A közeljövőben Magyarország népessége 9,5 millióra csökken, és húsz éven belül várhatóan 8,5 millióra zsugorodik. Ez a népességfogyás komoly kihívások elé állíthatja a jövőbeli kormányokat, hiszen számos megoldatlan problémát generálhat.
Néhány hónap, és 9,5 millió fő alá esik Magyarország népessége, oda, ahol legutóbb 1952-ben volt. Sokat lehet arról vitatkozni, hogy ez tragikus dolog-e vagy egyáltalán nem a lakosságszám mutatja, milyen egy ország állapota. Ám az, hogy egyre kevesebben élünk itt, új kihívások sorát adja.
Japán, a világ egyik legfejlettebb országaként, különös kihívással nézett szembe, amikor felfedezte, hogy nem csupán a népességnövekedés üteme lassult, hanem a lakosság száma is csökkenni kezdett. Ez a folyamat különös módon paradox módon még kedvezett a politikai elitnek, hiszen a 2009-es gazdasági világválság idején a statisztikák szerint az egy főre jutó GDP értéke látszólag javult, mivel a gazdasági összterméket kisebb népességgel kellett elosztani. Természetesen ez a számítás csak átmeneti javulást hozott, és a japán politikai vezetők most már egyre inkább érzik a vészjósló jeleket. Legutóbb kiderült, hogy 2024 volt a 16. egymást követő év, amikor a lakosság száma csökkent, ezúttal 908 ezer fővel, ami új rekordot jelent. A hatóságok most 2030-at tűzték ki végső határidőül a tendenciák megfordítására, amely sürgető feladat elé állítja őket.
Mi, magyarok, a demográfiai helyzetünkkel kapcsolatban egy különösen aggasztó korszakot élünk át. Míg régebben már egy év is drámainak számított, ha nem született meg legalább 90 ezer gyermek, most úgy tűnik, hogy az idei évben a 75 ezres határ is messze elérhetetlennek tűnik. Az előrejelzések szerint ősszel elérhetjük azt a rémisztő mérföldkövet, amikor Magyarország lakossága 9,5 millió fő alá csökken – ez pedig 1952 óta először következik be. Az ilyen trendek nemcsak a jelenünket, hanem jövőnket is komolyan befolyásolják.
A nemzethalált megjósló politikai szereplők ilyenkor gyakran előrukkolnak olyan aggasztó jövőképekkel, mint hogy a magyar (vagy akár a japán) népesség drámaian csökken, vagy egy higgadtabb megközelítéssel idézik a statisztikai előrejelzéseket, miszerint a jelenlegi trendek folytatódása esetén 2100-ra Magyarország lakossága csupán 7 millió fő körüli értékre apadhat.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tavalyi elemzése alapján a jövőbeni demográfiai trendek aggasztó képet festenek hazánk lakosságáról. A 2030-2040-es évek fordulójára várhatóan 9 millió alá csökkenhet az ország népessége, míg 2050-re a becslések szerint 8,4 és 8,7 millió között alakulhat a létszám. A helyzet tovább romolhat, hiszen a 2060-as években akár 8 millió alatti népességgel is számolhatunk.
Amikor ilyen távoli dátumrokól van szó, akkor úgy tűnhet, mint ha ez majd az akkor élők problémája lenne, amivel nekünk nincs sok dolgunk. Pedig a demográfiai válság már rövid távon nagyon komoly bajokat okozhat, egy-két kormányzati ciklus múlva akárki is lesz hatalmon, nem úszhatja meg, hogy ezekkel kezdjen valamit.
