A grúz fővárosban továbbra is folytatódnak a demonstrációk, amelyek a lakosság feszültségeit és követeléseit tükrözik.
A tüntetők újra elfoglalták Tbiliszi szívét, ahol a parlament épületét célozták meg. Néhányan a fémkapu betörésére tett kísérleteket tettek, míg a hírek szerint a feszültség már a fekete-tengeri Batumira is átterjedt, jelezve, hogy a helyzet egyre fokozódik.
Több ezer tüntető gyűlt össze, immáron második éjszakája folytatva, hogy kifejezze ellenérzését a grúz kormány legújabb döntése ellen, mely szerint felfüggeszti az európai uniós csatlakozási tárgyalásokat.
A tüntetők ismét megrohanták a fővárosban, Tbilisziben található parlamentet, egyesek megpróbálták betörni az épület fémkapuját.
A rohamrendőrök vízágyúkkal szorították ki őket az épülettől, majd később a város fő sugárútján, a Rustaveli sugárúton távolabb vízágyúzták a tiltakozókat.
A demonstrálók egy része szemetes kukák és padok segítségével próbált barikádokat építeni, miközben a rendőrök a jelentések szerint könnygázt és paprikasprayt is bevetettek.
Ez a reakció heves felháborodást keltett Salome Zourabichvili, az ország EU-párti elnökének körében, aki már régóta éles ellentétben áll az oroszbarát Grúz Álom párttal.
"Ismét brutális és aránytalan támadásoknak vagyunk tanúi a grúz nép és a média ellen, amelyek az orosz típusú elnyomásra emlékeztetnek" - írta az X-en közzétett bejegyzésében.
"Ezeket a cselekedeteket nem hagyhatjuk figyelmen kívül! Az erőszakot elkövetőket felelősségre kell vonnunk!"
Zourabichvili csütörtök este a tömeghez csatlakozott, miután éles kritikával illette a kormányt, amelyet azzal vádolt, hogy „háborút” indított saját állampolgárai ellen.
A rendőrség és a demonstrálók közötti összecsapások pénteken késő este a fekete-tengeri kikötőváros, Batumi utcáin is kirobbantak.
Giorgi Vashadze, az Egység Nemzeti Mozgalom Koalíció vezetője így nyilatkozott: "Harcunk nem csupán a Grúz Álom párt ellen irányul, hanem Oroszország befolyásának is ellenállunk ebben az országban. Most, hogy hatalmas mennyiségű erőforrás és pénz áll rendelkezésünkre, elérkezett az idő, hogy cselekedjünk. Kérek minden demokratikus vezetőt a világban, hogy álljanak ki a grúz nép mellett. Szankciókra, intézkedésekre és finanszírozásra van szükség – mindent meg kell tennünk, mert ez kulcsfontosságú."
A Grúz Álom párt vitatott győzelme az október 26-i parlamenti választásokon, amelyet sokan az ország EU-hoz való csatlakozási vágyának népszavazásaként értelmeztek, hatalmas tiltakozások hullámát indította el, s ennek következményeként az ellenzék bojkottálta a parlament munkáját.
Az ellenzék szerint a szavazást Oroszország befolyása alatt manipulálták, amely arra törekszik, hogy Grúziát a saját befolyási övezetében tartsa.
A kormány friss bejelentése, amely szerint felfüggeszti az EU-hoz való csatlakozásról folytatott tárgyalásokat, nem sokkal azután érkezett, hogy az Európai Parlament egy határozatban elítélte a legutóbbi választásokat. Az állásfoglalás megállapította, hogy a szavazás sem szabad, sem tisztességes körülmények között zajlott, és a demokratikus visszalépés újabb jeleként értékelte azt, amelyért a kormányzó Grúz Álom párt a felelős.
Az európai választási megfigyelők értékelése szerint az októberi választások során feszültséggel teli atmoszféra uralkodott, amelyet átjárt a megvesztegetés, a kettős szavazás és a fizikai erőszak.
Az Európai Unió 2023 decemberében megadta Grúziának a tagjelölti státuszt, azonban ennek feltételeként előírta, hogy az ország eleget tegyen a blokk által megfogalmazott ajánlásoknak. Az év elején viszont az EU felfüggesztette a csatlakozási folyamatot és csökkentette a pénzügyi támogatását, miután Grúzia elfogadta a "külföldi befolyásról" szóló törvényt. Ezt a lépést széles körben a demokratikus szabadságjogok elleni orosz mintájú támadásként értékelték.
Az uniós törvényhozók arra hívták fel a figyelmet, hogy a parlamenti szavazásra egy éven belül, szigorú nemzetközi ellenőrzés és független választási irányítás keretein belül kerüljön sor.
A felszólítások között szerepelt, hogy az Európai Uniónak szankciókat kell bevezetnie, valamint szigorúbb korlátozásokat kell alkalmaznia a grúz kormánnyal folytatott hivatalos kapcsolatok terén.
A grúz miniszterelnök határozottan reagált, elítélve az uniós politikai vezetők által tett "sértő megnyilvánulások sorozatát". Kijelentette, hogy "hazánk rosszakarói az Európai Parlamentet a Grúzia ellen irányuló zsarolás eszközévé silányították, ami rendkívüli szégyen az Európai Unió számára".
"Folytatjuk az Európai Unió felé vezető utunkat, azonban nem engedjük meg senkinek, hogy a zsarolás és a manipuláció állandó állapotában tartson minket, ami teljesen tiszteletlen országunkkal és társadalmunkkal szemben" - mondta Irakli Kobakhidze.
Kobakhidze kiemelte, hogy Grúzia 2028 végéig nem fogad el semmilyen költségvetési támogatást az Európai Uniótól.
A kritikusok azzal vádolják a Grúz Álom pártot - amelyet Bidzina Ivanishvili, egy árnyékmilliárdos alapított, aki Oroszországban szerezte vagyonát -, hogy egyre inkább tekintélyelvűvé és moszkvabaráttá.
A párt a közelmúltban olyan törvényeket hozott, amelyek hasonlóak azokhoz, amelyeket a Kreml a szólásszabadság és az LMBTQ+ jogok visszaszorítására használ.
