Franciaország a szakadék peremén: egy radikális ultimátum formálhatja át Európa jövőjét.

A magyar gazdasági kilátásokról, a forintárfolyam várható alakulásáról, a befektetési lehetőségekről lesz szó decemberi eseményünkön, ahol a szakértők Donald Trump visszatérésének lehetséges gazdasági hatásait ismertetik majd.

Franciaország jelenlegi politikai válsága messze túlmutat a megszokott párizsi parlamenti viták és hatalmi játszmák keretein. A helyzet drámai, és tartós következményekkel fenyeget, amelyek nem csupán az ország politikai struktúráját, hanem gazdasági jövőjét is befolyásolják. Az államadósság soha nem látott magasságokba szökött, a GDP arány a koronavírus-járvány óta már 120 százalék környékén jár, míg a gazdasági növekedés idei becslése csupán 1,2 százalék, ami az 1,1 százalékos inflációval együtt gyakorlatilag stagnálást jelent. A politikai törésvonalak pedig mélyebbek és élesebbek, mint valaha, ami új kihívások elé állítja az országot.

A jelenlegi helyzet megformálódásához számos tényező játszott szerepet:

A parlamenti többség megszerzésének kudarca után Barnier kénytelen volt visszavonni néhány népszerűtlen adóemelési javaslatot, hogy legalább részleges támogatást nyerjen a törvényhozásban.

Marine Le Pen és politikai formációja azonban nem ismer határokat, ultimátumot intéztek a kormányhoz. Ebben többek között a következőket követelik: az energiaadók emelésének azonnali visszavonását, a nyugdíjak inflációval arányos emelését, valamint a bevándorlók egészségügyi ellátásának szigorítását.

A kormány részben engedett ezeknek a követeléseknek, ám az RN további kompromisszumokat vár, különben bizalmatlansági indítványt helyeztek kilátásba. Ez a helyzet különösen fenyegető, hiszen a szélsőjobboldali párt már többször bizonyította, hogy kész politikai instabilitást okozni céljai eléréséért.

Franciaország költségvetési helyzete strukturális problémákat tükröz. Az ország az elmúlt években folyamatosan túlköltekezett, miközben a gazdasági növekedés elmaradt az európai átlagtól.

A 2024-es évre az államháztartási hiány 6,1%-ra emelkedik, ami az eurózónában az egyik legmagasabb értéknek számít. Ez a folyamatosan növekvő költségvetési deficit aggasztó jele lehet, hiszen hosszú távon az államadósság fenntarthatóságát veszélyeztetheti.

A deficit finanszírozása egyre komolyabb kihívások elé néz, mivel Franciaország hitelkockázati prémiuma folyamatosan emelkedik, ami a befektetői bizalom csökkenésével is együtt jár. Ugyanakkor érdemes megemlíteni, hogy a francia államadósság szintje még mindig viszonylag alacsonynak számít. Például, míg Magyarországon a hosszú távú kötvények hozama 6,3-7 százalék között mozog, Franciaország esetében a 10 éves lejáratú állampapírok kamata novemberben csupán 2,8-3,3 százalék között alakult, még a kormányválság árnyékában is. Érdekes módon ez a szint már a görög állampapírokhoz hasonlítható, ami aggasztó jele annak, hogy a francia gazdaság helyzete bizonytalanná válik.

A gazdaság helyzetét tovább súlyosbítja, hogy a kormány az adóemelés helyett inkább a költségvetési kiadások csökkentésére próbál összpontosítani, ami rövid távon recessziós hatásokat eredményezhet.

Az állami támogatások csökkentése számos vállalatot és háztartást érint, ami tovább növeli a társadalmi elégedetlenséget.

Az infláció, amelyet az energiaárak növekedése tovább súlyosbít, komoly kihívások elé állítja a lakosságot. Az energiaköltségek emelkedése ráadásul viszonylagos: a francia áramárak az európai piacon az egyik legalacsonyabbnak számítanak, mégis az emberek érezhető drágulást tapasztalnak. Ez a helyzet végső soron hozzájárul ahhoz, hogy nő az elégedetlenség a társadalomban, ami Le Pen és pártja számára kedvező politikai tápot jelent.

A politikai válság hatásai messze túlmutatnak a parlament falain. Franciaország társadalma egyre inkább megosztott, amit az egyre növekvő megélhetési költségek és a kormány gazdasági intézkedései tovább fokoznak – olvasható a L'Express hasábjain.

Az elégedetlenség hullámát kihasználva Marine Le Pen pártja egyre nagyobb teret hódít a válság idején, és hatása már a mérsékelt, valamint baloldali politikai erőkre is kiterjed. Jelenleg a jobbközép és centrista pártok nem tudnak kellőképpen reagálni a helyzetre, míg a piacok a Rassemblement National megerősödésétől való félelmükben emelkedő országkockázati prémiumokat mutatnak, ahogy azt a Les Echosnak nyilatkozó szakértők is megerősítik.

