Az adóbevételek dinamikusan növekedtek, és jelenleg a maastrichti kritériumoknak megfelelő szinten mozog a hiány mutatója.
A kormányzati szektor GDP-arányos hiánya a 2024-es év harmadik negyedévében 3 százalékra csökkent, míg az év első három negyedévében összesen 3,5 százalékos deficit keletkezett.
A tavalyi év első negyedévében tapasztalt gyors ütemű növekedés után, amikor a GDP-arányos deficit 5,1 százalékra emelkedett, a második negyedévben már csak 2,3 százalékos arányt mutatott. A harmadik negyedévben pedig sikerült elérni a hírhedt maastrichti kritériumoknak megfelelő szintet: a kormányzati szektor negyedéves hiánya 621 milliárd forintot tett ki, ami a GDP 3,0 százalékának felel meg - derül ki a KSH legfrissebb statisztikáiból. Összehasonlítva az előző év azonos időszakával, az egyenleg 133 milliárd forinttal, vagyis 0,9 százalékponttal kedvezőbb képet mutatott.
A 2024. július és szeptember közötti időszakban a kormányzat bevételei 570 milliárd forinttal, azaz 7,3%-kal bővültek, míg a kiadások 436 milliárd forinttal, 5,1%-kal növekedtek.
Az előzetes adatok alapján a tavalyi év első három negyedévében a kormányzati szektor hiánya 2110 milliárd forintot tett ki, ami a bruttó hazai termék (GDP) 3,5%-ának felel meg. A bevételek 25 205 milliárd forintra rúgtak, míg a kiadások 27 315 milliárd forintot értek el. Összehasonlítva a 2023-as év adataival, ez a deficit 814 milliárd forinttal, GDP-arányosan pedig 1,8 százalékponttal alacsonyabbnak bizonyult.
Egy év leforgása alatt a bevételek összesen 1865 milliárd forinttal emelkedtek, ami 8 százalékos növekedést jelent. A legjelentősebb emelkedést a társadalombiztosítási hozzájárulások bevételei mutatták, amelyek 13,8 százalékkal nőttek. A jövedelemadó-bevételek is kedvezően alakultak, hiszen 15 százalékkal meghaladták az előző év hasonló időszakának eredményeit. A termelési adóból származó bevételek 6,3 százalékkal nőttek, míg az egyéb bevételek sajnos 2,4 százalékkal csökkentek.
Egy év alatt a kiadások összességében 4 százalékkal növekedtek. Ezen belül a munkavállalói jövedelmek 15,3 százalékos emelkedést mutattak. A pénzbeli társadalmi juttatások terén is jelentős, 10,9 százalékos növekedés történt. A kamatkiadások viszont 11 százalékkal (ami 287 milliárd forintnak felel meg) emelkedtek. Ezzel szemben a bruttó állóeszköz-felhalmozás, a folyó termelőfelhasználás, valamint a kormányzati szektor egyéb kiadásai csökkentek, méghozzá 10,3, 1,2, illetve 7,9 százalékkal az előző év hasonló időszakához képest.
Az idei év kulcskérdése, hogy mi zajlott a tavalyi utolsó negyedév során. Sajnos, a magyar költségvetés történetében gyakori jelenség a decemberi heves pénzköltés. Jelenleg pedig a 2024-es évre kitűzött 4,5%-os GDP-arányos hiánycél elérése az egyik legfontosabb prioritás. Néhány nap múlva fény derülhet arra, hogy sikerült-e teljesíteni ezt a célt. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) Zrt. tevékenysége is rávilágít a helyzet súlyosságára: december 19-én 615 milliárd forint, majd december 31-én újabb 462 milliárd forint értékben vásárolt vissza állampapírokat a Magyar Nemzeti Banktól.
