Globális áramszünet: a mesterséges intelligencia előrejelzése szerint mikor várható a következő áramkimaradás?
A mesterséges intelligencia előrejelzése szerint egy hipotetikus globális áramszünet időpontja már a horizonton van. De vajon megbízhatunk-e ebben a technológiai jóslatban?
A mesterséges intelligencia fejlődése forradalmasítja a modern élet minden aspektusát, az orvostudománytól a gazdaságig. Azonban amikor ezek a rendszerek elkezdenek jóslatokat szivárogtatni a katasztrofális eseményekről, a közvélemény reakciója nem mindig lelkes. Ilyen például a vírusként terjedő lekérdezés, amelyben az AI-t arról kérdezték, hogy mikor lesz a következő globális áramszünet.
A válasz sokakat sokkolt: a feltételezett globális áramszünet időpontját 2027. április 27-re tűzték ki. Ez az információ, amelynek nincs tudományos vagy technikai alapja, villámgyorsan terjedt el az interneten, összeesküvés-elméleteket szőve, félelmeket és vicceket generálva. De vajon honnan ered ez a jóslat? Mennyire megalapozott egy ilyen forgatókönyv? És mit is mondott pontosan a mesterséges intelligencia a közelgő áramszünettel kapcsolatban?
Az El Economista weboldalán megjelent információk szerint egy felhasználó mesterséges intelligenciát alkalmazott annak érdekében, hogy a teljes áramszünet lehetőségét feltérképezze. Az AI ugyan megadta a várható áramszünet dátumát, azonban konkrét okokat nem tudott megnevezni. Csak általános utalásokat tett olyan lehetséges tényezőkre, mint az infrastruktúra leállása, összehangolt kibertámadások, napviharok, vagy a kölcsönösen kapcsolódó villamosenergia-hálózatok hibái. Emellett a modell figyelmeztetett arra is, hogy ez a megközelítés spekulatív jellegű, és nem tekinthető megbízható előrejelzésnek.
Ennek ellenére az információ elkezdett szárnyra kapni a közösségi médiában és a videómegosztó oldalakon, ahol néhány felhasználó komoly figyelmeztetésként értelmezte azt.
A szakértők szerint az elképzelés meglehetősen valószínűtlen. Ugyanakkor tény, hogy az elektromos rendszerek összekapcsolódnak, és vannak sebezhetőségeik - amint azt a múltban az atomerőművek és a villamosenergia-hálózatok ellen irányuló kibertámadások is bizonyítják. Ennek ellenére az egyidejű globális áramszünet lehetősége nem rendelkezik megalapozott technikai háttérrel.
Az elektromos hálózatok működése regionális keretek között zajlik, és olyan izolációs mechanizmusokkal van felszerelve, amelyek célja a meghibásodások kontrollálatlan elterjedésének megakadályozása. Még a legextrémebb napelemeket érintő események, mint például a geomágneses viharok, sem mindenhol gyakorolnak azonos hatást a Földön. Az energiaválság legvalószínűbb forgatókönyve tehát inkább egy regionális rendszerösszeomlás lenne, mintsem egy teljes, szinkronizált áramszünet.
A mesterséges intelligencia által előrejelzett apokaliptikus víziók nem csupán izgalmat és aggodalmat ébresztenek, hanem egy sokkal mélyebb társadalmi jelenséget is tükröznek: a közbizalom megrendülését az infrastruktúrákban, a bizonytalanságtól való félelmet és a szenzációhajhász történetek digitális térben való elterjedésének következményeit. Ezek a jóslatok rávilágítanak arra, hogy a modern világban a technológiai fejlődés mellett egyre inkább megjelenik a társadalmi feszültség, amely a jövőnkkel kapcsolatos aggályainkban gyökerezik.
Bár olyan fejlett eszközök, mint a ChatGPT, a Gemini vagy a Copilot, képesek a beszélgetések szimulálására és bizonyos esetekben még találgatásokra is, jövőbeli események előrejelzésére nem alkalmasak. Működésük statisztikai mintákra épül, nem pedig a jövőbeli információkhoz való hozzáférésen alapul. Ezért, amikor jóslatokat kérdeznek tőlük, csupán a meglévő tudásukra épülő spekulatív válaszokat tudnak adni.
A kockázat abban áll, ha ezeket az állításokat véglegesen és megkérdőjelezhetetlen igazságként fogadjuk el. Például, egy látszólag egyszerű lekérdezés könnyen elvezethet a globális energiarendszer egy adott pillanatban bekövetkező összeomlásáról szóló elméletekhez. Ez ismételten rávilágít arra, hogy a mesterséges intelligencia fejlődése mellett a kritikai gondolkodás továbbra is a legfontosabb fegyverünk a félretájékoztatás ellen.
