Havi 20 dollárért korlátlanul kérdezhetsz tőlem a maszturbálásról, és azt is megtudhatod, bűnös dolog-e ez.
Miközben a vallásos hit iránti érdeklődés növekszik, a templomok látogatottsága csökken; Magyarországon a legfrissebb, 2023-as európai kutatás szerint mindössze az emberek körülbelül 8 százaléka vesz részt rendszeresen, heti szinten vallási szertartásokon. A felmérés eredményei azt mutatják, hogy a magyar lakosság kétharmada hisz valamilyen magasabb, lelki erőben, ami hasonló arányban van, mint az Egyesült Államokban a kereszténynek vallók köre. Érdekes, hogy az USA-ban is csupán a lakosság 25 százaléka látogat el hetente templomba, ami éles ellentétben áll a 2010 előtti stabil, 45 százalék körüli látogatottsággal.
Az egyházaknak tehát fel van adva a lecke: a hívők kiszorulnak a templomokból, de akkor hol lehet őket elérni?
Az elmúlt hetekben többen is beszámoltak arról, hogy látványosan virágzik az úgynevezett faith tech (hit-technológia), ami elsősorban olyan, mesterséges intelligenciával (AI) működő alkalmazások hullámát jelenti, amik bármikor elérhető eszközt biztosítanak az imádkozáshoz, a gyónáshoz, de még az Istennel való szimulált beszélgetéshez is.
Például a Bible Chat app, ami már több mint 30 millió letöltést ért el, chatbot formájában tanít a Bibliáról, segít az egyénre szabott imák megfogalmazásában, és olyan általános kérdésekre is válaszol, mint (a honlapjukon megadott leggyakoribb kérdésekből szemezgetve) hogy bűn-e a tetováltatás, a pornónézés, a maszturbálás vagy az elektromos cigaretta használata, illetve hogy mi a férj és a feleség szerepe egy házasságban. Havi húsz dollárért pedig mindezeket napi korlát nélkül lehet megtudni az AI-tól - a Redditen már meg is jelentek azok, akik arról lamentálnak, hogy mennyire keresztényi megoldás ennyire túlárazni a bibliás appokat.
A Hallow nevű alkalmazás, amely kifejezetten a katolikus közönség igényeit szolgálja, kiemelkedő sikereket ért el az utóbbi években. A 2010-es évek végén indult, a meditációs applikációk virágzó világában próbálta meg kialakítani a helyét, és az innovációjának köszönhetően Mark Wahlberg hangján hallgathatunk bibliai történeteket alvás előtt. Azóta a Hallow folyamatosan fejlődött, és az új AI-funkciók bevezetésével tavaly rövid időre megelőzte a Netflixet, az Instagramot és a TikTokot az alkalmazásbolti letöltések terén. Egy hasonló utat bejáró platform a Pray.com, amely keresztény közösségi funkciókkal rendelkezik. A COVID-19 járvány idején már tízszeresére növelte felhasználói bázisát, és most a közelgő AI-funkcióktól remél jelentős fellendülést. A tervezett újítások között szerepel egy chatbot, valamint mesterséges intelligencia által generált videók és hanganyagok, amelyek várhatóan még vonzóbbá teszik a platformot a felhasználók számára.
Az okostelefonok terjedése és az egyre olcsóbb és hozzáférhetőbb mobilnet persze már az előző évtizedben lehetővé tette, hogy az embernek ne kelljen hóna alá csapott Bibliával templomba járnia, de az AI megjelenése a valódi interaktivitást is elhozta az éjjel-nappali vallásgyakorlásba. A New York Times cikke szerint a tapasztalatok azt mutatják, hogy a felhasználók a szorongásaikra keresnek gyógyírt, bibliai útmutatást kérnek, vagy akár különböző tragédiák után vigaszra vágynak az ilyen appok használatakor. Delphine Collins, egy detroiti óvodapedagógus a lapnak elmondta, hogy akkor fordult imádkozni a Bible Chathez, amikor halálra késeltek egy nőt a helyi McDonald's-ban. Collins szerint a bot egy, a lelki állapotának megfelelő zsoltárral és Isten gyógyító erejének biztosításával válaszolt, ami segített az aktuális helyzetén.
