Amennyiben az elrabolt izraeli túszok nem térnek vissza, Gázában elképzelhetetlen feszültségek és káosz várható.

Donald Trump világossá tette, hogy új kormányzata drasztikus intézkedésekbe kezd a Gázai övezetben, amennyiben az ottani túszok nem szabadulnak fel január 20-ig, hivatalba lépésének napjáig. A konfliktus mögött politikai és stratégiai megállapodások zajlanak, miközben a Közel-Kelet jövője komoly veszélybe kerülhet.

A 2024. december elején bekövetkezett szíriai rezsimváltás, amelyet a Hajat Tahrír as-Sám (HTS) által irányított militáns csoportok hajtottak végre Bassár el-Aszad kormányának megdöntésével, jelentős mértékben elvonja a figyelmet a gázai konfliktusról. A szíriai helyzet viszonylagos stabilizálódása után várható, hogy a fókusz újra az Izrael és Hamász közötti háborúra és a még mindig fogságban tartott túszok sorsára irányul.

Donald Trump érkezése az amerikai elnöki székbe katalizátorként működhet ebben a folyamatban. Az Egyesült Államok 47. elnöke számára a Közel-Kelet békéjének megteremtése - különösen az Ábrahám-egyezmények kiterjesztése és a gázai konfliktus lezárása - kiemelt külpolitikai cél lehet, amelyet saját elnökségének egyik sikertörténetévé tehetne.

Donald Trump már beiktatása előtt figyelmet keltett a Gázai övezettel kapcsolatos fenyegető kijelentéseivel, amelyekben hangsúlyozta a palesztin területen lévő 98 túsz szabadon engedésének fontosságát.

Amennyiben a Hamász által fogva tartott túszok január 20-ig nem kerülnek vissza, akkor elkerülhetetlenül káosz és feszültség robbanhat ki.

- hangsúlyozta egy beszédében, amelyben újabb megerősítést nyert, hogy jelentős átalakításokat kíván végrehajtani az Egyesült Államok külpolitikai irányvonalában.

A nyilatkozat egyértelműen jelzi a konfliktus fokozódását, valamint a Trump-adminisztráció Hamásszal kapcsolatos politikájának fokozott szigorítását. Ennek érdekében a kormányzat különböző eszközöket vehet igénybe, például katonai nyomásgyakorlást, a humanitárius segélyek csökkentését, vagy akár újabb szankciók bevezetését a szervezet támogatóival szemben. Trump, miközben a háború mielőbbi befejezését hangsúlyozza, egyben szeretné kiterjeszteni a Közel-Keleten elindított diplomáciai kezdeményezéseket, mint például az Ábrahám-egyezményeket. Szaúd-Arábia és más muszlim országok bekapcsolása az Izraellel való kapcsolatok normalizálásába jelentős presztízsnövelő lépés lenne az új kormány számára.

Joe Biden leköszönő kormánya maximális erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy még Trump hivatalos beiktatása előtt elősegítse a tűzszüneti tárgyalásokat, és biztosítsa a Hamász által fogva tartott túszok kiszabadítását. Washington intenzív diplomáciai egyeztetések révén próbál nyomást gyakorolni, hogy sikerüljön valamilyen kompromisszumot elérni.

A tárgyalások rendkívül összetett és fáradságos folyamatot jelentenek. A Hamász, amely eddig is vonakodott az amerikai közvetítéssel létrejött megállapodás elfogadásától, most különösen gyanakvó. A terrorszervezet aggódik amiatt, hogy a Biden-adminisztráció által nyújtott garanciák érvényessége megkérdőjeleződhet, amint Trump újra hatalomra kerül, tekintettel arra, hogy korábban határozottan ellenséges politikát folytatott velük szemben. Ez a kétség jelentős akadályt gördít a diplomáciai előrelépés elé.

