A legtöbb ember kártyás tranzakciók során egy gyakori hibát vét, amiről a bankok hajlamosak hallgatni.
Ha külföldre utazol, jó, ha odafigyelsz erre, mert akár több ezer forintod is bánhatja, ha rossz gombra nyomsz rá.
Külföldi utazás során a kártyás fizetés első látásra könnyű és biztonságos megoldásnak tűnik. Azonban sokan, anélkül, hogy észrevennék, egy alapvető hibát követnek el, ami miatt pénzüket kockáztatják. Ez a probléma bárkivel előfordulhat, aki elhagyja a hazáját.
A tapasztaltabb utazók jól tudják, hogy külföldi kártyás vásárlások során van egy apró, de annál fontosabb dolog, amire érdemes figyelni a terminál kijelzőjén. Egy tűnhet ártalmatlan választás, amelyet csupán néhány másodperc alatt hozunk meg, akár több ezer forint extra költséget is eredményezhet.
Külföldi fizetésnél a terminál gyakran felajánlja, hogy az összeget forintban számolja el. Sokan jóhiszeműen ezt választják, mert azt gondolják, így jobban járnak. Valójában viszont ilyenkor nem a saját bankod, hanem a kereskedő végzi az átváltást - sokkal rosszabb árfolyamon.
Ezt a szolgáltatást dinamikus pénzváltásnak, vagy DCC-nek nevezik. A hátrányai közé tartozik, hogy az árfolyamot nem a bankod, hanem a kereskedő vagy a fizetési szolgáltató állapítja meg, ami általában kedvezőtlenebb lehet, mint a banki árfolyam. A különbség akár több százalékra is rúghat, ami már jelentős költséget jelenthet egy nagyobb vásárlás vagy készpénzfelvétel esetén.
A DCC sok országban a fizetési folyamat része, de a bankok erről ritkán beszélnek. Nem azért, mert közvetlenül keresnek rajta, hanem mert nem akarnak konfliktust a kártyatársaságokkal vagy külföldi bankokkal, akik ebből profitálnak.
Ráadásul, ahogy egyre többen döntenek a költségesebb DCC mellett, úgy a terminálüzemeltetők forgalma is nő. Ez pedig közvetve akár a banki díjakra is kihatással lehet.
Fizetésnél vagy készpénzfelvételnél mindig nézd meg figyelmesen a kijelzőt. Ha felajánlja, hogy az összeget forintban számolja el, állj meg egy pillanatra. A jó döntés: mindig a helyi pénznemben fizess. Így a váltást a saját bankod végzi, jellemzően sokkal kedvezőbb árfolyamon.
Könnyen előfordulhat, hogy hibázunk: egy ismeretlen országban, feszültséggel teli szituációban, nyelvi akadályokkal küzdve és a hátunk mögött kígyózó sorral egyetlen figyelmetlen pillanat elegendő ahhoz, hogy rossz döntést hozzunk, és ezzel feleslegesen többet költsünk.
A Google Pay és az Apple Pay rendszerint külföldön is használható, ám érdemes szem előtt tartani, hogy nem mindig garantált a zökkenőmentes működésük. Európában már elterjedt a telefonos fizetés lehetősége, és sok helyen megszoktuk, hogy bárhol lebonyolíthatjuk vásárlásainkat ezzel a módszerrel, de nem minden országban van ez így.
Az Egyesült Államokban a nagyvárosi területek és a nagyobb láncüzletek körében népszerű a mobilfizetés, azonban a kisebb benzinkutaknál, automatáknál vagy egyes éttermekben ez még mindig kihívásokkal teli lehet. Sok régebbi terminál nem képes kezelni az NFC-alapú mobilfizetéseket, így csak a hagyományos fizikai kártyák vagy chipek használatára korlátozódik.
Ez nem jelenti azt, hogy a mobilos kártyák ne működnének, de nem érdemes kizárólag rájuk hagyatkozni. Előfordulhat, hogy a rendszer biztonsági okból is visszautasítja - például magas letét vagy szállodai fizetés esetén.
Sokan nincsenek is tisztában ezzel a rejtett veszéllyel. A bankok általában nem nyújtanak elegendő információt, így ha senki nem hívja fel a figyelmed, könnyen pofára eshetsz. Pedig csupán egy okos választás szükséges ahhoz, hogy elkerüld a több ezer forintos veszteséget, amit csupán az okoz, hogy nem a megfelelő pénznemet választottad a tranzakció során.
Ha tehát külföldre indulsz: mindig a helyi pénznemben fizess, legyen nálad fizikai kártya, és figyeld, mit mutat a terminál vagy az ATM. Így elkerülheted azokat az apránként összegyűlő veszteségeket, amik egy idő után nagyon is megérződnek.
