Figyelem! Fontos üzenet érkezett: az ellenzék ne hagyja, hogy külpolitikai csapdákba kerülve szenvedjen vereséget.
Vitairat a Magyar Tudományos Akadémia tagjainak teljesítményéről és a magyar versenyképesség összefüggéseiről A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) tagjai a tudományos élet kiemelkedő alakjai, akik hozzájárulnak a magyar tudomány fejlődéséhez és a nemzetközi versenyképesség erősítéséhez. Azonban fontos megvizsgálni, hogy az Akadémia tagjainak teljesítménye hogyan hat a hazai versenyképességre, és milyen tényezők befolyásolják ezt a kapcsolatot. Először is, az MTA tagjainak kutatási eredményei és innovációs tevékenységei alapvetően hozzájárulnak a gazdasági fejlődéshez. Az új felfedezések és technológiák nemcsak a tudományos közösség, hanem a vállalkozások számára is új lehetőségeket teremtenek. Ezen eredmények ipari alkalmazása révén a magyar gazdaság versenyképessége növekedhet, hiszen a tudásalapú gazdaságokban a legjobban teljesítő országok közé kerülhetünk. Másrészt, az MTA tagjainak teljesítménye nem csupán a kutatások minőségétől függ, hanem a tudományos közélet támogatásától és a társadalmi elismertségtől is. Amennyiben a tudósok munkáját a közvélemény és a döntéshozók is értékelik, az hozzájárulhat a kutatások finanszírozásához és a tudományos munka körülményeinek javításához. Ezért elengedhetetlen, hogy a tudományos közélet és a politikai döntéshozatal között szorosabb kapcsolat alakuljon ki. Továbbá, a nemzetközi együttműködések és a tudományos hálózatok kiépítése is kulcsszerepet játszik a versenyképesség növelésében. Az MTA tagjai által képviselt szaktudás és a külföldi intézményekkel való kapcsolatok erősítése hozzájárulhat a tudományos projektek sikeréhez és az innovációs folyamatok felgyorsításához. Végül, hangsúlyozni kell, hogy a tudományos közösségnek folyamatosan alkalmazkodnia kell a globális kihívásokhoz, mint például a klímaváltozás vagy a digitális átalakulás. Az MTA tagjainak ezért proaktív szerepet kell vállalniuk ezekben a kérdésekben, hogy a magyar tudomány és gazdaság a jövőbeni kihívásokra is felkészült legyen. Összefoglalva, a Magyar Tudományos Akadémia tagjainak teljesítménye szoros összefüggésben áll a magyar versenyképességgel. A kutatások minősége, a társadalmi elismertség, a nemzetközi együttműködések és a globális kihívásokra adott válaszok mind meghatározó tényezők a tudományos munka és a gazdasági fejlődés szempontjából.
Normális demokráciában a külpolitika elsősorban a kormány hatáskörébe tartozik, hiszen ő vezeti a diplomáciai testületet és szervezi az ország jelenlétét a nemzetközi szervezetekben. Az ellenzék legfeljebb azt igyekszik bebizonyítani, hogy kormányra kerülve mindezt jobban csinálná. De Magyarországon a demokratikus ellenzék és a liberális média 2022 februárja óta jórészt az Orbán-kormány külpolitikájának a teljes tagadásával igyekszik megnyerni a választásokat és a közvélemény támogatását.
2022 tavaszán a kampánycsapatban néhány szocialista politikus a putyinozás állandó hangoztatása és Ukrajna katonai támogatásának javaslata helyett a szociális problémákra kívánták helyezni a fókuszt. Ezzel szemben azonban a Washingtonból érkező szakértők az "Orbán Putyin bábja" kifejezés mellett döntöttek, aminek az eredményei azóta jól láthatóak. Az okos ember mások hibáiból tanul, de van, aki még a saját tapasztalataiból sem képes okulni. Az ellenzéki megszólalásokban azóta még inkább felerősödött az Orbán-Putyin párhuzam hangoztatása, Ukrajna uniós tagságának támogatása, valamint az Európai Bizottsággal való, szinte idillikus összhang hangsúlyozása.
Meggyőződésem, hogy az ellenzék számára egyik téma sem képes új szavazatokat generálni. Ugyanakkor a Fidesz számára remek lehetőséget kínál, hogy belpolitikai fiaskóit a külpolitika irányába terelje. Ezek általában olyan problémák, amelyekre az ellenzéknek nincs ráhatása, és még a legjobb szándék mellett is könnyen vád alá helyezhetik őket a nemzeti érdekek megsértésével.
Putyin egy széteső, anarchiába süllyedt országot emelt vissza a világ egyik leghatalmasabb államának, élvezve lakossága nyolcvan százalékának a támogatását. Ugyanezt még elszánt hívei sem mondanák el a magyar miniszterelnökről. A párhuzam erőltetése nyilván az ellenzék külhoni támogatóinak szól, ami eredendő hiba. A választást Magyarországon kell megnyerni és azon nem Putyint, hanem Orbánt kell legyőzni.
Ukrajna uniós tagságának kérdését a Fidesz dobta be a hazai belpolitikába, és az ellenzék egy része rohanva szaladt bele a csapdába, az ötlet feltétlen támogatásával. Magyar Péter ennél óvatosabban úgy fogalmazott, hogy csak az összes csatlakozási feltétel teljesítése esetén támogatná Ukrajna felvételét az EU-ba. De még ő sem meri kimondani, hogy a háború lezárása és egy tartós béke nélkül egyszerűen lázálom Ukrajna uniós tagságáról beszélni.