A kormánnyal szembeni általános elégedetlenség a sárgamellényes mozgalom óta nem látott mértékben növekszik.

Az energiaárak folyamatos növekedése, a nyugdíjak vásárlóerejének csökkenése, valamint az állami szolgáltatások minőségének romlása mind hozzájárulnak ahhoz, hogy az utcai demonstrációk egyre gyakoribbá váljanak. A társadalmi frusztráció ráadásul még inkább súlyosbítja a gazdasági problémákat, hiszen a politikai instabilitás következtében a külföldi befektetők is elpártolnak az országtól.

Franciaország válságának mélysége komoly kihívások elé állítja az Európai Uniót. Mint az eurózóna második legnagyobb gazdasága, a francia gazdaság kulcsszereplője az európai pénzügyi stabilitás megőrzésének. Az államadósság fenntarthatóságának kérdése és a költségvetési deficit növekedése komoly aggodalmakat vet fel, amelyek az eurózóna egységét is veszélyeztethetik. Különösen aggasztó lehet a helyzet, ha a Nemzeti Tömörülés hatalomra kerülése euroszkeptikus politikai irányvonalat hozna magával.

Az Európai Központi Bank és az EU vezetői egyre nagyobb nyomást helyeznek Franciaországra, hogy sürgősen reformintézkedéseket vezessen be a költségvetési hiány mérséklése érdekében.

Azonban az Emmanuel Macron elnöksége alatt kialakult politikai polarizáció miatt a reformok végrehajtása rendkívül nehéznek bizonyul. Az európai vezetők attól tartanak, hogy Franciaország példája további politikai instabilitást szülhet az Európai Unió más tagállamaiban is.

A jelenlegi helyzet kezelése komoly kihívás elé állít minket. A kormány stabilizálásának érdekében Michel Barnier-nek sürgősen konszenzusra kell jutnia a parlamenti pártok között, de a politikai polarizáció miatt ez rendkívüli nehézségekbe ütközik. A gazdasági reformok végrehajtása elengedhetetlen a költségvetési fenntarthatóság helyreállításához, azonban ezek rövid távon súlyos társadalmi és politikai következményekkel járhatnak.

A Les Echos-nak nyilatkozó szakértők szerint Franciaország jövője az európai integráció további erősítésében és a szükséges strukturális reformok megvalósításában található.

A jelenlegi kormány, amelyet a hagyományos jobboldali pártok és Emmanuel Macron centrista pártja egyaránt támogat, nem bír többséggel a nemzetgyűlésben. Amennyiben nem tudnak közös nevezőre jutni a parlamenti képviselőkkel, úgy előfordulhat, hogy a 2025-ös költségvetést parlamenti szavazás nélkül fogadják el.

A francia alkotmány 49.3-as cikkelye lehetővé teszi, hogy egy törvényjavaslatot a parlament automatikusan elfogadottnak nyilvánítson, amennyiben a miniszterek többsége jóváhagyja a szavazás mellőzését, és ezt követően 24 órán belül nem sikerül bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatni a kormányt.

Az Új Népi Frontot képviselő baloldali koalíció már jelezte, hogy bizalmatlansági indítványt fog benyújtani, ha a kormány a 49.3-as cikkelyhez folyamodik.

Azonban a kormány eltávolítása csak a baloldal és a szélsőjobboldal közös szavazataival lenne lehetséges, ami a Nemzeti Összefogás vezetője, Marine Le Pen számára meghatározó hatalmi pozíciót biztosít. Pártja, amely a parlament legnagyobb frakcióját alkotja, eddig kerülte, hogy a radikális baloldal vezette oldallal egy platformra kerüljön.

Vasárnap a szocialista párt, valamint a szélsőbaloldali politikai csoportok bejelentették, hogy támogatni fogják a bizalmatlansági indítványt Barnier kormányával szemben, amennyiben a miniszterelnök a 49.3-as cikkelyhez folyamodik. Ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a támogatásukért cserébe elvárják, hogy a kormány figyelembe vegye politikai igényeiket. Ezek között szerepel a két évvel ezelőtt végrehajtott nyugdíjreform részleges visszavonása, beleértve a korhatárkedvezmények újbóli bevezetését, valamint a szociális kiadások növelése, amely potenciálisan felboríthatja a költségvetési egyensúlyt.

Egy alternatív forgatókönyv lehet, hogy Barnier és csapata úgy döntenek, hogy a költségvetés elbukik a francia nemzetgyűlés szavazásán. Ilyen esetben Emmanuel Macron elnök akár egy héten belül rendeleti úton is bevezethet egy új büdzsét a következő évre. Ez nem lenne újdonság Macron kormányzása alatt, hiszen az előző évben is hasonló módon küzdött meg a parlamenti ellenállással.