Kecskemét a Mercedes európai központja lesz - összefoglaló a 32. hét eseményeiről.
A Mercedes-Benz Kecskeméten építi meg legnagyobb autógyárát, amely új korszakot nyit a magyar autóiparban.
A Mercedes kecskeméti projektje révén Magyarország számára megnyílhat a lehetőség, hogy Európa egyik meghatározó autógyártó központjává váljon. A gyár bővítése lehetővé teszi, hogy 2026-tól évente akár egymillió jármű készüljön hazánkban, amelyhez az Audi, a Suzuki, valamint az új BMW és BYD létesítmények is hozzájárulnak. Ez a fejlődés nem csupán hazai szinten kiemelkedő, hanem európai viszonylatban is elismerésre méltó helyet biztosítana Magyarországnak, olyan országokkal egy szinten, mint Csehország vagy Szlovákia.
A Mercedes egyedülálló gyártási környezetet alakít ki Kecskeméten, ahol a jármű- és akkumulátorüzem közvetlen kapcsolatban áll egymással. Ez a fajta integráció Európában eddig csupán Németországban, továbbá az Egyesült Államokban és Kínában volt megfigyelhető.
Miközben Magyarország felfelé ível, Romániában súlyos visszaesés tapasztalható. A Dacia és a Ford Otosan gyártása jelentősen csökkent, több ezer dolgozót bocsátottak el. Az ágazat - amely az ország GDP-jének 13-14 százalékát adja - foglalkoztatási válsággal néz szembe, és a külföldi tőkebefektetések is veszélybe kerülhetnek.
A BMW debreceni gyára a fenntarthatóság terén új mérföldkőhöz érkezik, hiszen itt megkezdődik a sorozatgyártás, amely teljesen eltér a hagyományos megoldásoktól. Ez a létesítmény az első olyan gyár a vállalat történetében, amely fosszilis energiahordozók használata nélkül működik. Az új iX3 modell gyártása mellett a gyár egy innovatív, körforgásos gazdasági modellt is képvisel, amelynek alapját újrahasznosított anyagok, zöld energiaforrások és rendkívül alacsony szén-dioxid-kibocsátás képezi. Ez a kezdeményezés nemcsak a jövő autógyártásának fenntarthatóságát szolgálja, hanem példát is állít a globális ipar számára.
A modellhez elengedhetetlenül szükséges új generációs elektromos motorok Steyr városából származnak, ahol a BMW hatodik generációs eDrive hajtáslánca készül. Az innovatív moduláris felépítés, az 800 voltos technológia, valamint a szilícium-karbid félvezetők révén akár 800 kilométeres hatótáv elérésére is lehetőség nyílik.
A német autóipar eközben sürgeti az EU-USA vámmegállapodás végrehajtását. Továbbra is 27,5 százalékos vám sújtja a német járművek exportját, amit a VDA elnöke szerint az uniós és német döntéshozóknak mielőbb kezelniük kellene.
Az indiai Tata Motors 3,8 milliárd euróért felvásárolja az olasz Iveco Groupot, és ezzel egy évente 540 ezer járművet gyártó, közel 22 milliárd eurós bevételű teherautó-óriás jön létre. A tranzakció várhatóan 2026 közepén zárul le.
A Tata megszerzi az Iveco, Iveco Bus, Heuliez és FPT Industrial márkákat, ezzel megerősíti európai jelenlétét, miközben bevételeinek fele továbbra is Európából érkezik. A lépés egyben a Tata legnagyobb autóipari akvizíciója a 2008-as Jaguar Land Rover-üzlet óta.
A BKV egykori elektromos midibuszai, a Modulo C68E típusú járművek ma már alig működnek, és néhány százezer forintért elárverezik őket, noha 2016-ban darabonként 175 millió forintért szerezték be őket.
A buszok komoly műszaki hibákkal küzdöttek a kezdetektől, a gyártó (MABI) időközben csődbe ment, az alkatrészellátás megszűnt, és sok járművet csak más buszokból kiszerelt alkatrészekkel tudtak működésben tartani.
Bár néhány példány új akkumulátort kapott - 477 ezer eurós ráfordítással - a többséget végül selejtezték, és most alkatrészként árulják a BKV online aukciós felületén. Az egykor úttörőnek szánt járművek története így csendes és drága kudarc lett.
