Új erő bontogatja szárnyait az EU vezető államában – vajon Putyin örömmel dörzsöli a tenyerét?

Idén januárban megalakult Németországban a Sahra Wagenknecht Szövetsége (BSW), egy új radikális baloldali politikai formáció. Már most sikerült bejutniuk az Európai Parlamentbe, valamint három tartomány törvényhozásába, és a legfrissebb hírek szerint a két tartományban kormánykoalíciós partnerré is válhatnak. Érdekes módon a párt népszerűsége főként a volt NDK területén mutatkozik meg, míg a nyugatnémet tartományokban alig észlelhető a jelenlétük – egyes helyeken még alapszervezettel sem rendelkeznek. A legnagyobb kihívás azonban még előttük áll: február 23-án előrehozott Bundestag-választásokra kerül sor, ahol kiderülhet, hogy a BSW képes lesz-e tartósan megvetni a lábát a német politikai színtéren.

Még csak idén január 8-án alakult meg Németország legújabb, mérhető támogatottsággal rendelkező pártja, a Sahra Wagenknecht Szövetsége (Bündnis Sahra Wagenknecht - BSW), de jövő év február 23-án máris meg kell méretnie magát az országos parlamenti választásokon, miután az Olaf Scholz vezette hármas koalíció november 6-i felbomlása miatt előrehozott választások következnek. Igaz, a BSW részt vett a június 9-i európai parlamenti választásokon, ahol 6,2 százalékot szerezve mandátumhoz jutott, majd szeptemberben három keletnémet tartomány helyi választásán, ahol mindháromban harmadik helyet ért el.

Az iráni apától és német anyától az egykori NDK-ban született Sahra Wagenknecht nem sokkal a berlini fal leomlása előtt, 1989 tavaszán lépett be a keletnémet állampártba, a Német Szocialista Egységpártba (SED). A német újraegyesülés után a kommunista párt utódpártja, a Demokratikus Szocializmus Pártja (PSD) tagja lett, amely párt a nyugatnémet radikális baloldali párttal összeolvadva létrehozta a Baloldal (Die Linke) nevű formációt. Az ismert és népszerű Wagenknecht 2015 és 2019 között a párt frakcióvezetője volt, de később megromlott a kapcsolata a vezetéssel, és 2023-ban elhagyta a Baloldalt.

A Die Linke már egy ideje a hanyatlás útján jár: a 2021-es Bundestag-választások során nem tudták átlépni az 5 százalékos küszöböt, és csupán egyéni jelöltjeik révén jutottak be a Bundestagba. Bár a párt folyamatosan veszített népszerűségéből, a Scholz-kormány pártjainak támogatottsága is jelentős csökkenésnek indult. A végső csapást a BSW megalapítása jelentette, amely számos Baloldal-tagot csábított át. A legfrissebb felmérések szerint a Die Linke támogatottsága mindössze 3 százalékra csökkent, ami azt jelenti, hogy szinte biztosra vehető, hogy kiesik a Bundestagból.

A Baloldalhoz hasonlóan a BSW is főként a volt NDK területén alakította ki jelenlétét.

Nyugaton léteznek olyan területek, ahol még a pártalapszervezet megalapítása sem járt sikerrel. Ezt sürgősen, az év végéig pótolniuk szükséges, hogy a február 23-i választásokon az egész ország területén részt vehessenek.

A BSW sok tekintetben a szélsőjobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) egyfajta mérsékeltebb, vállalhatóbb alternatívája akar lenni. Annak ellenére, hogy a BSW politikailag a balszélen, az AfD pedig a jobbszélen van, a két párt sok tekintetben hasonló nézeteket vall. (Bár a szélsőjobboldali és a szélsőbaloldali pártok általában is sokszor hasonlítanak témáikban és politizálási stílusukban.)

Ahogyan az AfD, úgy a BSW is...

