működésének zavarai húzódnak meg, különösen az idősebb korosztályban. Az egyensúlyunk érzékeléséhez nem csupán a belső fül járul hozzá, hanem a látás, az idegrendszer és a keringési rendszer is, amelyek mindegyike az életkor előrehaladtával változásokon mehet keresztül.

Bár sokan automatikusan a vérnyomás-ingadozásra gondolnak, amikor szédülésről van szó, ez csupán az egyik lehetséges ok. Valójában az ortosztatikus hipotónia, vagyis a gyors testhelyzetváltás következtében fellépő vérnyomáscsökkenés sokkal gyakoribb jelenség az idősebb korosztályban. Ekkor a szív pumpálási hatékonysága és az erek rugalmassága már nem olyan optimális, mint fiatalabb korban. Az ilyen jellegű szédülés jellemzően csak néhány másodpercig vagy akár percig is eltarthat, de amint a vérnyomás visszatér a megszokott szintre, a kellemetlen érzés is elmúlik.

A szédülés hátterében gyakran a keringési rendszer általános gyengülése áll, ami csökkent vérellátással járhat. Amikor az agy vagy a belső fül kevesebb oxigénhez jut, az egyensúlyérzékelés zavart szenvedhet. Ez a jelenség különösen gyakori lehet olyan egyéneknél, akik szív- vagy érrendszeri problémákkal küzdenek.

Nem szabad megfeledkezni az idegrendszeri betegségekről sem, mint amilyen a Parkinson-kór vagy a sclerosis multiplex. Ezek a kórképek fokozatosan befolyásolhatják a test térérzékelését, mozgáskoordinációját, ezáltal szédülést is előidézhetnek. Ebben az esetben a szédülés nem önálló tünet, hanem része egy komplexebb neurológiai képnek, ezért indokolt az alapos orvosi kivizsgálás.

Az egyéb kiváltó okok között megtalálhatók bizonyos gyógyszerek is. Például az epilepszia kezelésére használt szerek, antidepresszánsok, nyugtatók, altatók, valamint a vérnyomáscsökkentők mind hozzájárulhatnak az egyensúly elvesztéséhez vagy a lebegés érzéséhez. Amennyiben új készítmény szedése után tapasztal szédülést, célszerű alaposan átnézni a betegtájékoztatót is.

Sokan nem is gondolnák, hogy szorongásos zavar is okozhat hasonló panaszokat. Idősebb korban is kialakulhat például agorafóbia, vagyis a félelem a nagy tereken való tartózkodástól, amiknek az egyik kísérőtünete lehet a szédülés. Ilyenkor a szorongás fizikai tünetekkel is társulhat, így a pánikroham részeként jelentkezhet az egyensúlyvesztés.

A vashiányos vérszegénység, más néven alacsony vasszint, komoly háttérbeli okokkal bírhat. A vas elengedhetetlen a vörösvérsejtek képződéséhez, így hiánya esetén a szövetek kevesebb oxigénhez jutnak. Ez a helyzet gyengeséghez, sápadtsághoz és szédüléshez vezethet. A probléma könnyedén diagnosztizálható laboratóriumi vizsgálatok révén.

Hasonlóképpen vonatkozik ez a hipoglikémiára, azaz az alacsony vércukorszint jelenségére is. Cukorbetegséggel élőknél ez különösen gyakori, főleg azoknál, akik inzulinos kezelést kapnak. Amikor a vércukorszint hirtelen csökken, az heves izzadással, remegéssel, szorongással és szédüléssel társulhat.

A szédülés a legtöbb esetben ártalmatlan, de ha rendszeresen visszatér, vagy súlyos tünetek is társulnak hozzá, mindenképp kivizsgálásra van szükség. Olyan jelek esetén, mint a hirtelen fellépő, erős fejfájás, mellkasi fájdalom, légszomj, zsibbadás az arcon vagy végtagokon, ájulás, kettős látás, zavartság, bizonytalan járás, erős hányás vagy akár görcsroham, azonnal orvosi segítséget kell kérni.

A kivizsgálás során nagyban hozzájárulhat a folyamat sikeréhez, ha alaposan dokumentálod, mikor, milyen körülmények között és milyen esetekben tapasztalod a szédülést. Ezzel nemcsak az orvos munkáját könnyíted meg, hanem segítesz neki a pontos diagnózis felállításában is, legyen szó vertigóról vagy esetleg más, nehezen észlelhető problémáról.