A világ rendje végre helyreállt: bemutatjuk a 2024-es növekedési bajnokokat!

Minden év decemberében a Portfolio egy alapos elemzést készít arról, hogy mely országok emelkedtek ki a növekedési bajnokok és melyek szenvedtek a legnagyobb veszteségektől. A legdinamikusabban fejlődő országok között gyakran találkozhatunk azokkal, akik a felzárkózáshoz szükséges alapvető feltételeket sikeresen megteremtették. A Covid-19 világjárvány jelentős mértékben felforgatta ezt a trendet, de a globális gazdaság fokozatos normalizálódása talán a legszembetűnőbb jeleként mutatkozik meg, hogy 2024-re szinte teljesen visszaállt a járvány előtti állapot.

2020 előtt a növekeédsi bajnokok képlete viszonylag egyszerű volt. A délkelet-ázsiai és afrikai országok mezőnyét csak egy-egy különleges eset színesítette, amikor valamelyik gazdaságot nagy sokkhatás érte (például óriásberuházás), vagy a megelőző évek mély visszaeséséből (például háborúból) próbált helyreállni.

2020-tól kezdve a globális élmezőny színesebb és változatosabb lett, mint valaha. A különböző országok a válságok hatására eltérő utakat jártak be, így például a korábban népszerű turistaparadicsomok is felkerültek a figyelem középpontjába. Tavaly azonban már jelei mutatkoztak annak, hogy ezek az egzotikus gazdaságok kezdenek eltűnni a rangsorból, ami arra enged következtetni, hogy a világgazdaság stabilizálódása valójában abban nyilvánul meg, hogy

Idén ismételten a fejlődő országok dominálnak a leggyorsabb növekedést mutató régiók listáján, ahol a hosszú távú felzárkózás kihívásait járják.

Így aztán újra igaz: a növekedési bajnokok ide vagy oda, európai szemmel nézve nem szívesen költöznénk ezekre a helyekre.

Ezúttal az IMF friss, országonkénti GDP-növekedési előrejelzései alapján készítettük el a listánkat.

A Guineai-öböl partjainál elhelyezkedő ország nem tartozik Afrika legnagyobb szegénységgel sújtott területei közé, hiszen az utolsó másfél évtizedben a gazdaságának mérete 120 százalékkal gyarapodott. E növekedés hátterében elsősorban az állami infrastrukturális fejlesztések és a nyersanyagexport terjedése áll, ami a klasszikus fejlődő országok mintáját idézi. Azonban Benin különleges helyet foglal el, mivel ezt a fejlődést hosszabb időn keresztül tudta fenntartani, mint sok olyan ország, amelyek időnként polgárháborúkba vagy véres diktatúrákba süllyedtek. A demokratikus kihívások azonban itt sem elhanyagolhatók. Afrikai viszonylatban Benin egykor a többpárti demokrácia példája volt, de Patrice Talon 2016-os hatalomra kerülése óta egyre inkább tekintélyelvű tendenciák figyelhetők meg. Az idei ősz folyamán egy puccskísérlet is aggodalmat keltett, ami rávilágít arra, hogy a társadalmi és gazdasági fejlődés nem mentes a kockázatoktól.

A közép-ázsiai állam az utóbbi években figyelemre méltó fejlődésen ment keresztül, hiszen az ezredfordulót követően gazdasága négyszeresére nőtt. Ennek ellenére még mindig a térség szovjet utódállamai között a legelmaradottabbnak számít. A gazdaság egyik legfontosabb motorja a munkaerőexport, mivel a lakosság jelentős része Oroszországban keresik a megélhetését, és az ottani jövedelmek évről évre egyre nagyobb részesedést képviselnek a hazai GDP-ben – már a teljes összeg egyharmadát kiteszi. A tádzsik gazdaságban rejlő növekedési lehetőségek rendkívül kedvezőek. A fiatal, dinamikusan növekvő népesség mellett számos olyan ágazat létezik – a bányászattól kezdve a turizmusig – amelyek hozzájárulhatnak a gazdaság sokszínűségéhez és csökkenthetik a külföldi pénzátutalásoktól való függést. Az ország stratégiai helyzete is kedvező, hiszen Kínával baráti viszonyokat ápol, amelynek következményeként a világ második legnagyobb gazdasága az elmúlt évtizedben titkos katonai bázist alakít ki a területén.

Bár Ruanda neve sokak számára elsősorban a történelem sötét fejezeteihez, például a 1994-es népirtáshoz, vagy legutóbb a Marburg-vírus terjedéséhez kapcsolódik, az ország az utóbbi években figyelemre méltó fejlődést mutatott. Jelenleg a gazdasági mutatók szempontjából közel háromszorosát éri el a pénzügyi válság előtti szintnek. 2024-ben is kiemelkedő eredményeket produkál, hiszen a kereskedelem, bányászat, építőipar, szállítmányozás és telekommunikáció terén egyaránt két számjegyű növekedésről számolhatunk be. Ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az ország lakosságának több mint egyharmada továbbra is mélyszegénységben él, és az élelmiszer-ellátás sok területen instabil maradt.

A világ legnagyobb népességű országában a reformok új irányt adtak a gazdaság fejlődésének, ami figyelemre méltó ütemben bontakozik ki. Az idei növekedési eredmények is megerősítik India helyét a globális top10-ben, habár az év második félévében némi lendületvesztés tapasztalható. Az ország ambiciózus tervei között szerepel, hogy a szolgáltatási szektor mellett a feldolgozóipart is a növekedési motorjai közé emelje. Az elemzők egyelőre kedvezően ítélik meg e törekvéseket, és úgy vélik, hogy a magas növekedési ütem még hosszú ideig fennmaradhat.

