A kormány őszre két új adócsomaggal készül, ami számos ember számára kedvező hírt jelenthet.

Ma este sor kerül a kormány első adócsomagjának társadalmi egyeztetésére, amely számos technikai és jogharmonizációs módosítást tartalmaz. A leglényegesebb változtatások az SZJA-mentességet élvező édesanyákat, a vállalkozásokra vonatkozó KIVA és áfa szabályokat, valamint a lakásvásárlások illetékszabályait érintik. A csomag várhatóan novemberben kerül véglegesítésre, és január elsejétől lép életbe.

Gerlaki Bence, az adóügyekért, fogyasztóvédelemért és kereskedelemért felelős államtitkár a Nemzetgazdasági Minisztérium sajtó-háttérbeszélgetésen elmondta, a személyi jövedelemadó szabályaiba folytatólagos nyilatkozatot vezetnek be. Ez azt jelenti, hogy aki egyszer nyilatkozik az SZJA-mentességről, annak nem kell minden évben újra nyilatkozatot tennie.

A háromgyermekes anyák számára ez azt jelenti, hogy ha most, októberben kifejtik véleményüket, akkor ez a döntés véglegessé válik, és a jövőben már nem kell ezzel a kérdéssel foglalkozniuk.

- fogalmazott az államtitkár.

Az adócsomagba beépítésre kerül egy új pontosítási szabály, amely a minisztérium becslése szerint körülbelül 2-3 ezer édesanyát fog érinteni. A jövőben a január 1-jei dátumot fogják figyelembe venni: amennyiben az édesanya ezen a napon még nem töltötte be a 30. életévét, de az év során eléri ezt a kort, és a terhessége az adott évben már a 91. napját is betöltötte, akkor az egész évre érvényes adómentességet élvezhet.

Ez lényegében egyesíti a 25 év alatti anyákra vonatkozó kedvezményeket a 30 év alatti anyákra vonatkozókkal.

Az SZJA-törvénybe kerül egy újabb módosítás is: a banki adathalászat következtében megkárosított ügyfelek kártalanítását adómentessé teszik. Sok esetben a hitelintézetek önkéntes alapon, méltányosságból kártérítést fizetnek a károsultaknak. A jelenlegi szabályok szerint ezeknek a kifizetéseknek van adókötelezettsége, ezt szünteti meg a kormány.

A kisvállalati adó (KIVA) rendszerében új változások lépnek életbe a pénztárral kapcsolatos szabályozások terén. Eddig a rendszer hátrányosan értékelte a túlzott készpénzfelhalmozást, amelybe az elektronikus pénz is beleszámított. Most azonban a jogszabályok módosulnak: az elektronikus pénzeszközök, mint például a Revoluton vagy a Wise-on tárolt összegek, már nem képezik a büntetés alapját. Ezáltal azok a vállalkozások, akik elektronikus formában kezelik a pénzüket, mentesülnek a korábbi szankcióktól.

Kiindulópontunk az volt, hogy a készpénz birtoklása fokozza a csalás lehetőségét. Ezzel szemben az elektronikus számlapénzek esetében nem figyeltünk meg hasonló kockázatokat.

- Fejtsd ki részletesebben a gondolatod! - javasolta Gerlaki.

A gazdaság fehérítésének előmozdítása érdekében a kormány és a NAV az utolsó másfél évtized során figyelemre méltó eredményeket könyvelhetett el: az áfarés 20 százalékponttal mérséklődött. Ugyanakkor ez a csökkenés már nem fenntartható, így a kormány új intézkedéseket tervez bevezetni.

A jövőben az áfabevallásban nemcsak a bejövő számlákon szereplő áfa teljes összegét kell jelenteni, hanem azt az áfatartalmat is, amelyben az adózó ténylegesen le van áfát vonva.

Ez bizonyos mértékig adminisztrációs terheket vonhat maga után, de az áfaanalitika során az adatok már rendelkezésünkre állnak.

- mondta az államtitkár, hozzátéve, hogy a NAV új eszközt fejleszt, amelyet önkéntesen használhatnak a vállalkozások az adminisztráció csökkentésére.

Besesek Botond államtitkár bemutatta a lakástranzakciókra vonatkozó új módosítást. Az új szabály értelmében, ha valaki lakást vásárol, és azelőtt egy éven belül több ingatlant adott el, akkor az illetékszámítás során a legmagasabb értékű eladott ingatlan értékét fogják figyelembe venni.

Eddig az utolsó eladott ingatlan értékét vették figyelembe. Az új szabály szerint, ha valaki elad egy 20 milliós és egy 30 milliós ingatlant, majd vesz egy 70 milliósat, akkor a nagyobb, 30 milliós értéket vonhatja le, így az illetékalap 40 millió forint lesz 50 helyett.

További változások:

Az adócsomag október 14-én kerül benyújtásra az Országgyűlésbe, és várhatóan november végén kerül elfogadásra. A legtöbb intézkedés 2026. január 1-jén lép hatályba.

Gerlaki kifejtette, hogy ez a csomag több milliárd forintos tételt képvisel a költségvetésben, ám lényegében nem befolyásolja a költségvetés összességét.

Az államtitkár említette, hogy folyamatban van egy második adócsomag kidolgozása, amely jelentős adócsökkentéseket irányoz elő a vállalkozások számára. Ennek keretében különösen a szociális hozzájárulási adó (SZOCHO) csökkentése kerül a középpontba. A tervezett csomag várhatóan 200 milliárd forintos költségvetési terhet jelent, és a döntés november elején várható.