Figyelem! Ma kezdetét veszi a legnagyobb harc az állampapír befektetésekért!

"Hogyan tudott ennyire elárulni minket?" - Megtörte a csendet Michael Schumacher felesége

Az év legnagyobb kamatesője köszönt rá mától a következő napokban a Prémium Magyar Állampapírok (PMÁP) tulajdonosaira. Egy kisebb sorozat február 20-án lejár, ebben az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) adatai szerint kevesebb mint 50 milliárd forint található. Van azonban ezen felül még öt olyan sorozat, amelyek február 20-án, 21-én, 22-én és 23-án fizetik a csúcskamatot, és ezekben hozzávetőlegesen 2200 milliárd forint van. A sorozatok egy része 18,35, egy másik részük 19,1 százalékos kamatot fizet ki most, ezt követően azonban már mindössze 4,45 vagy 5,2 százalékos kamattal megy tovább.

A lakossági befektetők százezreit érinti a PMÁP-ok mostani kamatfizetése és a lejárata, többen közülük értesítést is kapnak erről, de ez nem automatikus mindenkinél. Érdemes tehát figyelni a számláját annak, aki a most lejáró 2025/I sorozatban, vagy a 20-án kamatot fizető 2026/J, 2030/I, a 21-én kamatot fizető 2029/I, a 23-án esedékes 2028/I és a 24-én forduló 2027/K sorozatban tartja a pénzét, megérkezett-e már a kamat.

A befektetők összesen 400 milliárd forintnál is több kamatra számíthatnak, de nem csak ezt az összeget, hanem az állampapírokban maradó tőkét is érdemes lehet más megtakarításba átforgatniuk. Az átcsoportosítással még akkor is jól járhatnak, ha a kincstárnál 1 százalékos visszaváltási jutalékkal, más forgalmazóknál pedig akár ennél magasabb költséggel is kell számolniuk. Jelenleg ugyanis a többi lakossági állampapír kamata 5,5-7,9 százalék között van, a lakosság és az intézmények számára egyaránt elérhető diszkontkincstárjegyeké és államkötvényeké pedig 5,5-6,68 százalék közötti.

Az állam mellett számos más pénzügyi intézmény is versenyzik a lakosság PMÁP-ban elhelyezett tőkéjéért és annak kamataival. Azok számára, akik bankoknál vagy brókercégeknél őrzik állampapírjaikat, érdemes felkészülniük arra, hogy a kamatfizetések időszakában a befektetési ajánlatokkal keresni fogja őket az értékpapírszámlájuk kezelője.

Bárhol is tárolja valaki az állampapírjait, érdemes alaposan átnézni a rendelkezésre álló befektetési lehetőségeket, még akkor is, ha ezek nem érkeznek házhoz. Különösen figyelemre méltóak azok a speciális akciók, amelyek a magas kamatfizetések időszakára vonatkoznak. Például a Groupama olyan ügyfeleinek, akik a Next megtakarítási életbiztosítást választják vagy már rendelkeznek ilyennel, évi bruttó 7%-os garantált hozamot kínál a január 1. és április 30. között beérkező új befektetésekre. Ez a kedvezmény a beérkezés dátumától számított időszakra érvényes, egészen december 31-ig. Fontos megjegyezni, hogy a friss megtakarításoknak az életbiztosítás hagyományos termékrészébe kell beérkezniük, hiszen a unit linked alapokba történő befizetésekre ez a hozamgarancia nem vonatkozik.

Aki állampapír helyett inkább bankba tenné már a pénzét, az sem már csak a nagy hitelintézeteknél szokásos, szinte nulla százalékos lekötési ajánlatok közül válogathat. A bankbetéteknél ügyelni kell arra, hogy a kamatukból alapesetben lejön a 15 százalékos kamatadó és a 13 százalékos szociális hozzájárulási adó (szocho). Aki szeretné elkerülni ezeket a terheket, annak érdemes tartós befektetési számlán (TBSZ) tartani a pénzét.

Ugyanez a helyzet a befektetési alapokkal, amelyek hasonlóan népszerű értékpapírok a kisbefektetők körében, mint az állampapírok. TBSZ-szel itt is elkerülhető a kamatadó és a szocho fizetése. Az ingatlanalapok adózása valamivel kedvezőbb, ezeknél csak kamatadó terheli az elért nyereséget.

Tavaly a befektetési alapok között számos olyan lehetőség akadt, amely még a csúcskamatot kínáló PMÁP-tól is magasabb hozamot produkált. Fontos azonban észben tartani, hogy a korábbi teljesítmények nem szolgálnak garanciaként a jövőbeli eredményekre. Egy olyan alap, amely tavaly kiemelkedően teljesített, idén könnyedén jelentős veszteségeket szenvedhet el - figyelmeztet Herman Bernadett, a Bank360.hu szakértője, aki a befektetések változatos kockázatait hangsúlyozza. Az alapok kiválasztásakor mindenkinek a saját kockázattűrő képességét kell figyelembe vennie. Azok, akik hajlandóak nagyobb kockázatot vállalni, a részvénypiacra is beléphetnek, míg mások, akik akár több tízmillió forintot is befektetnének, inkább az ingatlanpiac felé fordulhatnak.