Rendezni kívánja a kapcsolatokat Oroszországgal, béketárgyalások révén szeretné befejezni a konfliktust, és csökkenteni Ukrajna támogatását.

Mindketten kritikusak Németország NATO-tagságával szemben, távolodnának az Egyesült Államoktól, és ellenzik amerikai közepes hatótávolságú rakéták Németországba telepítését. Ahogyan az AfD, úgy a BSW is... meglovagolja az egyre bevándorlás-ellenesebb közhangulatot, a migráció szigorítása mellett érvelve. Mindkét párt visszavenne Németország zöld elköteleződéséből, az egyre inkább lecsengőben lévő koronavírus-témában pedig a Covid-szkeptikusok és oltásellenesek fülének kedves üzeneteket közvetítenek.

A BSW legfontosabb választási irányelvei a következő főbb pontokban fogalmazódnak meg:

Amennyiben a BSW a hatalomra jut, terveik között szerepel egy szakértői kormány megalakítása. Jelenleg azonban országos szinten úgy tűnik, hogy az esélyeik nem túl kedvezőek.

A szeptember 1-jén zajlott szászországi és türingiai, valamint a szeptember 22-én lebonyolított brandenburgi választások újabb sikert könyvelhetett el a BSW számára, miután az EP-választások után újabb erős szereplést mutattak.

A párt mindhárom tartományban a harmadik helyen végzett, ezzel lényegében megkerülhetetlen tényező lett a koalícióalkotásokban,

Az AfD, amely Türingiában az első, Szászországban és Brandenburgban pedig a második helyen végzett, egyedülálló helyzetben van, hiszen egyetlen másik párt sem mutat hajlandóságot arra, hogy koalíciót alakítson vele.

Mindhárom tartományban a BSW részvételével indultak el a koalíciós tárgyalások - Türingiában és Szászországban a konzervatív CDU-val és a szociáldemokrata SPD-vel, Brandenburgban pedig csak az SPD-vel. A szászországi tárgyalások azonban éppen a BSW miatt elakadtak, így most kisebbségi kormány alakulhat a CDU és az SPD részvételével. A másik két tartományban ugyanakkor sikerült összehozni a koalíciót, így Türingiában egy hármas koalíció jöhet létre a pártok színei alapján "szederkoalíció" néven, Brandenburgban pedig baloldali koalíciós kormány.

A koalíciók kialakítása nem volt egyszerű feladat, különösen Sahra Wagenknecht makacs álláspontja miatt, aki ragaszkodott ahhoz, hogy a pártok kül- és biztonságpolitikai kérdésekben is közös nevezőre jussanak. A tárgyalások során a Moszkva és Kijev közötti kapcsolatok elősegítése, az Ukrajnának nyújtott fegyveres támogatások leállítása, valamint a közepes hatótávolságú amerikai rakéták telepítésének elvetése szerepeltek a napirenden. Mindezeket azonban úgy kellett megvitatni, hogy a tartományoknak nincs jogi felhatalmazásuk a kül- és biztonságpolitikai ügyek intézésére; ezek a területek kizárólag a szövetségi kormány hatáskörébe tartoznak.

A türingiai BSW-vezető, Katja Wolf azonban pragmatikus politikát vitt, megegyezésre törekedve a CDU-val és az SPD-vel akár, ami miatt össze is különbözött Wagenknechttel. Végül a pragmatizmus győzött, a koalíciós szerződésbe pedig olyan megjegyzések kerültek be a külpolitikai kérdésekkel kapcsolatban, amelyeket mindenki el tudott fogadni. (Mindegyik fél célja a háború diplomáciai megoldása, az amerikai rakétákat pedig csak a német kormány beleegyezésével lehet Németországba telepíteni és bevetni - ami egyébként is így van.) Wagenknecht, aki sokáig hajthatatlannak tűnt, ezt követően már elégedettségét fejezte ki a koalíciós szerződéssel szemben.