Ha van olyan ország a listánkon, amelynek esetében az idei év biztosan nem a gyors fejlődésről szól, az Grúzia (Georgia). A geopolitikai feszültségekkel terhelt térségben elhelyezkedő állam nemrégiben még az EU-csatlakozás reményében élt, ám az év végére a belpolitikai zűrzavarok és az oroszbarát irányvonal hírei dominálnak. Mindezek ellenére a grúz gazdaság eddig immunisnak bizonyult a politikai viharokkal szemben, és továbbra is dinamikusan fejlődik. Sőt, legfrissebb előrejelzések alapján a GDP-növekedés akár az IMF októberi előrejelzéseit is felülmúlhatja. A grúz gazdaság sokrétű alapokra építkezik: a turizmus és az állami infrastrukturális projektek mellett a telekommunikációs szektor is erőteljesen teljesít, és az export tevékenységek is folyamatosan bővülnek. Ezen kívül a makrostabilitási mutatók is kedvező fenntarthatóságot jeleznek, ami azt sugallja, hogy csupán a geopolitikai helyzet árnyékolhatja be a kaukázusi sikertörténetet.

A Fülöp-szigetek és Pápua Új-Guinea között elhelyezkedő kis szigetország, ahol csupán 20 ezer lakos él, az utóbbi három évben különösen nehéz időszakon ment keresztül. Az 1994 óta független, de az Egyesült Államokhoz tartozó kül- és hadügyekben érintett terület a kereskedelmi repülőjáratok korlátozása és leállítása miatt jelentős turistaveszteséggel küzdött. Ennek következtében a sziget gyakran szerepelt a Portfolio legrosszabbul teljesítő gazdaságainak listáján, de már akkor is hangsúlyoztuk, hogy a helyzet nem annyira reménytelen, sőt, a szigetország akár a gazdasági növekedés élbolyába is emelkedhet. Ez végül idén megvalósult, hiszen a korábbi visszaesések után a gazdaság figyelemre méltó fellendülést mutatott. Érdemes megemlíteni, hogy a szigetet a klímaváltozás és a természeti katasztrófák szempontjából különösen sérülékeny területnek tartják, hiszen évről évre a vízszintemelkedés által legjobban veszélyeztetett régiók közé sorolják.

Idei rangsorunkban Szamoa kiemelkedő szereplőként tűnik fel, mint a Covid-időszak egyetlen hímondója. A szigetország nem a szokványos okok miatt került a listára; nem szegénysége miatt, hanem mert a növekedési potenciálja nem csupán a fejletlenségéből fakad. Bár valóban elmaradott, a jövőbeni növekedési lehetőségei meglehetősen korlátozottak. Szamoa különlegessége abban rejlik, hogy a pandémia idején bevezetett korlátozásokat sokáig fenntartotta, ami három évig tartó mély recesszióhoz vezetett. Most, hogy a gazdaság kezd magához térni, könnyen felpattanhat, így 2023-ban ismét helyet kapott a növekedési toplistánkon.

A világ egyik legszegényebb országának számító Niger fejlődése igen hektikus, de 15 éves átlagban 6 százalékos GDP-növekedést tud felmutatni, vagyis törvényszerű, hogy időnként felcsúszik a toplistánkra. Még úgy is, hogy tavaly puccs és kőkemény kereskedelmi szankciók nehezítették a gazdasági fejlődést. Idei kifejezetten előkelő helyezését éppen annak köszönheti, hogy a szankciók lazításával az olajexportálási képességei javultak. Udvariasan úgy fogalmaznánk: a tartós, egyenletes, gyors felzárkózás alapjai egyelőre hiányoznak Nigerben.

Makaó, a turizmusra építő "ország", valójában Kína különleges igazgatású területe, ahol a szerencsejáték dominál. A helyi gazdaság szívét jelentő ágazatot a kínai hatóságok időről időre szigorúan szabályozzák, ami nem csupán a járványügyi intézkedésekre vonatkozik, hanem a szerencsejátékhoz való változó hozzáállást is magában foglalja. Ennek következtében a látogatók száma évente drámai ingadozásokon megy keresztül. Makaó így rendszeresen szerepel a gazdasági teljesítményt mérő listákon, hol a legdinamikusabb, hol pedig a legkevésbé sikeres helyszínként. Tavaly például hihetetlen, 80%-os (!) GDP-növekedést ért el, és az idei teljesítménye még ezt is felülmúlta, így a gazdasági mutatói még mindig messze a pandémia előtti csúcsértékek alatt helyezkednek el.

Guyana elsősorban nem meglepetésként tűnik fel a figyelmes szemlélők előtt, hiszen az elmúlt évek statisztikái egyértelműen mutatták az ország gazdasági felemelkedését. A dél-amerikai nemzet az ötödik évét tapossa brutális növekedési ütemével, amely már a 2010-es évek közepén is figyelemre méltó volt. Azóta a Guyanában élők egy főre jutó GDP-je meghaladta Ausztria és az Egyesült Arab Emírségek szintjét. Ez az összehasonlítás nem véletlen, hiszen Guyana gazdasági fellendülésének motorja a tengeri olajmezők felfedezése. Az elmúlt öt évben az ország gazdasága ötszörösére nőtt, és a jövőbeli olajkitermelési tervekkel ez a tendencia valószínűleg folytatódik. A becslések szerint a kitermelhető olajkészlet 11 milliárd hordóra rúg, ami a világ legmagasabb értéke lakosságarányosan. A korábban háttérbe szorult ország mostanra annyira vonzóvá vált, hogy Venezuela nemrégiben újból elővette a régóta vitatott területi kérdéseket, mivel a dzsungel partjainál jelentős olajkészletek találhatók.