Ki tanít kit? - Merz nem fog visszafogni Orbánnal szemben.
Az Orbán-kormány "keleti nyitása" - amely magában foglalja a kapcsolatok erősítését Oroszországgal, valamint Kína, Dél-Korea és Törökország egyre jelentősebb szerepét a magyar külpolitikában és a befektetések terén - nem változtatta meg azt a lényegi tényt, hogy Magyarország legfőbb kereskedelmi partnere továbbra is Németország. Ez az ország, amely az Európai Unió legnagyobb népességű tagja, kiemelkedő szavazati súllyal bír az EU döntéshozó testületeiben és az Európai Parlamentben, ráadásul az unió legerősebb gazdaságával rendelkezik.
Számunkra, magyarok számára, rendkívül fontos, hogy Németország külpolitikai irányvonalai merre tartanak, és milyen kapcsolatban állnak Magyarországgal.
Orbán Viktor kormányfő mindig is kiemelt figyelmet fordított a német-magyar kapcsolatok jelentőségére, ezért rendszeresen egyeztetett nemcsak német politikai vezetőkkel, hanem a német gazdaság meghatározó szereplőivel is. Habár időnként akadtak eltérések a két ország álláspontjai között, az elmúlt másfél évtized során Orbán legszorosabb együttműködést Angela Merkellel alakította ki.
Merkel kancellársága alatt a Fidesz jelentős mértékben az erőteljes német befolyás alatt működő Európai Néppárt tagjaként tevékenykedett. Noha a német politikai elit számára aggasztó volt Orbán Viktorék viszonya a jogállamisággal, a demokráciával és a sajtószabadsággal, a gazdasági érdekek végül felülkerekedtek. Szijjártó Péter, a külgazdasági és külügyminiszter, nemrégiben nyilatkozott arról, hogy a német tulajdonú vállalatok Magyarországon körülbelül 300 ezer munkahelyet teremtenek, amelyek túlnyomórészt nem minimálbéres pozíciókban foglalkoztatnak embereket.
A Német-Magyar Kereskedelmi Kamara által végzett felmérések alapján a német vállalatok többsége általában elégedett a magyarországi üzleti és befektetési környezettel. Különösen pozitívan értékelik a rugalmas, munkaadóbarát munkajogi kereteket, valamint a magyar munkaerő szakképzettségét. A 2021 és 2025 között hatalmon lévő Olaf Scholz vezetésével működő kormánykoalíció azonban kritikusan viszonyult az Orbán-kormány politikájához. A koalícióban részt vevő Zöldek különösen ellenséges álláspontot képviseltek, amelyet jól tükröz Szijjártó Péter és Annalena Baerbock német külügyminiszter hűvös kapcsolata, valamint Daniel Freund megnyilvánulásai. Ez a feszültség hozzájárult ahhoz, hogy a német fél támogatta a Magyarország ellen 2022 áprilisában elindított jogállamisági mechanizmus bevezetését, amely jelentős következményekkel járt, hiszen az uniós források mintegy kétharmadának felfüggesztéséhez vezetett.
Május 6-án, nem kis nehézségek árán, történelmi eseménynek lehettünk tanúi: a Bundestag első szavazási fordulója eredménytelenül zárult, csupán a második körben sikerült megválasztani a német szövetségi kormány új vezetőjét. Friedrich Merz vezette kormány azonnal munkához látott, és már most kirajzolódnak külpolitikájának alapvonalai és célkitűzései. A CDU/CSU és SPD közötti koalíciós szerződés részletei, valamint Merz első külpolitikai megnyilvánulásai – különösen parlamenti beszéde – külön figyelmet érdemelnek. Az új külügyminiszter, Johann Wadephul, aki a CDU színeiben politizál, nem csupán tisztsége miatt figyelemre méltó, hanem azért is, mert Merz megbízható szövetségesének számít. A globális külpolitikai környezet változásai – mint például az Egyesült Államok és nyugati európai szövetségesei közötti feszültségek növekedése, az amerikai biztonsági garanciák megrendülése és a fegyverkezési verseny fokozódása – új kihívások elé állítják a német kormányt. Merz kancellár aktívan részt vesz e kihívások kezelésében, formálva ezzel Németország nemzetközi szerepét.
Az alábbiakban egy vázlatos összefoglalót nyújtunk az új német kormány külpolitikai irányvonaláról, valamint arról, hogy Magyarország kormánya milyen módon tudja ezt a stratégiát támogatni vagy integrálni saját politikájába.
A Merz-kormány fontosnak tartja a transzatlanti szövetséget, a NATO és az Európai Unió megerősítését. Ellentétben a merkeli politikával, az orosz-ukrán háború óta Oroszországot komoly fenyegetésnek tekinti, amely ellen határozottan fel kell lépni - egyfelől meg kell akadályozni, hogy az orosz csapatok egyértelmű győzelmet arassanak az ukrán haderő felett, amíg csak szükséges, pénzzel és fegyverrel kell támogatni az ukrán ellenállást. Másrészt, tovább kell emelni a honvédelmi kiadásokat, már csak azért is, mert a német nézőpont szerint bizonytalanná vált, hogy külső (értsd: orosz) támadás esetén az USA hajlandó lenne Európát megvédeni. Ez az irányvonal éles ellentétben áll a magyar kormány álláspontjával, amely a háborúban a fegyverszünetre helyezi a hangsúlyt, Oroszországot nem fenyegető ellenségnek, hanem partnernek tekinti, Ukrajnával viszont a magyar kormánynak ellenséges a viszonya (lásd a kémbotrányt).