A Gázában uralkodó humanitárius katasztrófa (eddig 46 ezer palesztin vesztette életét) ugyanakkor sürgeti a nemzetközi közösséget, hogy megállapodásra bírja a feleket, továbbá a túszok ügye egyre növekvő politikai nyomást helyez mind Izraelre, mind az Egyesült Államokra. Ám a Hamász követelései - például a palesztin foglyok szabadon bocsátása és az izraeli katonai műveletek leállítása - olyan kompromisszumokat igényelnének, amelyeket nehéz összeegyeztetni Izrael és az USA politikai szándékaival. Ha a január 20-i határidő előtt nem születik megoldás, Trump hivatalba lépése után várhatóan radikális változások jönnek.

Izrael számára a túszok szabadon engedése nemcsak humanitárius, hanem politikai kérdés is. A Gázai övezetben fogva tartott izraeli állampolgárok, akik között gyermekek és idősek is vannak, komoly belpolitikai nyomás előidézői a zsidó államban. Ezért sokan pozitívan tekintenek arra, hogy az izraeli Moszad vezetőjének dohai látogatása a tárgyalások újabb fordulóját indította el.

A megbeszélések egyik legnagyobb akadálya a Philadelphia-folyosó kérdése. (Philadelphia-folyosónak a palesztin Gázai övezet és az Egyiptom határán fekvő sávot nevezik - a szerk.) Izrael ragaszkodik ahhoz, hogy csapatai továbbra is ellenőrizzék a stratégiailag kulcsfontosságú területet, míg a Hamász követeli a visszavonulásukat. Ez a vita már korábban is gátolta a tűzszüneti megállapodás megszületését, ugyanakkor a mostani tárgyalások során megjelenő óvatos optimizmus arra utal, hogy van remény a kompromisszumra.

Egy izraeli forrás információi szerint a Hamász jelentős belső nyomás alatt működik, amely arra kényszeríti, hogy legalább részleges engedményeket tegyen. Eközben az izraeli kormány is komoly belpolitikai nyomásra reagál. Továbbá, az izraeli tisztviselők a héten azt nyilatkozták, hogy a megállapodás végső jóváhagyására a Hamásztól várnak.

Washington számára különösen fontos, hogy a Gázában fogva tartott amerikai állampolgárok sorsa mielőbb rendeződjön. Jacob J. Lew, az Egyesült Államok izraeli nagykövete szerint Washington minden diplomáciai eszközt bevet ennek érdekében.

A Hamász csupán két amerikai túsz szabadon bocsátását ajánlja fel, de csak jelentős engedmények fejében, például palesztin foglyok elengedéséért cserébe. Az Egyesült Államok ezt elfogadhatatlannak ítéli, és követeli, hogy mindegyik amerikai túszt engedjenek el. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a Hamász külön megállapodást kíván kötni az Egyesült Államokkal, ami újabb nehézségeket teremt a tárgyalások során.

A Gázai övezetben zajló konfliktus és a túszok szabadon bocsátása körüli egyeztetések döntő próbatételek elé állítják az amerikai és izraeli diplomáciát. Miközben Trump adminisztrációja határozottan akar fellépni, Biden kormányának utolsó diplomáciai erőfeszítései arra irányulnak, hogy elkerüljék a helyzet további súlyosbodását.

A dolgok jelenlegi állása szerint, ha az izraeli túszok nem térnek haza, az valószínűleg súlyosabb katonai és politikai lépéseket von maga után, amelyek az egész Közel-Kelet jövőjét befolyásolhatják. Az amerikai és izraeli politikai vezetők számára most a legfontosabb cél a konfliktus eszkalációjának megakadályozása és a túszok mihamarabbi szabadon bocsátása. A következő hetek eseményei meghatározhatják a régió stabilitásának alakulását és az Egyesült Államok szerepét a Közel-Keleten.

A szerző az MCC Migrációkutató Intézet vezető kutatója.

(Borítókép: Donald Trump 2024. szeptember 5-én New Yorkban. Fotó: Spencer Platt / Getty Images)