Közeleg az év legrövidebb napja 2024-ben: Miért különleges a téli napforduló?

Mikor lesz az év legrövidebb napja és hány órából fog állni? És egyébként is: miért létezik a téli napforduló? Mondunk mindent.

Az ősi civilizációk számára a téli napforduló nem csupán egy csillagászati esemény volt, hanem egy szent időszak, amely tele volt jelentéssel és rituálékkal. Manapság a téli napforduló inkább a csillagászati tél kezdetét jelzi, de a mögöttes hagyományok és szimbolika továbbra is élénken élnek. Ezen a napon tapasztaljuk az év legrövidebb nappalát, amikor a napfény mennyisége a legcsekélyebb, és egyben az éjszaka leghosszabb szakaszát is ünnepeljük. Ez az időszak a Nap legmélyebb pontján való tartózkodásának ideje, amikor az égi fényforrásunk a legalacsonyabbra süllyed az égbolton, emlékeztetve minket a sötétség és a fény örök harcára.

Ahogy a déli-félteke a nyár kezdetét ünnepli, mi, az Egyenlítő északi oldalán éppen ellenkezőleg: a tél első napját köszöntjük. És hogy ez idén mikorra esik? December 21-e, vasárnapra. A napkelte hajnali 7 óra 28 perckor lesz, a napnyugta pedig délután 3 óra 55 perckor, vagyis a napos időszak 8 óra 26 percig fog tartani.

Ez 7 órával és 31 perccel rövidebb, mint amit júniusban, a nyári napforduló idején tapasztalhattunk.

Készülj fel egy borongós, sötét napra – de mivel advent harmadik vasárnapja van, ezt a napot remekül töltheted karácsonyi sütemények sütésével, filmek nézésével és a puha takarókba burkolózva. Ha ügyesen csinálod, még a téli napforduló melankóliáját sem fogod észrevenni! Élvezd a hangulatos pillanatokat, és merülj el az ünnepi varázsban!

A kedvező hír pedig az, hogy mostantól a nappalok fokozatosan hosszabbodni kezdenek, lehetővé téve számunkra, hogy egyre több órát élvezzünk a napfényből, egészen a nyári napfordulóig.

Ez a jelenség valójában a csillagászat egyik izgalmas aspektusa, amely a Föld 23,4 fokos dőlésszöge miatt alakul ki, miközben bolygónk a Nap körül kering. Amikor a melegebb hónapok elérkeznek, az Északi-sark az északi féltekén a Nap felé fordul, ami hosszabb nappalokat eredményez. Ezzel párhuzamosan a déli félteke, éppen az Északi-sark helyzete miatt, ellentétes élményben részesül, hiszen ott a nappalok rövidülnek. Télen aztán a helyzet megfordul: az Északi-sark elfordul a Naptól, ami az északi féltekét sötétségbe borítja, míg a déli félteke napfényes időszakot élvez.

A napforduló egy különleges esemény, amely a bolygón mindenhol egyszerre zajlik. Ez az a pillanat, amikor a Nap az égen a legmagasabb vagy a legalacsonyabb pontjára jut az év folyamán. Magyarországon a téli napforduló idején a hőmérséklet 19 fokot mutat, és idén ez a különleges időpont délelőtt 10 óra 20 perckor érkezik el.

A déli félteke lakói számára december 21-e a nyári napforduló varázslatos pillanata, amikor a napfény a leghosszabb ideig öleli át a tájat. Ezen a napon ünneplik a nyár kezdetét, mely a fény és melegség időszakát hozza el számukra.

A történelem folyamán a téli napforduló kiemelkedő szerepet játszott az ősi civilizációk életében. Az ókori Egyiptomban és a Római Birodalomban ezt az időszakot az újjászületés szimbólumaként ünnepelték, miközben az évszakok váltakozásának fontos mérföldkövének is tekintették. E jeles nap közel állt a természet körforgásához, és a fény visszatérésének reményét hozta magával, ami a megújulás és a remény idejét jelentette az emberek számára.

Észak-Európa hideg tájain a germán népek, míg Közép- és Nyugat-Európa zöldellő dombjain a kelták, valamint a vikingek és más pogány közösségek is megünnepelték a téli napfordulót. E jeles alkalommal mindannyian a nap újjászületésének tiszteletére gyűltek össze. A jul néven ismert ünnepség időtartama változó volt: egyesek három, mások tizenkét napon át tartották ezt a szertartást. Tüzeket gyújtottak, és áldozatokat mutattak be isteneiknek, remélve, hogy ezzel biztosítják a nap visszatérését. E hagyományokból alakult ki később, a kereszténység elterjedésével a karácsony ünnepe.