Januártól új, kedvezőbb feltételek lépnek életbe az apasági szabadság igénybevételéhez.
Az Országgyűlés a jövő héten tartja annak a törvénycsomagnak a zárószavazását, amely alapján januártól a jelenlegi duplájára, azaz kettőről négy hónapra emelik a tíznapos apasági szabadság igényléséhez rendelkezésre álló időtartamot. A kedvezmény az apának az anyával és az újszülöttel való együttlétét, a kötődés elősegítését szolgálja.
Az apát a gyermeke születése után pótszabadság, úgynevezett apasági szabadság illeti meg. Az apa gyermeke születése esetén 10 munkanap szabadságra jogosult. Az apasági szabadság mértéke 2023-ig öt (ikergyermekek születése esetén hét) munkanap volt, amit aztán 2023. január 1-jétől tíz munkanapra emeltek.
Az apasági szabadság az anyával és az újszülöttel való együttlétet, a kötődés elősegítését szolgálja.
A szabadság kiadását az apa kérésének megfelelő időpontban, legfeljebb két részletben kell teljesíteni. Fontos, hogy az apa a szabadság kezdetét megelőzően legalább tizenöt nappal értesítse a munkáltatót igényéről. Ezen kívül, az apasági szabadságra jogosult az apa abban az esetben is, ha a gyermek halva születik vagy elhalálozik.
Az apasági szabadság igénybevételéről és az azzal összefüggő költségek megtérítéséről szóló 2022-es kormányrendelet szerint a szabadság első öt napjára járó távolléti díj teljes költsége visszaigényelhető a Magyar Államkincstártól, a második öt napé viszont a munkáltatót terheli.
A kormány legfrissebb munkaügyi törvénymódosításai január 1-jétől jelentős előnyöket nyújtanak az apasági szabadság igénybevételéhez. Korábban az apák csupán a szülést követő két hónapban kérhették ezt a támogatást, de most a feltételek kedvezőbbé váltak.
Sokszor előfordult, hogy a két hónapos időkeret meglehetősen rövidnek bizonyult, ráadásul jogvesztő következményekkel is járt: ha valaki nem nyújtotta be igényét a második hónap végéig, akkor elveszítette a kedvezmény lehetőségét.
A magyar jogi rendszer az apaságot általában vélelemként kezeli. Ez a vélelem jellemzően az anya házasságára épül, így a férjet a gyermek apjaként ismerik el. Azonban a helyzet néha bonyolultabb, és nem mindig egyértelmű. Ilyen esetekben az apaság megállapítása érdekében pert indíthatnak, amelynek célja az apa személyének tisztázása. Szükség esetén akár DNS-vizsgálatot is végeznek a kérdés véglegesen rendezésére.
Az apaság megállapítása iránti per akkor indulhat, ha a gyermek apja sem az anya házassági köteléke, sem reprodukciós eljárás, sem teljes hatályú apai elismerés alapján nem állapítható meg, vagy ha az apa helye az anyakönyvi kivonatban üresen maradt. (A reprodukciós eljárással az egészségügyi okból gyermektelen párokat vér szerinti gyermekhez juttatják, azzal, hogy a megtermékenyítéshez, illetőleg embrióbeültetéshez kizárólag emberi ivarsejt, illetve embrió használható fel.)
Vagyis az apai jogállást keletkeztető tények sorrendje a következő:
Ez a sorrend kötelező és nem módosítható. Ez azt jelenti, hogy a házasságban született gyermekek esetében automatikusan feltételezni kell a férj apaságát. Apának azt a személyt tekintik, aki az anya gyermekének fogamzásának kezdetétől a születésig, vagy annak egy részében házasságban élt az anyával.
Az apaság bírósági megállapítását az anya, a gyermek, míg a gyermek halála után leszármazója és az apa kérheti.
A Polgári törvénykönyv értelmében kiskorúnak tekintjük azt a személyt, aki még nem érte el a tizennyolcadik életévét. Fontos megjegyezni, hogy ha a gyermek egy reprodukciós eljárás keretében jött létre, akkor az az férfi, aki az eljáráshoz ivarsejtet vagy embriót biztosított, nem rendelkezik joggal a perindításra.