"Senki sem szeretné, ha hajnali háromkor zavarnák a lelkészét" - osztotta meg véleményét Krista Rogers, egy ohiói lakos, aki különösen kedveli a YouVersion Biblia alkalmazást, de gyakran fordul a ChatGPT-hez is útmutatásért. Szerinte ezek az digitális eszközök nem csupán folyamatosan elérhetők, hanem rendkívül türelmesek is. Ugyanakkor a vallási chatbotok is hasonlóan működnek, mint általános célú társaik: többségük az OpenAI vagy a Google nyelvi modelljeire épül, de főként vallási szövegek feldolgozására képezték ki őket. Ennek következményeként ugyanazok a gyengeségeik is megjelennek: úgy alakították őket, hogy megerősítsék a felhasználókat, és lehetőség szerint ne állítsanak eléjük kihívásokat. "Majdhogynem 'igenemberek'" - emelte ki Ryan Beck, a Pray.com technológiai vezetője, aki szerint ez nem feltétlenül hátrány, hiszen "ki ne vágyna egy kis megerősítésre az életében?".
Miközben a legismertebb alkalmazások szoros együttműködésben állnak különböző egyházi szervezetekkel, a piacon számos olyan applikáció is megtalálható, amelyek szintén a vallásos közönséget célozzák meg, ám ezek háttérrel rendelkező kisebb vállalkozások állították elő. Anné Verhoef, a dél-afrikai Északnyugati Egyetem filozófusa nemrégiben öt különböző chatbotot vizsgált, melyek Jézus hangján adnak válaszokat a felhasználók kérdéseire. Érdekes módon ezek az alkalmazások egyetlen vallási közösséghez sem kapcsolódnak, és a betanításukhoz használt szövegek forrása is ismeretlen. Verhoef megjegyezte: "Nagyon nehéz megállapítani, hogy ezek valóban vallási tartalommal bírnak, vagy csupán a hívők pénzének kicsikarására törekednek."
A filozófusok becslése szerint a Jézus-chatbotok már számos felhasználóval rendelkeznek, ami egyre inkább aggasztóvá válik. Ezek a botok gyakran magukat a Megváltóként tüntetik fel, anélkül, hogy tisztáznák, valójában csupán gépi eszközök, amelyek krisztusi üzeneteket közvetítenek. "Ha a kérdés a hit és a kereszténység valódiságáról szól, akkor nem lenne szabad Isten képében tetszelegniük. A visszaélés lehetősége rendkívül magas" - figyelmeztet Verhoef. Szerinte, ha valaki valóban elhiszi, hogy Jézussal kommunikál, könnyen alkalmazhat káros utasításokat is. Ezek ellenére hivatalos körökben is bevezették az ilyen technológiákat: a svájci Luzern egyik templomában AI-Jézus válaszol a pap helyett a gyóntatófülkében, míg Magyarországon, a ChatGPT-korszak hajnalán, már előfordult, hogy egy templomban AI által generált prédikációt ("Gépi Testvérünk üzenete") olvastak fel. Ekkor készítettünk interjút Csanádi Viktor Hollóval, a dömösi ezer éves templom lelkipásztorával is. Az ilyen újítások felvetik a kérdést: hol a határ az emberi hit és a technológia között?
Egyes alkalmazások esetében egyértelmű, hogy a felhasználói igények kielégítése felülírja a szellemi, lelki vagy erkölcsi irányelveket. Például a ChatwithGod platformon a felhasználók választhatnak vallási identitásuk, legyen az mormon, buddhista, muszlim, hindu, zsidó vagy agnosztikus, és ez alapján cseveghetnek az istenüket megjelenítő chatbotokkal. Patrick Lashinsky, a platform ügyvezetője elmondta, hogy a felhasználók leggyakrabban azt firtatják, vajon tényleg Istennel beszélnek-e. Míg egyes vallási vezetők, mint Jonathan Romain brit rabbi, üdvözlik ezeket az alkalmazásokat, mondván, hogy értékes hidat nyújthatnak azok számára, akik még sosem látogattak el templomba vagy zsinagógába, mások, mint Mike Schmitz katolikus pap és podcaster, óvatosabbak. Schmitz hangsúlyozza, hogy az emberi hang pótolhatatlan, és sokkal jelentősebb, ha valaki egy másik emberrel osztja meg a belső küzdelmeit, mint egy mesterséges intelligenciával. Emellett aggodalmát fejezte ki az adatvédelem kapcsán is, hiszen a mélyen személyes vallomások - ki tudja, milyen biztonságos - vállalati szervereken tárolódnak.