Orbán Viktor a TV2-nek adott interjújában kertelés nélkül elmondta, hogy első beszélgetésükkor csak abban értettek egyet Ukrajna ügyében, hogy nem értenek egyet.
Nem igazán egyezik az új német és a magyar kormány álláspontja az Európai Unió átalakításáról sem. A német fél - egyezve a korábbi Merkel-kormány pozíciójával - csökkenteni kívánja az Európai Unióban az egyhangúságot igénylő döntések körét, növelve a többségi döntések arányát. Mindez sérti a kisebb tagállamok - köztük Magyarország - érdekeit, hiszen a nagyobb tagállamok könnyebben át tudnák vinni az akaratukat. A háború, a Kína keltette kihívás, Donald Trump külpolitikája (lásd például a fenyegető vámháborút) viszont újabb érvet ad a német kormány kezébe: a bizonytalanabb nemzetközi helyzetben az Európai Uniónak cselekvőképesebbnek kell lennie, megengedhetetlen, hogy egy-egy tagállam (ez alatt elsősorban Magyarországot értve) blokkoló vétója miatt ne szülessenek meg fontos döntések. A magyar vagy az esetleges szlovák vétó kikerülésének technikáit támogatja az új német kormány, vagyis híve a tagállamok közötti megerősített együttműködéseknek, támogatja a "többsebességes Európa" elvét is. Nincs leírva, vagy kimondva, de aligha kétséges, hogy más nyomásgyakorlásra is kész az új német kormány vezetője a magyar kormánnyal szemben (például a pénzek további visszatartása, zsarolás).
A nemzetközi szabadkereskedelem jelentősége iránti egyetértés várhatóan erősödni fog, hiszen mind a német, mind a magyar kormány számára kulcsfontosságú ez a terület. Mindkét ország gazdasága erősen az exporttól függ, így számukra elengedhetetlen a kereskedelmi kapcsolatok fenntartása. Az új német kormány viszont nem nézné jó szemmel, ha az Egyesült Államok a megállapodás hiányában, a 900 napos határidő lejárta után ismételten magasabb vámtételeket vezetne be az EU tagállamaival szemben. Ezen felül a Trump-barát magyar külpolitika várhatóan némi feszültséget okoz majd a német és magyar álláspont között. Fontos azonban megemlíteni, hogy Magyarország érdeke is a német gazdaság megerősödése, hiszen a német gazdaság gyenge teljesítménye közvetlen hatással van a magyar gazdaság helyzetére, ahogy azt Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter is többször hangsúlyozta.
A bevándorlás kérdése terén a német és a magyar álláspont közötti távolság csökkentnek tűnik, hiszen Friedrich Merz is a szigorúbb határellenőrzés híve. Ugyanakkor nehéz elképzelni, hogy a határozottan EU-párti Merz nyíltan támogassa a magyar kormányt abban, hogy figyelmen kívül hagyja a jövőre életbe lépő új uniós migrációs paktumot. Ez a paktum nemcsak a határok szigorúbb védelmét írja elő az illegális migrációval szemben, hanem egy menedékkérők elosztási szolidaritási mechanizmust is tartalmaz, amely viszont nem találja meg a magyar kormány támogatását.
A német-magyar hadiipari együttműködés, mint például a Rheinmetall tevékenysége Magyarországon, mindkét ország számára előnyös, és valószínű, hogy ez a trend folytatódni fog. Azonban, ha az államközi viszonyok feszültté válnak, nem kizárt, hogy Németország részéről egyfajta visszavonulásra kerülhet sor.
Bár a Zöldek pártja már nem része a német kormánykoalíciónak, az Orbán-kormánnyal szemben kritikus SPD továbbra is aktívan részt vesz a politikai életben. Orbán Viktor számára talán kedvező, hogy a külügyminiszteri posztot nem egy szociáldemokrata, hanem egy kereszténydemokrata politikus tölti be. A CDU/CSU és a Fidesz közötti viszony egykor kifejezetten jónak számított, ami lehetőséget adhatott volna egy szorosabb együttműködésre, de a helyzet mára annyira megromlott, hogy a CSU egyik prominens vezetője, Manfred Weber, aki az Európai Néppárt új elnöke is, már a magyar kormány kommunikációjának egyik fő kritikájává vált. Ez a fejlemény pedig aligha kedvez a német-magyar kapcsolatok javulásának.
A fentiekből egyértelműen kiderül, hogy az Orbán-kormánynak még a Friedrich Merz kancellárral való kommunikáció sem ígérkezik egyszerűnek, aki ideológiai értelemben közelebb áll hozzájuk. Merz nyilvános megnyilvánulásaiból világosan látszik, hogy hajlamos a fölényeskedésre és a kioktatásra. Nem lenne meglepő, ha egy napon, zárt ajtók mögött, a német kancellár a magyar kormányfőnek a szemére vetné, hogy a két ország kapcsolatában a német fél dominál, és a magyar félnek ennek megfelelően kellene viselkednie.
A szerző politikai elemző.
A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik az Index szerkesztőségének álláspontját.