Egy ország jellemzőit alapvetően a földrajzi kiterjedése, népessége, gazdasági teljesítménye és politikai struktúrája határozza meg. Ukrajna területi helyzete a háború után kérdések sorát vet fel: milyen formában alakul majd a határok, és hogyan reagál az Európai Unió az oroszok által elfoglalt területekre? Az ország demográfiai helyzete is bonyolult: vajon a hivatalos statisztikákban szereplő 35 millió lakossal számolnak, vagy inkább a kijevi kormány által ellenőrzött területeken élő 20-22 millió polgárt veszik figyelembe? Érdemes megemlíteni, hogy a nyugat-balkáni országok egy főre jutó GDP-je már most meghaladja Ukrajnaét, míg Belarusz gazdasági mutatói egyenesen kétszer olyan kedvezőek. Kérdések sokasága merül fel tehát a jövőt illetően, és világos, hogy a geopolitikai helyzet jelentős hatással lesz a közeljövőbeli fejleményekre.
Ami pedig a politikai rendszert illeti, az ukrán elnök mandátuma több mint egy éve lejárt, és senki sem tudja, hogy a béke és a területi veszteségek felismerése milyen új vezetést hoz Kijevben. Mindezzel persze Ursula von der Leyen is tisztában van, de neki nem kell a választók elé állnia. A magyar ellenzéknek azonban egy eleve Ukrajna-kritikus közvélemény előtt kellene ilyen kérdésekre válaszolnia.
Ahogy a háború végjátékához közeledünk, Zelenszkij elnök egyre merészebb követeléseket fogalmaz meg. Az ukrán költségvetés nem katonai jellegű kiadásainak fedezését akár évekre is az EU tagállamai vállalnák. Véleményem szerint Ukrajna újjáépítése egy szolidaritási kérdés, amelyről az adományozóknak van joguk dönteni. Igen, erkölcsi felelősségünk, hogy segítsük a folyamatot, de ennek mértékét az új magyar parlament fogja meghatározni. Zelenszkij azt is kéri, hogy a tagállamok GDP-jük 0,25 százalékát fordítsák Ukrajna fegyverkezésére. Más szóval, az uniós hozzájárulás egynegyede Kijevhez kerülne.
A magyar hadiipar új, magas színvonalú munkahelyek létrehozásának lehetőségét hordozza magában. Az ellenzéknek érdemes lenne támaszkodnia arra a kiváló hadvezetésre és hadtudományi szakértelemre, amelyet a Fidesz kormányzása alatt elbocsátott tisztek képviselnek. Ők hitelesen tudnák képviselni a szükséges változásokat a kampány során. Határozottan el kell utasítani azt a tévhitet, miszerint Nyugat-Európa, benne Magyarország, Ukrajna védelmére bízná magát az Egyesült Államok helyett. Korunk abszurd helyzete, hogy egy ilyen gondolat komolyan felmerülhet ésszerűnek tartott emberek között is.
Az Orbán-kormány tudatosan megszegte számos olyan uniós szabályt, amelyeket korábban maga is jóváhagyott. Ennek következményeként jelentős eurómilliárdok tűntek el a lehetőségeink közül, amiről fontos beszélni. Az új kormány feladata lesz ezeknek a forrásoknak a visszaszerzése. Teljesen más helyzet, amikor önként vállalunk újabb korlátozásokat. Ha az Európai Unióban eltörölnék a tagállamok egyetértési jogát külpolitikai ügyekben, az a kisebb országok szuverenitásának további csorbulásához vezetne. Azok, akik az ellenzékben ezt a javaslatot támogatják, vagy nem mondanak igazat, vagy nem is aspirálnak a kormányra jutásra.
A cél az, hogy a Fidesznél sokkal hatékonyabban és eredményesebben képviselje a magyar nemzeti érdekeket az unióban és a nemzetközi színtéren. Gondoljunk csak arra, hogy a GDP-rangsorban már Románia is megelőzött minket, ami világosan mutatja a helyzet sürgősségét. Ezt a tényt érthetően és meggyőzően kell tálalni. Az Európai Bizottság nem ellenség, de nem is a főnökünk; elvileg a magyar érdekeket is képviselnie kell. Ha pedig ez nem történik meg, akkor aktívan fel kell lépnünk a véleményünkért.
Ami pedig Ukrajna jövőjét illeti, az illúziók a nagy nemzetközi kavarodásban hamarosan elszállnak majd. Reálisan számolva a jövő Ukrajnája nagyjából a mai Grúzia (Georgia) mintáját követheti a háború után. Elvben nem, de a gyakorlatban tudomásul veszi egyes területei elvesztését és nem csatlakozik semmilyen Oroszország-ellenes szövetséghez és katonai vállalkozáshoz. Gazdaságilag viszont a nagy szomszéd mellett a nyugati és kínai tőkére is nyitott lesz. Sajnos van ennél rosszabb modell is, a belarusz út vagy a polgárháború.
Hazánk szempontjából elengedhetetlen, hogy egy békés, semleges és a kisebbségek jogait tiszteletben tartó Ukrajna alakuljon ki. Véleményem szerint ennél több részletre nincs szükség, amikor Ukrajna helyzetéről beszélünk, hogy ne oszlassuk meg a lehetséges ellenzéki szavazókat. A Fidesz politikai teljesítménye már így is sok kihívást jelent, ezért felelőtlenség lenne a külpolitikai vitákba bonyolódni, amelyek csökkenthetik a kormányváltás esélyeit.
A szerző korábban az Európai Parlament képviselőjeként tevékenykedett.
A véleménycikkek nem mindig képviselik az Index szerkesztőségének hivatalos álláspontját.