Brandenburgban, ahol a BSW az SPD-vel tervezett koalícióra, egy újabb biztonságpolitikai kérdés vetette árnyékát a közös kormányzásra. Az izraeli-amerikai Arrow 3 rakétavédelmi rendszer telepítése, amely a ballisztikus rakéták ellen nyújt védelmet, most feszültséget szült a politikai tájban. Sven Hornauf, a BSW egyik képviselője, határozottan kijelentette, hogy nem támogatja Dietmar Woidke SPD-s miniszterelnök-jelöltet, amennyiben a rakétavédelmi rendszer telepítése folytatódik. A BSW tartományi frakciója jelenleg azon tűnődik, hogy kizárják-e Hornaufot a pártból. Wagenknecht, a BSW vezetője, megdöbbenésének adott hangot, mondván, hogy érthetetlen, miért veszélyezteti valaki a koalíciós megállapodást egy olyan kérdés kapcsán, amelyről a szövetségi kormány döntött, és amelynek finanszírozása is tőle származik. Brandenburg tartomány nem rendelkezik különösebb befolyással ebben az ügyben.

A BSW előtt álló kihívás különleges természetű, mivel a két tartományi koalícióval való együttműködés nem csupán politikai játszma, hanem a kormányzás felelősségének súlyát is magában hordozza. Ezzel szemben a másik rendszer- és elitellenes erő, az AfD, mentes ettől a terhességtől. A populista pártok, amelyek gyakran az establishment ellenében jönnek létre, a kormányra kerülés pillanatában kénytelenek szembesülni azzal a dilemmával, hogy radikális programjukból sokat kénytelenek feladni. E folyamat során elkerülhetetlen, hogy valamennyire beilleszkedjenek a politikai mainstreambe, ami viszont ronthatja a korábbi vonzerejüket. Ugyanakkor, ha a BSW ezt a helyzetet ügyesen kezeli, és képes bizonyítani kormányzóképességét, az akár a népszerűségük növekedéséhez is vezethet, különösen azok körében, akik kevésbé érzékenyek a radikális üzenetekre.

A BSW országos szinten keményen támadja mind a CDU-t, mind az SPD-t, tartományi szinten azonban most éppen velük készül koalícióra. Igaz, Németországban nem ritka, hogy az országos politikában egymással szemben álló pártok tartományi szinten együttműködnek: az országosan ellenzéki CDU például több tartományban együtt kormányoz az SPD-vel, a Zöldekkel vagy éppen mindkét jelenlegi kormánypárttal. Bár a tartományi ügyek szinte csak az adott tartományban élőket érintik, kérdés, hogy a mostani koalíciókötések hoznak-e a konyhára a BSW-nek, vagy éppen visznek.

Jelenlegi trendek alapján úgy tűnik, hogy a BSW iránti érdeklődés fokozatosan csökken.

A Forsa közvélemény-kutató legfrissebb adatai szerint a párt népszerűsége már csak 4 százalékra csökkent, ami a 5 százalékos küszöb alatti helyzetet jelenti. Más felmérések viszont 5 és 7,5 százalék közötti értékeket mutatnak. Wagenknecht reagálásában megjegyezte, hogy a Forsa-felmérés nem hoz semmi újat, és hogy a közvélemény-kutatások politikai eszközként való használata nem meglepő, főleg a választási kampány kezdetén, amikor egyesek "pocsék értékeléseket" osztanak meg a párt teljesítményéről. Ennek ellenére a BSW nem pihenhet meg, hiszen a 7,5 százalékos eredmény is könnyen csökkenhet a kritikus 5 százalékos küszöb alá.

A BSW szervezeti problémákkal is szembenéz: nincs elég emberük, nincs elég pénzük, sőt - ahogy említettük - néhány tartományban még alapszervezetük sem. Sahra Wagenknecht mellett egyelőre igazán ismert politikusaik sincsenek. Most az a kérdés, a BSW hosszabb távon meg tudja-e vetni lábát a német politikában, vagy múló jelenség lesz.