A hit-technológia nem csupán az ábrahámi vallások világában bontakozik ki. A hinduizmus és a buddhizmus sokkal gyorsabban alkalmazta az automatizálást a vallási szertartások során. Indiában például egyes templomok robotkarokat használnak az aarti rituálé lebonyolítására, amely során lángot mozgatnak körkörösen egy isteni kép előtt. Keralában pedig már ceremoniális robotelefánt is üzemeltetnek, ami az állatvédők számára is örömteli hír. Ezen kívül egy több mint 400 éves japán buddhista templomban már 2019 óta robotpap végzi a feladatát, ezzel új dimenziót adva a vallási gyakorlatoknak.
Holly Walters antropológus hangsúlyozza, hogy e hagyományokban a rituálék pontos végrehajtása kulcsfontosságúbb, mint az azt végző személy kiléte. "A robotok nem ismerik a fáradtságot, nem esnek beteg, és nem felejtenek el semmit; ráadásul úgy programozhatók, hogy soha ne hibázzanak" – tette hozzá.
A Vatikán egyre inkább a digitális térrel és a mesterséges intelligenciával foglalkozik, ami figyelemre méltó fejlődést mutat. 2023 szeptemberében szentté avatták az olasz fiút, Carlo Acutist, aki 15 éves korában hunyt el, és akit az "Isten influensereként" is ismernek. Acutist híres volt arról, hogy összegyűjtötte az eucharisztikus csodákat és a Mária-jelenéseket egy weboldalon, már közel két évtizeddel ezelőtt is felismerte az internetes evangelizáció erejét. XIV. Leó pápa, aki májusban lépett hivatalba, a névválasztását azzal indokolta, hogy a mesterséges intelligenciát az emberiség egyik legnagyobb kihívásának tartja. Érdekes párhuzam, hogy XIII. Leo pápának a 19. század végén szintén egy ipari forradalom idején kellett irányítania a hívőket a modern technológia bonyolult világában.
XIV. Leó pápa egy szeptemberi sajtótájékoztatón megerősítette, hogy a mesterséges intelligencia (AI) által létrehozott "pápa" ötlete számára elfogadhatatlan. Amikor egy érdeklődő engedélyt kért arra, hogy egy olyan virtuális pápát alakítson ki, akinél bárki kérhetne audienciát, a pápa határozottan elutasította az elképzelést, kijelentve: "Ha van valaki, akit semmiképpen nem szabad avatárral helyettesíteni, az a pápa." Kiemelte, hogy a kritikai gondolkodás, valamint a média- és AI-tudatosság fejlesztése rendkívül fontos, ezért a 2026. január 24-i társadalmi kommunikáció világnapjának központi témájául az "Az emberi hangok és arcok megőrzése" mottót választotta. A Vatikán hivatalos közleménye szerint a mesterséges intelligencia nemcsak lenyűgöző, hanem potenciálisan félrevezető, manipulatív és káros információk előállítására is képes. Emellett felerősítheti a meglévő előítéleteket és sztereotípiákat, valamint hamis információkat terjeszthet az emberi hangok és arcok szimulálásával.
Ez vallási hovatartozástól függetlenül jó iránynak tűnik, hiszen ahogy a mindennapi AI-használatban, úgy a Jézus-chatbotok vagy a biblikus tanácsadó AI-modellek esetében is az a kulcs, hogy a felhasználó mennyire tudatosítja magában, hogy egy szövegeket gyakorlatilag matematikai módszerekkel előállító géppel beszélget, és nem egy önálló entitással. A beszámolók alapján az istenbotoknak is számos előnye lehet - van, aki édesanyja közelgő halálára készíti fel magát a beszélgetéseken keresztül, mások a fogyatkozó gyülekezeti tagok hiányát pótolják hitéleti chateléssel -, de ahogy az AI-barátok és -barátnők esetében, úgy az AI-istenségekkel folytatott beszélgetések során is fennáll az érzelmi manipuláció vagy akár a valóságtól való teljes elszakadás, az egyre többször felbukkanó AI-pszichózis esélye.
