Katasztrofális német GDP-adatai várhatóak a választások küszöbén.
A héten esedékes német GDP-adatok várhatóan ismét csalódást fognak okozni, különösen figyelembe véve, hogy a legnagyobb európai gazdaságban hamarosan választásokra készülnek. Noha rövid távon mutatkoznak kedvező jelek a növekedés terén, egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a gazdaság fejlődését strukturális problémák fékezik.
Németország valószínűleg a második egymást követő évben is gazdasági visszaesést tapasztalhat.
A februári előrehozott választások küszöbén a politikai tájékozódás és a felelősségteljes döntéshozatal most különösen fontos szerepet kap. A politikai vezetők előtt álló komoly kihívások nem csupán a választási eredmények alakulását érintik, hanem a jövőbeli stabilitást és a társadalmi bizalom megőrzését is. Az elkövetkező hetekben a politikai diskurzusnak mélyebb elemzéseket és átgondolt válaszokat kell megfogalmaznia a választópolgárok aggasztó kérdéseire: gazdasági nehézségek, társadalmi feszültségek és globális kihívások. A politikai elitnek nem csupán a szavazatok megszerzésére kell összpontosítania, hanem arra is, hogy hiteles válaszokat adjon a társadalmi elvárásokra. A választások előtt álló időszak lehetőséget teremt arra, hogy a politikai szereplők megmutassák, képesek-e valódi párbeszédet folytatni a közérdekről, vagy csupán a kampányfogásokra támaszkodnak. A választók éleslátása és kritikai szemlélete ma már nem csupán elvárás, hanem alapvető követelmény. Ezért elengedhetetlen, hogy a politikai vezetők figyelemmel kísérjék a társadalmi változásokat, és proaktívan reagáljanak a felmerülő problémákra. Az elkövetkező hetekben a hitelesség és az átláthatóság kulcsszerepet játszik, hiszen a választók elvárják, hogy a politikai ígéretek ne csak üres szavak legyenek, hanem konkrét cselekvések és fenntartható megoldások mentén valósuljanak meg. A kihívások számosak, de a politikai felelősségvállalás és a közérdek védelme közös érdekünk, amelynek érdekében minden szereplőnek cselekednie kell.
Elemzők becslése szerint a bruttó hazai termék (GDP) mindössze 0,1%-kal növekedett a negyedik negyedévben, ami nem elegendő ahhoz, hogy pozitív eredményt hozzon 2024 egészére. Az éves szintű gazdasági teljesítmény várhatóan 0,2%-kal csökken, szemben az euróövezet 20 tagállamában becsült 0,8%-os növekedéssel.
Az ezen a héten szerdán közzétett adatok jelentik az első teljes évi GDP-jelentéseket a világ hét legfejlettebb gazdaságát egyesítő G7-csoport számára. Még ha esetleg kedvező meglepetés is érkezne, a legfrissebb statisztikák alapján világosan látszik, hogy a gazdasági fellendülés - különösen a nehézségekkel küzdő feldolgozóipar terén - még mindig nem indult be.
A következő kormány számára kulcsfontosságú lesz, hogyan kezeli Németország szigorú költségvetési szabályait, mivel ez határozhatja meg, képes lesz-e újra növekedési pályára állítani az országot. A gazdasági helyzet javulásához az Európai Központi Bank is hozzájárulhat, amely tavaly négyszer csökkentette a kamatokat, és 2025-ben további lazítást tervez. Ez serkentheti a régiós beruházásokat és támogathatja a német ipart. A növekvő lakossági jövedelmek szintén élénkíthetik a fogyasztást.
Mindeközben egyre világosabbá válik, hogy Németország gazdasági problémái hosszú idő alatt, fokozatosan formálódtak.
A kihívások sorába tartozik a kedvezőtlen demográfiai helyzet, az elavult infrastruktúra és a versenyképesség folyamatos csökkenése. Ez a téma kiemelt jelentőséggel bír a február 23-i választások előtt, és széleskörű diskurzusokat generál a társadalomban.
A jelenlegi német kancellár, Olaf Scholz hárompárti koalíciója, amely a Covid-19 világjárvány és az orosz-ukrán konfliktus okozta kihívásokkal nézett szembe, úgy tűnik, hogy gyengülő tendenciát mutat. Ezzel párhuzamosan a konzervatív CDU/CSU szövetség, Friedrich Merz irányítása alatt, egyre inkább a győzelem küszöbére léphet.
A politikai pártok különböző megoldási javaslatokkal álltak elő a gazdaság újjáépítésére. Különösen éles viták tárgyát képezi a német alaptörvényben rögzített államadósság-korlátozó szabályozás, amely a kormány hitelfelvételét szigorúan keretezi. Scholz szociáldemokrata pártja, valamint a Zöldek is a szabályok enyhítését sürgetik, hogy lehetőség nyíljon jelentősebb állami beruházások megvalósítására.
A javaslatok között kiemelkedik a beruházások 10%-os támogatása, a villanyautókra vonatkozó vásárlási kedvezmények bevezetése, továbbá egy minimum 100 milliárd eurós közberuházási alap megalapítása. Továbbá, az energiaárak és a hálózati díjak csökkentését is fontos célnak tartják.
A leglényegesebb kérdés az, hogy a közvélemény-kutatások alapján a vezető konzervatív politikai szereplők hajlandók lesznek-e reevaluálni az adósságfék szabályait. Jelenlegi politikai stratégiájukban szilárdan kitartanak az államadósság határainak fenntartása mellett, és inkább átfogó adócsökkentések révén kívánják ösztönözni a gazdasági növekedést. Mindazonáltal Friedrich Merz jelezte, hogy nem zárkózik el attól a lehetőségtől, hogy bizonyos módosításokat eszközöljenek a nagyobb volumenű beruházások támogatása érdekében.
Az évek óta tartó költségvetési fegyelem azonban lehetőséget ad a következő kormánynak, hogy növelje a beruházásokat. A kötvénypiacok arra számítanak, hogy Németország finanszírozási költségei nem emelkednének jelentősen, ha az ország mintegy 220 milliárd euróval (a GDP 5%-ának megfelelő összeggel) többet költene. Ez arra utal, hogy a piac is széles politikai egyetértést lát a közberuházások növelésére.
Bár a következő kormány várhatóan ebbe az irányba halad, világosan látszik, hogy a vállalatoknak is aktívan kell cselekedniük. A digitális technológiákba való befektetés elengedhetetlen a 21. században, különösen azért, mert Németország még mindig nagyrészt az 1990-es és 2000-es évek termékeit állítja elő. A gazdasági változásig a jelenlegi állapot valószínűleg megmarad.
